A harmadik Termés a múzeumban

A kiállítás szervezője rövid méltató beszédében felvázolta, hogy mind a szobrászok, mind pedig a festők-grafikusok közt két vonulat fedezhető fel. Egyik csoportot a már kiforrott egyéniségek munkái jelzik, a másikat a pedig a kísérletezés, az útkeresés teszi felismerhetővé.

Érdekesség, hogy néhány alkotónál mintha változatlan lenne a stílus, a modor, a technikai hozzáállás (Biró Gábor, Jakab András, Major Barna), ők kiforrott művészek, olyan alkotói periódust élnek, amelyben jól érzik magukat, elégedettek azzal a világgal, amelyet a maguk számára a művekben megteremtettek. Kelemen Albertet korábban kiváló tusrajzairól ismerhettük fel. Meglepő hitelességgel teremtette meg, hívta vissza munkáival az egykori várost, amely talán sosemvolt szépségekkel mutatkozott meg nála, de most – legalábbis az egyik képével – „kilépett Székelyudvarhelyről”. (Székelyderzs, színes tus, 60x42 cm.) Másik újdonság, hogy mind a két kiállított képén színes tust használt. Pozitív előjelű szemlélet- és technikaváltásban él és dolgozik. Kubanek László a korábban is megszokott szín- és szimbólumrendszert használja ugyan, ám nála közéleti hatások képi lenyomatai fedezhetők fel. (Politikus magánya, olaj, farostlemezre feszített vászon, gipsz alap, 84x84 cm.) Török Ferenc vegyes technikával készült rajzai a látszólagos egyértelműség és egyszerűség mellett, igen komoly mondanivalót sugallnak, ha a szemlélő a cím alapján bátrabban asszociál és továbbgondolja a témát. 

Az idei Termés két meglepetése Gidó Szende Melinda és Vass Mária-Magdolna. Újdonság Gidó Szende Melindánál, hogy a tavaly textilművészként diplomázó, s a textil műfaji-formai kereteit feszegető és átlépő egyéni kiállításai után most merített papíron jelentkező képet állít ki. (Két 21x30 cm-es alkotás Cím nélkül.) Vass Mária-Magdolna, aki hosszú éveken át keleti csomózású, kiemelkedően színvonalas szőnyegekkel volt jelen a kiállítótermekben Székelyudvarhelyen, Kovásznán, Marosvásárhelyen, Csíkszerdában, Budapesten, most nagyméretű olajképeivel (Részlet I., II., 70x100 cm) mutatja fel új pályaszakának bizonyítékait.

Nem mehetünk el érdektelenül el a szobrok mellett sem. Egyáltalán nem meglepő Szabó János pedagógusi hatása, aki az itt szereplő szobrászoknak barátja, de leginkább kiváló tanára volt pályakezdésük idején. Legalább öt alkotóból sugárzik tovább több évtizedes pedagógusi munkája, bizonyságként, hogy szavai kőben, fában, ércben fogalmazódnak újra a szépen bontakozó életművek által. 

A teljesség igénye nélkül, mindössze a kíváncsiság felkeltésére vázoltunk itt pár gondolatot, hogy az érdeklődőt rávegyük „a mai Székelyudvarhely képzőművészeti életéből vett gazdag látlelet” megtekintésére. A tizenhét székelyudvarhelyi szerző harmincöt alkotását felvonultató Termés 2013 július 7-ig látogatható a Haáz Rezső Múzeum képtárában.