Domokos Géza hagyatékából írt könyvet Kántor Lajos

Ahogy a házigazda Lövétei Lázár Lászlótól, a Székelyföld főszerkesztőjétől megtudtuk, ugyanez lesz nemsokára Kántor Lajos akadémiai székfoglaló beszédének témája is, mivel az irodalomkutatót a Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben tagjává választotta.

Az irodalomtörténész a Szabédi Emlékház gyűjteményébe jelenleg őrzött Domokos Géza hagyatékot vizsgálta át. Egy hatalmas anyagról van szó, amelyből Kántor egy főként irodalomtörténeti vonatkozású szegmenst dolgozott fel.

Mint mondta, Domokos Géza pályáját, alkatát két fontos tényező határozta meg. Egyik, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikóban végzett, továbbá, hogy a moszkvai íróakadémián Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij volt a tanára. Hangsúlyozta, hogy például szintén a Kolozsváron, a Bolyai-egyetemen bölcsészetet végzett, és a Szovjetunióban továbbtanuló Jánosi János, hazatérve egy idő után felveszi a Ion Ianoși nevet, és román identitású egyetemi tanár, esztéta lett. Domokos Géza – ezzel szemben – a magyar irodalmi élet egyik legfontosabb személyiségévé vált, főként mint a Kriterion Könyvkiadó alapítója és vezetője, mindent megtett, hogy a romániai magyar irodalom, de a tudomány és művészet is továbbéljen.

Természetesen a kommunista időkben csak úgy lehetett a magyar irodalmat kiadóként, folyóiratvezetőként felkarolni Romániában, ha az ember kompromisszumot kötött a hatalommal. Ennek egyik legékesebb példája, hogy fel kellett szólalni a kettős kötődés ellen. Kizárólag csak a romániai magyar irodalmat, kultúrát lehetett képviselni. Rákényszerítették a kulcspozicióban lévőket, hogy tagadják az egyetemes magyar irodalomhoz való tartozásukat. Domokos Géza is kénytelen volt nyilatkozni az írók, alkotók kettős kötődése ellen, ezt 1990 után sokan árulásnak nyilvánították, de Kántor szerint inkább megalkuvásnak kell tekinteni, egy olyan szükségszerű kompromisszumnak, amely által meg lehetett menteni a romániai magyar irodalmat és kultúrát.

Léteztek ugyanis olyan politikai szándékok a román többség részéről, hogy beolvasszák, asszimilálják a nemzeti kisebbségeket, de az 1969-ben alapított Kriterion Kiadónál megjelent több mint háromezer magyar, illetve több mint ezer német könyvcím jelentős mértékben meg tudta akadályozni ezt a tendenciát.