Akinek nem nyűg erdélyinek lenni

Kós Károlyra és lányára, Koós Zsófiára emlékeztek csütörtök este a Stúdió Színházban, kiállításmegnyitóval, filmvetítéssel, színdarabbal.

Erdélyben alkotott, erdélyi ihletéssel

A Stúdió előcsarnokában az est megnyitásaként a Művészeti Egyetem magyar művészeti karának dékánja, Kós Anna beszélt. A dékán, aki Kós Károly unokája, arról beszélt, hogy mit jelent a mai világban egy olyan ember, mint Kós Károly.

„Amikor  a közbeszédünk arról szól, hogy itt nem lehet élni, nincs jövő, politikai, gazdasági, szociális problémákkal küszködünk, amikor az a kérdés, hogy van-e magyar jövő, van-e magyar kultúra Erdélyben, mindig jó olyan emberek sorsáról hallani, akik már bizonyítottak, és lezárt életművükkel már választ adtak a kérdésekre. Hiszen Kós Károly életében volt két világháború, egyszer elcsatolták Erdélyt, majd visszacsatolták a felét, majd megint elcsatolták. Jött a kisajátítás, a kuláklisták, jött Ceauşescu. Ennek ellenére világszínvonalú és lenyűgözően gazdag életművel rendelkezik, amit Erdélyben alkotott, erdélyi ihletéssel. Ráadásul életének utolsó részében azt nyilatkozta, hogy ez az élet a legszebb élet volt, amit magának el tudott képzelni” – fogalmazott Kós Anna, aki szerint az emlékesten azokra az emberekre gondolunk, „akik számára az Erdélyben maradás nem egy nyűg, nem egy olyan sorscsapás, amit el kell viselnünk, hanem egy olyan lét, amiből inspirálódunk, kreatívan megtaláljuk a módszereket arra, hogy hasznosak legyünk annak a közösségnek, amelyben élünk”.

Alma és fája

Az emlékest fő attrakciója volt, hogy Marosvásárhelyre érkezett az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet  vándorkiállítása, „Alma és fája” – színházi metszéspontok címmel. A Stúdió előcsarnokában berendezett tárlat két külön egységből áll: az egyik Koós Zsófia (1916–1990) pályáját, a másik Kós Károly (1883–1977) színházi világát mutatja be. A tárlat egésze a családi kapcsolatokon túlmutatva két művész életének egy sajátos vonulatát mutatja be, amely a Budai Nagy Antal kolozsvári bemutatójában fonódik össze. A darabnak ugyanis Kós Károly egy személyben szerzője és színpadi látványának megálmodója, Koós Zsófia pedig szereplője.

Kötő József színháztörténész ismertette a kiállítás részleteit. „Azt sokan tudjuk, hogy Kós Károly országépítő volt, de művelődéstörténetünkben kevésbé tudatosult, hogy Kós Károly gyökeresen új szemléletet valósított meg színházművészetünkben is. A kiállítás éppen tudatosítja, hogyan teremtett Kós Károly színháztörténeti modellt” – mutatott rá Kötő. A több műfajban maradandót alkotó Kós Károly munkásságát az Ausztráliából Magyarországra települt tudós, Anthony Gall építész is méltatta, aki szerint Kós Károly példaértékű lehet az egész világnak, éppen ezért „minél többet és minél több nyelven be kellet mutatni Kós Károly munkásságát”.

A megnyitó után Kós Károly Budai Nagy Antal című színművéből adtak elő részleteket a Művészeti Egyetem hallgatói Gáspárik Attila osztályvezető tanár rendezésében, majd levetítették Csibi László Kós Károly című portréfilmjét is.