Álom múzeumi kivitelben

•  Fotó: Csinta Samu

Fotó: Csinta Samu

Sikeres évet zár, és a teljes megújhodás esztendejében reménykedik Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.

Csinta Samu

2009. december 30., 08:472009. december 30., 08:47

2009. december 30., 11:532009. december 30., 11:53

•  Fotó: Csinta Samu Galéria

Fotó: Csinta Samu

– Milyen évet zárt a Székely Nemzeti Múzeum?

– Gazdasági válság ide vagy oda, jó évet hagyunk magunk mögött. Nőtt a látogatottságunk, amit elsősorban azzal magyarázok, hogy sokat javult a múzeum külső kommunikációja. Ez a korábbiaknál nagyságrendekkel jelentősebb sajtójelenlétet biztosított, így az emberek jobban értesülhettek a rendezvényeinkről, és a látogatottság pontosabb mérését is meg tudtuk valósítani. Ugyanakkor 2009-ben többet foglalkoztunk a célcsoportokkal, több olyan rendezvényünk volt, amely nem csak a megszokott törzsközönséget vonzotta. A teljesség igénye nélkül sorolva, ilyen volt a katolikus egyház centenáriuma alkalmából rendezett fotókiállítás, amely a gyulafehérvári székesegyházat mutatta be. A vallásos tárgyú kiállítások sorába tartozik a Köpönyeges Mária című, ez az erdélyi, freskókon látható Mária-ábrázolásokat tartalmazta. Nagysikerűnek bizonyult az elsősorban gyerekeknek szánt Ólomkatona című kiállításunk, amelyet a Székely Nemzeti Múzeumban és a baróti egységünkben is bemutattunk. A múzeumpedagógiai foglalkozások nem csak a gyermekeket, de a felnőtteket is behozták, a december közepén nyílt Selma Lagerlöff-tárlatunkat is a gyermekek éltetik. A karácsonyi vásárunk azt igazolja, hogy nem csak klasszikus kiállításokban érdemes gondolkodni, hanem olyan, civil rétegeket megmozgató rendezvényekben is, amelyek nem kapcsolódnak kifejezetten a megszokott múzeumi élethez. Mert az rendben van, hogy a néprajzi tárlatunkon megtekinthető a szita vagy az osztováta, de a vásár révén az érdeklődők azzal is szembesülhettek, hogy él a hagyomány. Igyekszünk minél sokoldalúbbak lenni, s ennek eredményeként könyvelem el a 2009-ben tapasztalt 20 százalékos érdeklődésnövekedést, az intézmény valamennyi egységében összesen mért eddigi 35 ezres látogatottság ugyanis 42 ezerre nőtt.

– Az örvendetes látogatottság-növekedésen túl mit tart a 2009-es év legnagyobb megvalósításának?

– Az év nagy eredménye egyértelműen az Apor-kódex restaurálásának befejezése, és kiállítása. Talán túlzásnak hangzik, de ezzel a múzeum 130 éves álma vált valóra, hiszen a nagy értékű kódex megújult, rangos nemzetközi kiállítás megcsodált eleme volt, visszakapjuk és bemutathatjuk a róla készült nemesmásolatot. De közel hasonló fegyvertény a múzeum képanyaga digitalizálási folyamatának elkezdése, ami a néprajzosainkat dicséri. Pályázati pénzből elindulhatott egy felbecsülhetetlen értékű anyag feldolgozása és közzététele. Szintén a néprajzosok jeleskedtek a veszprémi testvérmúzeummal közösen szervezett, Ünnepek és találkozások című vallásos néprajzi kiállítás szervezésében is. A régészek nagy eseménye az erdélyi régésztalálkozó volt, aminek mi voltunk a házigazdái, társszervezői, három napra mi lehettünk a szakma erdélyi fővárosa. A Barabás Miklós Céh tárlata a képzőművészet szempontjából volt nagy fontosságú momentum. Nagy értékűnek tartom a veszprémi Figuratív csoport kiállítását is, de pirosbetűs kiemelést érdemelnek a Gyárfás Jenő életművet bemutató csíkszeredai, gyergyói és kézdivásárhelyi tárlatok is. És ne feledkezzünk meg a honvédszobor „feltámasztásáról” sem, amelynek kivételesen jó visszhangja volt. A karácsony elhozta az új Acta siculica című évkönyvünket is, amely most először honlapunkon is hozzaférhető. Honlapunkon is újítottunk: \"étvágygerjesztő” virtuális múzeumi sétát tehet az, aki a  www.sznm.ro címre látogat.

– Hasonló színvonalon teljesítettek az intézmény külső egységei is?

•  Fotó: Csinta Samu Galéria

Fotó: Csinta Samu

– Egyértelműen. A kézdivásárhelyi egységünk Jó ruhában járni-kelni című, a polgárság hajdani életvitelét bemutató kiállítása igazi nóvum, ezt a tárlatot kívánatos volna állandóvá  tenni. A csernátoni falumúzeumnak továbbra is fő erőssége a múzeumpedagógia, ott már a hetvenes években ilyen jellegű tevékenység zajlott, amikor talán még nem is volt kifejezés rá. Virágzó kapcsolatot ápolnak a mezőkövesdiekkel, a „burrogtatás”, a gépek látogatók számára való beindítása igen vonzó újítás. A zabolai csángómúzeumban Petrás Mária képzőművész kiállítása számít kiemelkedő eseménynek, de a szakmai táborok is vonzzák folyamatosan az érdeklődőket a kolozsvári egyetemi képviselőinek támogató részvételével. A baróti Erdővidék Múzeumában egy nagyon ritka kincs, a masztodon-lelet konzerválása zajlik, és onnan indult a már említett ólomkatona-kiállítás kezdeményezése is.

– A létszámcsökkentések korában ez a tempó fokozott terhelést jelenthet a meglévő munkatársi állományra is. Bírják szuflával?

– Sajnos számbelileg nem vagyunk elegen ehhez az egyre fokozódó ritmushoz. Tíz nyugdíjasunktól, értékes emberektől voltunk kénytelenek megválni, ami a szakmai veszteségen túl emberi fájdalom is nyugdíjba vonulónak és intézményvezetőnek egyaránt. De más szívfájdalmam is van. A regionális operactív programok keretében sikeresen pályáztunk, 4,5 millió eurót nyertünk infrastrukturális beruházásokra, de mire kifizetésre került volna a sor, elfogyott a pénz. Önmagában is érthetetlen számomra, miképpen fordulhatott elő ilyesmi egy uniós pályázat esetében, de ennél sokkal súlyosabb, hogy olyan tevékenységeknek nem tudunk nekifogni, amelyek már most halaszthatatlanok. Jó hír azonban, hogy a pályázatunk érvényes marad, s ahogy újra „feltöltik” a kasszát, ránk is sor kerül – reményeink szerint már 2010-ben.

– Mire készülnek fordítani ezt a nem kis összeget?

– A múzeum épülete száz éves, és e hosszú periódus alatt csak állagmegóvó, részleges javításokon esett át. Az épület, a környezet megérett a teljes rehabilitációra. A pályázat révén elsősorban annak a komplex élménynek a megteremtését célozhatjuk, amit a mai látogatónak kapnia kell. Ez kifogástalan épületállagot, korszerű információs eszközöket, többnyelvű feliratozást és idegenvezetést jelent. Megfelelő komfortkörülményeket is feltételez: kávézót, pihenőt, ajándéktárgyüzletet. Másik változtatni való: egy Kós Károly tervezte épületben, mint amilyen a múzeumunk, nem lehet felmenni a toronyba, mert ott raktár van. Márpedig a tornyot azért tervezte Kós Károly, hogy onnan lehessen körülnézni, erdélyi építészeti különlegesség. Vitráliumot is tervezett, amelyet a mozaikcímerhez, a kovácsoltvas korláthoz hasonlóan – önmagában is turisztikai látványosságnak számító épületdíszítések – meg kell valósítanunk. De meg kell teremtenünk a fiatalok által igényelt eszköztárat is, mert hogy lehet az, hogy egy múzeumban nincs érintőképernyő, vagy audiovizuális terem, ahol napi nyolc órán át „ketyeg” a dokumentumfilm.

•  Fotó: Csinta Samu Galéria

Fotó: Csinta Samu

– A múzeumfunkciók kiszélesítése igényel-e nagyobb méretű belső átépítéseket?

– Természetesen, akár a már említett büfé-kávézó létesítése okán is. De a kiállító terek kialakításakor is lesznek bizonyos hangsúlymódosítások. A terek növelése elsősorban a főépületben lévő irodahelyiségek felszámolása, elköltöztetése révén valósítható meg. Minden ajtó mögött valamilyen látnivalónak, megvásárolni valónak kell kínálnia magát. A régészek jelenlegi alagsori terében látványtár lesz, megfelelő biztonságtechnikai berendezésekkel ellátott látogatható raktár. A jelenlegi kihasználatlan udvarban szeretnénk egy amfiteátrumot kialakítani, ahol szabadtéri koncerteket, hagyományőrző előadásokat, bemutatókat lehet tartani. Játszótér létesítése is szerepel a terveink között, hiszen sok esetben éppen egy ilyen létesítmény hiánya a legfőbb akadálya egy családi múzeumlátogatásnak. Múltról, a város, az intézmény jelentős személyiségeiről beszélő szobrok kellenek ide. Télen-nyáron látogathatóvá akarjuk tenni a Csíki-házat. A tervezett szabadtéri rendezvényekhez kulturált illemhelyeket kell biztosítani. Egyszóval olyan körülményegyüttest kell kialakítani, ami által vonzó rendezvényhelyszínné varázsolhatjuk a múzeum udvarát.

– A belterjes fejlődésnek azonban óhatatlanul megvannak a maga határai. Területnövelésre is nyílik lehetőség?

– Tisztában vagyunk azzal, hogy a további fejlődésünk alapvető feltétele a területbővítés, és ebben szerencsére az intézményt fenntartó megyei tanács egyértelmű támogatónk, de a városvezetés részéről is fokozott az érdeklődés a múzeum iránt. Egy szomszédos, 40 áras terület kínálja magát, amelyről valamennyi érintett úgy gondolkozik, hogy annak a múzeumhoz kell tartoznia. Ez a befektetés a hosszabb távú tervezés része, és nem kizárólag múzeumi célokat szolgálna, hanem városmarketing szempontjából is fontos lenne. Ma egy Sepsiszentgyörgyre látogató turistacsoport számára a múzeum „kötelező” célpont, utána viszont többnyire mennek is tovább. Ha ezen a megvásárolandó területen létesítünk egy vendéglőt, lehetőségünk nyílik a turisták szentgyörgyi tartózkodásának meghosszabbítására. Mellette állandósítani tudnánk egy jó minőségű portékát és múzeumi kiadványokat kínáló kézművesvásárt is. Ugyanezen a területen szeretnénk felépíteni az első erdélyi modern művészetek képtárát, ahol méltó otthonra lelne például Baász Imre hagyatéka vagy a performanszok. Ezeknek a művészeteknek gyönyörű hagyományuk van mifelénk, de máig nincs otthonuk, pedig anno idevonzották a fél világot. A jó öreg Székely Nemzeti Múzeum, a modern művészetek otthona és átjárható, közkertszerű szabadidőközpont – egymást erősítő, egész napos programot adó helyszínegyüttes: ez az én nagy álmom.

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 22., péntek

Molnárlegény-avatás, búzaösszeöntés a felsőcsernátoni Malomkertben

Augusztus 23-án, szombaton újból megszervezik a lisztőrlés mestereit ünnepelő Molnártalálkozót a felsőcsernátoni Malomkertben. A rendezvényre a molnárcsaládok mellett a nagyközönséget is várják.

Molnárlegény-avatás, búzaösszeöntés a felsőcsernátoni Malomkertben
2025. augusztus 20., szerda

Magyarként van miért hálásnak lennünk – az államalapítás ünnepe Sepsiszentgyörgyön

Itt-ott nemzeti létünk árnyékai is felsejlettek az augusztus 20-i ünnepség szónokainak beszédeiben, de magyarként akkor is hálásak lehetünk államalapító királyunkért, ezeréves létünkért és az új kenyérért is.

Magyarként van miért hálásnak lennünk – az államalapítás ünnepe Sepsiszentgyörgyön
2025. augusztus 20., szerda

Eltűnt idős nőt keres a Kovászna megyei rendőrség

Egy 85 éves sepsiszentgyörgyi nőt keres a rendőrség, aki múlt csütörtökön hagyta el otthonát és azóta nem tért vissza. Megtalálásához a lakosság segítségét kérik.

Eltűnt idős nőt keres a Kovászna megyei rendőrség
2025. augusztus 20., szerda

Középpontban a sport: idén is Sportnapokat szerveznek Sepsiszentgyörgyön

Tizenhetedik alkalommal szervezik meg a sepsiszentgyörgyi Sportnapokat 2025. szeptember 19. és 21. között. Három napig nagy társaságban, a város főterén, plusz motivációval mozoghatnak a sportkedvelők és mindenki más, életkortól függetlenül.

Középpontban a sport: idén is Sportnapokat szerveznek Sepsiszentgyörgyön
2025. augusztus 20., szerda

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

Egészségügyben, oktatásban, szociális ellátásban és helyi közigazgatásban dolgozók gyűltek össze szerdán délben Sepsiszentgyörgyön a kormányhivatal épülete előtt. A tüntetésen nagyjából száz háromszéki szakszervezetis adott hangot követeléseinek.

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai
2025. augusztus 20., szerda

Perkő: az élni akarás jelképe

Történetének eleje éppúgy homályba vész, mint nagyobb „testvéréé”, a csíksomlyói búcsúé. Az viszont biztosra vehető, hogy a Kézdiszentlélek fölött magasló Perkő-hegyre is évszázadok óta járnak megnyugvást keresni, hitben megerősödni az emberek.

Perkő: az élni akarás jelképe
Perkő: az élni akarás jelképe
2025. augusztus 20., szerda

Perkő: az élni akarás jelképe

2025. augusztus 19., kedd

Kiskertészkedés: vonzó alternatíva a képernyő előtt töltött időre

Úgy tűnik, nagy sikere van a Sepsi Metropoliszövezetben idén meghonosított Kiskertész programnak: minden településről bekapcsolódtak óvodások, iskolások, összesen mintegy 1500-an csaptak fel kis kertésznek.

Kiskertészkedés: vonzó alternatíva a képernyő előtt töltött időre
2025. augusztus 18., hétfő

Volt, nincs: csak az emlékek maradtak a Bodok szállodáról

Már csak egyetlen szintje maradt a valamikori tízemeletes épületnek, amely a hetvenes évek óta része volt a sepsiszentgyörgyi városképnek. A Bodok szállodának rövidesen nyoma sem marad.

Volt, nincs: csak az emlékek maradtak a Bodok szállodáról
2025. augusztus 18., hétfő

„Ilyen még Ceaușescu idején sem volt” – Háromszéken is tiltakoznak a tanügyi megszorítások ellen

Káosz és bizonytalanság előzi meg az idei tanévkezdést a kormány megszorító csomagja miatt. A feszültség Háromszéken is nő: a szakszervezetek pár nap múlva tüntetni készülnek, és a tanévkezdésre időzített sztrájkhoz is gyűjtik az aláírásokat.

„Ilyen még Ceaușescu idején sem volt” – Háromszéken is tiltakoznak a tanügyi megszorítások ellen
2025. augusztus 18., hétfő

Két medvét ütöttek el Háromszéken két nap alatt

Két nap különbséggel két medvét is elütöttek Háromszéken – közölte hétfőn közösségi oldalán a Kovászna megyei környezetőrség.

Két medvét ütöttek el Háromszéken két nap alatt