A néhai Beczásy Antal képzőművész munkáiból nyílt kiállítás a csíkszeredai Székelyföld Galériában hétfőn este. György Attila József Attila-díjas író, illetve Csomortáni Gaál László képzőművész méltatta az alkotásokat.
2011. október 31., 19:452011. október 31., 19:45
Csomortáni Gaál László és György Attila
„Az emlékezés a múlt mélységeibe visszanyúló gyökér. Minél mélyebbre leereszkedik, annál biztosabb ígéret a jövőre” – hangsúlyozta Csomortáni Gaál László. Beczásy alkotásairól pedig kijelentette, hogy „ordítanak az őserőtől, olyan, mintha egy pillanatot végignéznénk a Székelyföld teremtéséből, ahogy a Nap, őseink Napistene most szülné a zsindelytetős házakat, ezt a mesés múltat. Ez lehetett a Székely Paradicsom! Nézzük a Gondviselő Hold arcát, mondhatnánk, igen, ez szürrealista kép, és ezzel el van intézve. Ezek a látomások Székely János szerint nem lélektani, hanem mindenestül gondolati fogantatásúak.”
Csomortáni szerint azokra az időkre emlékeztetnek, „amikor az arány-igény még belülről fakadt.” Elődeink nyomán hirdette Beczásy, hogy a lélek, a szellem a fontos. „Portréi már, sajnos, egy letűnt világ arcai, olyan ijesztően tiszta szemmel néznek ránk, hogy az ember megröstelli magát.”
Tamási nyomán a művész kijelentette, hogy nem a világ rontotta meg az embereket, hanem az emberek a világot. A nagy író is úgy vélte, hogy bölcs és derűs emberi élet csak úgy lehetséges, ha Istennel való kapcsolatunkat megtartjuk és gondozzuk; ha benne élünk a természetben, ha olyan társadalmat alkotunk, mely rendezte viszonyait az Istennel és a természettel.
„Nemcsak a földnek, hanem a szellemnek is van ege, melyen csillagok ragyognak, és ott ragyog Beczásy harcos szellemének csillaga is, a legszebbek közt.”
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!