Beczásy Antal csillaga

A néhai Beczásy Antal képzőművész munkáiból nyílt kiállítás a csíkszeredai Székelyföld Galériában hétfőn este. György Attila József Attila-díjas író, illetve Csomortáni Gaál László képzőművész méltatta az alkotásokat.

Szőcs Lóránt

2011. október 31., 19:452011. október 31., 19:45

Csomortáni Gaál László és György Attila

„Az emlékezés a múlt mélységeibe visszanyúló gyökér. Minél mélyebbre leereszkedik, annál biztosabb ígéret a jövőre” – hangsúlyozta Csomortáni Gaál László. Beczásy alkotásairól pedig kijelentette, hogy „ordítanak az őserőtől, olyan, mintha egy pillanatot végignéznénk a Székelyföld teremtéséből, ahogy a Nap, őseink Napistene most szülné a zsindelytetős házakat, ezt a mesés múltat. Ez lehetett a Székely Paradicsom! Nézzük a Gondviselő Hold arcát, mondhatnánk, igen, ez szürrealista kép, és ezzel el van intézve. Ezek a látomások Székely János szerint nem lélektani, hanem mindenestül gondolati fogantatásúak.”

Csomortáni szerint azokra az időkre emlékeztetnek, „amikor az arány-igény még belülről fakadt.” Elődeink nyomán hirdette Beczásy, hogy a lélek, a szellem a fontos. „Portréi már, sajnos, egy letűnt világ arcai, olyan ijesztően tiszta szemmel néznek ránk, hogy az ember megröstelli magát.”

Tamási nyomán a művész kijelentette, hogy nem a világ rontotta meg az embereket, hanem az emberek a világot. A nagy író is úgy vélte, hogy bölcs és derűs emberi élet csak úgy lehetséges, ha Istennel való kapcsolatunkat megtartjuk és gondozzuk; ha benne élünk a természetben, ha olyan társadalmat alkotunk, mely rendezte viszonyait az Istennel és a természettel.

„Nemcsak a földnek, hanem a szellemnek is van ege, melyen csillagok ragyognak, és ott ragyog Beczásy harcos szellemének csillaga is, a legszebbek közt.”