A címereit is a szépség törvényeinek rendelte alá

– Köpeczi Sebestyén Józsefet főként mint címerszakértőt, heraldikust ismerjük. Melyek voltak a legnagyobb megvalósításai?

– Az én megítélésem szerint Köpeczi Sebestyén József a huszadik század legkiemelkedőbb magyar heraldikusa, címerszakértője volt. Ez abból is kitűnik, hogy az Osztrák Magyar Monarchiában vele terveztették meg az úgynevezett magyar birodalmi középcímert, mely Magyarországon kívül a társországok, beleértve Erdély címerét is tartalmazta.

Sőt, 1920 után a jogilag is megalakult Nagy-Romániában nem volt egy olyan román heraldikus vagy címerszakértő, aki az új balkáni birodalom címerét elkészíthette volna, és ezt a megbízást is I. Ferdinánd román királytól Köpeczi Sebestyén József kapta. Ennek a megbízásnak eleget is tett, és az általa tervezett a címer volt használatban 1921-től 1947-ig.

Látható, hogy mennyire otthonos volt ebben a szakmában, tulajdonképpen egyedülálló címertervező a korabeli Erdélyben, Romániában. Továbbá az erdélyi magyarok szempontjából mindenképp fontos megjegyezni, hogy Márton Áron püspök címerét is ő tervezte, mivel a példás életet élő egyházi ember a kinevezése után őt kérte fel erre.

– Manapság nélküle nem is lennénk képesek megérteni a címerek világát.

– Pontosan, mert nemcsak címereket tervezett, hanem szaktanulmányokban részletesen taglalta a heraldika szabályait, és címereket elemzett, értelmezett. Persze, gyakorlatban is folytatta a nemes hagyományt, és szívesen tervezett címereket, ha kapott erre felkérést, megbízatást.

– Kötete inkább életrajzi, avagy művészettörténeti szempontból közelíti meg a heraldikus életpályáját?

– Ez egy összetett vállalkozás, az első kötet többek közt Köpeczi Sebestyén József kismonográfiáját tartalmazza, amelyben bemutatom életét és munkásságát. Itt jelenik meg a levelezése is, amely nagyon komoly, az egész korszakra kiterjedő forráskiadásnak számít, körülbelül 1200 darab, az életével és munkásságával kapcsolatos okmányt, dokumentumot közöltünk.

Érdemesnek tartom kiemelni Kelemen Lajos kolozsvári levéltáros személyét, akivel a heraldikus nagyon jó baráti kapcsolatot ápolt, és akinek a levelei forrásértékűek, mert pontos háttérinformációkat nyújtanak, nemcsak Köpeczi életéről, hanem nézeteim szerint, a korszakot elemző művelődéstörténeti, irodalomtörténeti leendő tanulmányokat is befolyásolni fogják.

A második kötet inkább a címerszakértő munkásságával kapcsolatos, itt adjuk közre valamennyi megjelent írását, tanulmányát, valamint – amit még fontosabban tartok – a kéziratban maradt munkáit is. Ezenkívül az általa készített illusztrációkat, rajzokat, festmények repróit publikáltuk fekete-fehér, illetve színes változatban. Fontosnak tartanám megjegyezni, hogy a nagyszerű heraldikusról rengeteg legenda kering, reményeim szerint ez a kötet eloszlatja a tévhiteket. Szerzőként, szerkesztőként úgy tartom, hogy a valóság is tud olyan szép és lenyűgöző lenni, mint a legenda.

– Kérem, készítsen egy rövid jellemrajzot Köpeczi Sebestyén Józsefről.

– Életművének áttanulmányozása nyomán, szeretném megjegyezni róla, hogy mindenekelőtt egy művészember volt. Festőnek indult, művésznek tanult, és ez alapvetően meg is határozta jellemét, személyiségét. Kicsit bohém volt, nagyon szerette a társasági életet, például gyengéje volt a pénz, amivel sohasem tudott bánni, ezért mindig meg is kapta a megfelelő megrovást Kelemen Lajos barátjától.

Tragikus volt a családi élete, két fia született, nagyon nehéz körülmények között éltek, és a második világháború után meg kellett érnie felsége halálát és fiainak elvesztését is. Öregkorára szerencsére nem maradt egyedül, mivel a második felesége támasza volt.

Továbbá nagyon sokat jelentett számára az is, hogy befogadta az akkori kolozsvári római katolikus plébános, Baráth Béla, és így idősebb korára is lehetőséget kapott a művészi munkára. Bevonták ugyanis a kolozsvári Szent Mihály-templom restaurálási munkálataiba. Nagyon tevékeny ember lévén, hasznosnak érezhette magát. A művészalkat dominált egész életében, mindent, amit készített, elsősorban az esztétika írott vagy íratlan törvényei határozták meg.

– Hogy vethető össze a művészet és heraldika, hisz az utóbbi inkább a szigorú szabályok alapján működik?

– Szigorúnak szigorú, de Köpeczi Sebestyén József igazolta, hogy ilyen téren is lehet művészi vonatkozásokat érvényesíteni. Címereiben nem a kötöttséget, hanem inkább a szépséget, nem a szabályokat, hanem inkább az alkotások szépségét, művészi hátterét fedezzük fel, látjuk.

Könyvbemutató

Sas Péter: A heraldikus. Köpeczi Sebestyén József élete és munkássága című könyvét Csíkszeredában december 7-én 18 órakor mutatják be a Lazarus Házban, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusával közösen szervezett író-olvasó találkozón.