Ismét áll a csíkszentgyörgyi székelykapu-műremek

Tekintse meg fotógalériánkat!

Csíkszentgyörgy község az egyik leggazdagabb székelykapu-hagyatékot tudhatja a magáénak, a Károly Veronika tanítónő által nemrégiben készített felmérés több mint százhúsz kapuról számol be – tudtuk meg az avatón György József polgármestertől. Az elöljáró bevallotta, hogy amikor András Sándor fafaragó mester előtt látta a szétszedett régi kapu darabjait, nem hitte volna, hogy az újra állni fog.

Borboly Csaba megyeitanács-elnök pedig a példás csíkszéki és udvarhelyszéki összefogást dicsérte, a kapumentési akció ugyanis három pilléren állt, a máréfalvi Kőlik Egyesület, Hargita Megye Tanácsa és a helyi önkormányzat közös tevékenysége, támogatása nyomán valósult meg.

„Örömünnep a mai, a kulturális örökségünk átmentési folyamatának egyik fontos momentumát ünnepelhetjük” – vélte Albert-Homonnai Márton építész, aki a kapurestaurálást irányította. A szakember a műemlék felbecsülhetetlen értékére hívta fel a figyelmet, amely szerinte nem csak azért fontos, mert ez a legrégebbi székelyföldi, eredeti helyén álló kapu (1775-re datált), hanem ugyanakkor egy építészeti remek is.

„Ez a kapu megjelenésével, nagyszerű arányaival lenyűgöző. Mondhatjuk, hogy a népi építészet egyik gyöngyszeme, de azt is merem állítani, hogy kvalitásainál, értékeinél fogva már több is, mint népművészet, és a magas művészethez tartozik.” Hozzátette, hiteles, részletes felmérést és dokumentálást végeztek, ha véletlenül elpusztulna ez a remekmű, valamilyen formában mégis megőrződjön.

Észre lehet venni rajta, hogy melyik részein történt beavatkozás, ugyanakkor „egységes látványt nyújt, magában hordozva azt az esztétikai értéket, amit az anyagnak a régisége, a patinája ad”. A kapu egy fontos identitáshordozó tárgy, „az örökségünknek gyökereihez vezet, egy tanúja, egy állomása a történelmünknek, olyan elemeket tartalmaz, melyek mély gondolkodásra ösztönöznek. Lehet, hogy ezeknek a pontos üzenetét nem tudjuk megfejteni, de mindenképp érzékeljük a szépségét.”

A Hargita Megye Tanácsa által indított kapumentési programról Süveg Évát, a megyei önkormányzat főépítészi hivatalának szaktanácsadóját kérdeztük. Kiemelte, hogy első körben a helyi önkormányzatokat kérték fel, jelezzék, melyek azok az értékesebb székely kapuk, amik mentésre szorulnak. Néhányat sikerült is már konkrétan megmenteni, másfelől a közzétett felhívás elindított egy felmérési folyamatot is.

Ott ment könnyen a felújítás, ahol a helyi önkormányzat is készséges partnernek bizonyult, a Csíki-medencében ilyen jó példa – a jelenleg avatott csíkszentgyörgyi székely kapu mellett – egy szépvízi 1799-ben állított és tavaly restaurált kapu, melyet párhuzamosan újítottak fel a mellette található, szintén műemlékértéket jelentő haranglábbal. Különben a kaputúra keretében ezt, a Szépvíz régi központjában (a jelenlegi központját az örmények létesítették) álló kaput is meglátogattuk.

Süveg Évától (fotó) azt is megtudtuk, hogy a menasági értekezletet nem csak azért tartották, hogy a jó eredményekről beszámoljanak, hanem egy alapos megyei kapumentési stratégiát dolgoznak ki. Első lépésként a néprajzosok, építészek, műemlékvédők egymás között osztották fel, hogy ki, melyik térségben leltározza fel egy közös módszertan alapján a székely kapukat. Miután elkészül a felmérés, jön egy felbecsülési folyamat, amikor is a néprajzosok és építészek meghatározzák, melyik kapu értékesebb, és kidolgoznak egy olyan prioritási listát, mely mentén összeállítható a megyei kapumentési stratégia.