Filmcentrummá alakítanák Erdélyt

Délelőtt a Sapientia EMTE épületében népszerűnek bizonyult az EducaTIFF, ahol Boda Székedi Eszter filmesztéta avatta be a diákokat a filmművészet rejtelmeibe. A fesztivál következő három napján szintén a Sapientián várják délelőtt tíztől a tizenegy évnél nagyobb diákokat.

Berendezkedett a Szakszervezetek Művelődési Háza alagsorában a filmkávézó is, ahol Bartha Ernő alkotásaiból nyílt kiállítás. A TVmania sorozat alkotásai arra ösztönöznek, hogy gondolkodjunk el, mennyire irracionálisan viselkedünk a tévékészülék előtt. A Szabadság térre a betonvilág monotonitásának megtörésére céljából szintén Bartha három alkotását, szénaszobrát helyezték el.

Természetesen a TIFFszereda fő attrakcióját a filmek vetítése képezi, amelyeknek zömét a szervezők által Művészetek Házának átkeresztelt Szakszervezetek Művelődési Házában lehet megtekinteni. A rendezvény másik csemegéje az a lehetőség, hogy a filmnézés után kérdéseket lehet feltenni színészeknek és rendezőknek.

Érdekes tényekre derült fény ezeken a beszélgetéseken, A Szülőföld, szex és más kellemetlenségek
című film levetítése után – amelyen körülbelül kétszáz néző volt jelen – Bogdán Zsolt főszereplővel és Kincses Réka rendezővel lehetett beszélgetni. Többek között kiderült, hogy a Németországban élő magyar kivándorlók házassági és beilleszkedési problémáin a német nézők egy kicsit más részeknél nevettek, mint a hazai közönség.

Egy családi drámát feldolgozó Legjobb szándék vetítése után, melyet Csíkszeredában is forgattak, Adrian Sitaru rendezőtől és Ada Solomon színésznőtől megtudhattuk, hogy a magyar producerek közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre ez a film.

Különben, az első napot összegezve, egy kicsit úgy tűnt, mintha némiképp folytatódott volna a dokumentumfilmes nap. Nagyon is reális történeteket dolgoztak fel a zömében román és magyar közreműködésben készült alkotások. A filmek legtöbbször valós témákból indultak ki, nem véletlen, hogy úgy egy évtizede minden évben Európa neves filmfesztiváljain (Berlin, Cannes, Velence) díjazzák ezeket az alkotásokat. Technikailag nem vehetik fel a versenyt a nyugati filmekkel, de talán éppen ez a tényező az, amely a rendezőket arra készteti, hogy kreatívabbak legyenek, hogy hiteles, olyan valós problémákat feldolgozó történeteket alkossanak, amelyekkel nap mint nap küszködünk – ezt hangsúlyozta a TIFF fesztiváligazgatója, Tudor Giurgiu is, akinek a Csigák és emberek című filmjét vetítették

Csupán a záporsorozat árnyékolta be a TIFFszereda első napját, a megnyitót a Szabadság tér helyett a Művészetek Házában kellett megtartani. Jelen volt ezen az eseményen természetesen a TIFF megalapítója, a fentebb említett Tudor Giurgiu, aki a csíki közönséget megtisztelve magyarul mondta el megnyitószövegét.

Sikerült beszélgetnünk vele. „Amikor a fesztivált útjára indítottam, megnéztem, hogy melyik az a város az országban, ahol legtöbben járnak moziba. Kiderült, hogy szülővárosomban, Kolozsváron kétszer annyi filmet néznek meg évente, mint Bukarestben. A városhoz való kötődésem érzelmileg is ösztönzött, elmeséltem néhány lelkes barátomnak a külföldi fesztiválokon szerzett tapasztalatokat, és létrehoztuk az első romániai játékfilmfesztivált. A Transilvanian International Film Festival nagyon jó névnek bizonyult, igazi marketingfogást jelentett, a külföldi berkekben hamar felfigyeltek rá, és könnyen meg is jegyezték” – mesélt honlapunknak a kezdetekről.

Hozzátette, reméli, Csíkszeredában is gyökereket ver a fesztivál, amelynek sikeressége főként a nézőkön múlik. A TIFF elindulása óta (2002) az európai filmfesztiválok élvonalába került, és a román filmeket is ismertté tette az öreg kontinensen. „Jelenleg azt hiszem, a mi fesztiválunk az, amely Romániát a nemzetközi »filmtérképen« elhelyezi” – emelte ki. Szerinte a kulturális kapcsolatokon is sokat javított ez a rendezvény, újabban sokszor együttműködnek a román és magyar filmalkotók és színészek.

Elmondta, hogy a filmművészet meghonosítását Erdélyben a kolozsvári Janovics Jenőnek köszönhetjük, most azon iparkodnak, hogy az ő példáját követve ezt a térséget ismét a filmalkotás centrumává tegyék Európában.

A közönség fontosságára utalt megnyitóbeszédében Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán is. „Csíkszereda most vizsgázik, amikor ezt a filmfesztivált elhozták Kolozsvárról hozzánk. Meg kell mutatnunk, ami nem könnyű, hogy nálunk is van igény erre a művészetre” – mondta az elöljáró.

A TIFFszereda első éjszakába nyúló napján úgy tűnt, hogy itt is megtalálta helyét az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál, jórészt megtelt a Művészetek Háza nagyterme, megvalósulni látszik a szervező Juventus Alaspítvány terve, hogy életet leheljen ebbe a monumentális méretű épületbe.