Csillagnaptár a múltból

Záhonyi András (fotó) előadása során a tatárlakai korong és egyéb hasonló leletek eredetét, jelentését, rendeltetését vázolta fel a jelenlévőknek a nyelvészet és a csillagászat felől is megközelítve, ugyanis meglátása szerint a körülbelül 5–6 ezer évesnek ítélt leletek csillagnaptárak is egyben.

Elhangzott, hogy a Maros menti Tordoson és Tatárlakán talált leletek a Kárpát-medence, sőt Európa legrégibb írásemlékei, ugyanakkor kapcsolat mutatható ki a mezopotámiai kultúrkörrel, ami arra enged következtetni, hogy a kőkorszakban kapcsolat létezett a Kárpát-medence akkori lakói és a turáni nyelvű sumérok között. Az előadás során szó esett Torma Zsófiáról, az első magyar régésznőről, aki komoly kutatómunkát végzett a tordosi és tatárlakai leletekkel kapcsolatban. Az MTA professzorai nem ismerték el Torma intuitív felismeréseit, a Tordos, Trója és Mezopotámia közötti párhuzamokat.

Az előadást követő beszélgetés során különböző elképzelések merültek fel a leletekkel kapcsolatban, melyeknek titkait számos kutató próbálta megfejteni.