A fotótéka "világgá megy"

A jóval több mint 10 ezer fotót számláló, különböző hordozókon – papírkép, széles film, üvegnegatív – lévő fotótéka tartalmából 300 kép már megtekinthető az intézmény honlapján (magyarul: www.sznm.ro/fototeka.php; románul: www.sznm.ro/fototeca.php).

A múzeum hatalmas fényképtára tartalmának túlnyomó része eddig a munkatársak számára is hozzáférhetetlen volt, a feldolgozottság hiányában ugyanis alig hozzáférhető volt a gyűjteményt. A Szülőföld Alaptól pályázat útján elnyert pénzből megvásárolt különleges szkenner azonban hatalmas lendületet adott a feldolgozásnak, tudtuk meg Gazda Enikő néprajzkutató-muzeológustól, aki kollégájával, Kinda Istvánnal látott neki a sziszifuszi munkának. Rengeteg üvegnegatív és több ezer filmcsík vár „beolvasásra”, eddig 5000 filmkocka szkennelésén vannak túl a múzeum munkatársai.

A hatalmas volumen feldolgozásán túl legnagyobb gondot a fotók azonosítása jelenti, eddig ugyanis mindössze egyszer történt próbálkozás az állomány feldolgozására. Fóris Pálnak a hetvenes évek elején megjelent, ezer fotót katalogizáló fényképtára azonban csak csepp a tengerben, hiszen a múzeum gyűjteménye 19. század végén és 20. század elején készült fotókat is tartalmaz, többek között Gere István híres szentgyörgyi fotográfus gyűjteményét. A feldolgozás természetesen jegyzékbe vételt is jelent, a listázás mellett pedig a filmcsíkokat állagmegóvási célból savmentes papírba csomagolják.

„Érdekes tapasztalat, hogy az azonosításban milyen sokat segít a képek nyilvánosságra hozatala – mondta el Gazda Enikő. – Egy eredetileg csernátoninak hitt házról például egyértelműen kiderült, hogy nem csernátoni, ezért egyes stílusjegyek alapján erdővidékiként tettük fel a világhálóra, de kérdőjellel. Rövid idő múlva érkezett Vargyasról az azonosítás: egy miklósvári házról van szó, amely ma már másként fest, miután Kálnoky gróf egyik vendégházaként működik, ezért némi átalakításon esett túl. Több ilyen esetről is beszámolhatnék, ezért arra biztatok mindenkit, hogy próbáljon segíteni nekünk a fotók pontos azonosításában.”

Eddig elsősorban az építészet és a különböző mesterségek tárgykörében készült fotókat igyekeztek feldolgozni, mivel elsősorban ezeket keresik a múzeumban. A képanyag világhálóra való feltöltésekor figyelembe veszik a nyomdai reprodukálásra való előkészítettség szempontját is, így 1200 DPI-s felbontottságban férhet hozzá bárki a fotókhoz – természetesen az intézmény tudtával és engedélyével.