A Retyezát felfedezése

A tartalmi bevezetőből és négy nagyobb fejezetből álló, igényes kivitelű kötet egy 2008 és 2012 között szervezett helyszínbejárás-sorozat alapján készült, legalább 30 túra után, ami mintegy 150 napos helyszínen való tartózkodást feltételez. Földtörténeti, kőzettani, felszínalaktani leírást, vízrajzra, éghajlatra és élővilágra vonatkozó rövid tájékoztatást ad, majd alaposan tárgyalja a lehetséges gerincvándorlások, völgytúrák, hegységkeresztezések legkülönbözőbb variációt. Összesen 31 túraváltozatot sorol fel a lehető legnagyobb alapossággal. A könyvhöz igen részletes és mindenféle pluszinformációval ellátott térkép is tartozik.

Székely Árpád ebben a munkájában külön ismerteti a turistajelzéseket, tájékoztatást ad a hegyimentő-szolgálatról, azokról a helyekről, ahol pihenni és táborozni lehet anélkül, hogy önmagát, illetve a környezetet veszélyeztetné az ember. Mert a hegynek különleges és mindenkire kötelezően betartandó törvényei vannak. Úgy vezérli – képzeletben – az olvasót, hogy a valóságos túra során minden helyzetben eligazodjék és tisztában legyen azzal is, hogy milyen értékekre kell figyelnie. Több száz jó minőségű fénykép mutatja be a domborzat változatosságát, a lombhullató és tűlevelű erdőségeket, majd az alpesi növényvilágot. Jelképes fotográfusi csokorba gyűjti a csak ott honos és védett fákat, füveket, virágokat, bemutatja a jellegzetes rovarvilágot, például a lepkékről publikál a szivárvány minden fényében sziporkázó fénykép-összeállítást. A lépten-nyomon ott is fellelhető medvét ugyan nem kapja lencsevégre – csak az ürülékét –, de a zergét és a mormotát annál inkább. Még inkább értéket ad a munkának, hogy fényképek segítségével minden évszakból ábrázolja a Retyezátot – a tél, tavasz, nyár, ősz változatosságában mutatva be a lenyűgöző hegyvidéket –, különlegesen figyelve a sziklaormok lábánál elhelyezkedő tengerszemekre. 

Túl a túrakalauz gyakorlati részén aztán egy olyan fejezet következik, amely egyben tér- és időbeli utazásra invitál a Hátszegi-medence történelmi kulisszái közé, hiszen a hegyi kirándulások előtt ezt a vidéket érinti a túrázó. Leltárt készít a román kultúrához köthető dák és római építészeti emlékekről, valamint azokról az Árpád-kori templomokról, amelyek körül ma már nincsenek magyar ajkú gyülekezetek, de bizonyságként szolgálnak a magyar fennhatóság viszonylag korai jelenlétéhez (ezek többnyire a X–XIII. századokból ránk maradt épületek és romok). Sajnálatosan elhallgatott szegmense Erdély történetének a Hátszeg-vidékén élő főúri családok sorsa. Pár fotó és néhány lényegre törő mondat segítségével a szerzőnek sikerül felvázolnia a Nopcsa-, a Kedneffy- és a Pogány-család itteni jelenlétét és tevékenységét.

A kötet végén az olvasók számára hasznosítható kvízjáték található, amely segít a tudnivalók elsajátításában és – a vizualitás segítségével – rögzíti az emlékezetben a fontos és hasznos képi információkat. Kiváló, kimerítő és hiánypótló munkát vehetünk a kezünkbe, amely kedvet ad a Retyezát felfedezéséhez és ugyanakkor hasznos útitársnak is bizonyulhat.

Székely Árpád könyvét vetítettképes előadáson mutatja be Farkas Attila geográfus-földrajztanár május 9-én, csütörtök este 7 órától a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében.