Vízkereszt a paraszti józanész és a meteorológia tükrében

A paraszti józanész megfigyelőképességét használva alakultak ki a népi időjárásjóslások. Minden hónap néhány jeles napjához – ünnephez vagy névnaphoz – fűződött egy-egy szólás, amely az adott nap időjárási viszonyaiból egy azt követő jeles nap időjárására következtetett. Ezek nagy jelentőséggel bírtak a parasztvilágban, főleg a földművelés és a termés szempontjából, de nyilván nem minden esetben teljesültek be. Az időjárásjóslások és megfigyelések régiónként változtak.

Vízkereszt, ha úgy fordul...

Az időjárás megfigyelése már január 6-án, vízkeresztkor elkezdődött. A gazdák megállapították, hogy ha vízkeresztkor megcsordul az eresz, hamarosan vége a télnek, jó termés ígérkezik.

„Vízkereszt, ha úgy fordul,
Hogy az eresz megcsordul,
Örülhetsz már előre,
Áldást hoz a mezőre.”

Régen úgy tartották, ha vízkeresztkor esik az eső, akkor hosszú lesz a tél, férges lesz a mák. Hideg, fagyos eső esetén rossz termésre lehetett számítani, viszont korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.

Régen beváltak, ma már nem igazán

Megkérdeztük a Marosvásárhelyi Meteorológiai Központ vezetőjétől, hogy mennyire kell hinni az időjárásjósló néphagyományoknak.

Kezdődik a farsang

Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén február 13-ig) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, ez a torkos csütörtök. A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre, vagyis „a farsang farkára” vonatkoznak, amely télbúcsúztató is.

Makkai Gergely elmondta, a népi mondások ma már nem igazán válnak be, főleg azért, mert nagyon megváltozott az időjárás. „Az időjárásjóslásoknak régen sokkal nagyobb szerepük volt az emberek életében. Nem volt meteorológia, sok évi megfigyelések alapján határoztak meg jellemzőket, s tízből nyolc alkalommal bevált a népi hiedelem. Mára már nem igazán válnak be a népi időjárásjóslások, Katalin sem, Medárd sem az igazi, és vízkeresztről sem tudunk bizonyosan a nyárra jósolni” – mondta Makkai Gergely. Hozzátette: harminc-negyven évvel ezelőtt változott meg ennyire az időjárás, mára nem kiszámíthatók a jelenségek, sőt általában a három hónapos meteorológiai előrejelzések sem válnak be. Éppen csak reménykedhetünk, hogy a január 6-ai népi mondások beválnak majd.