Elkezdődött az érettségi, a végzősöknek egyre több elfoglaltságuk akad, így egyre kevesebb idő marad a sulin kívüli tevékenységekre. Lassan így járnak a székelyudvarhelyi Príma Rádió Kamaszodó Kamaszadó diákműsorának szerkesztői. Jelenleg a műsorvezető csapatban két tizenkettedikes diák van, az egyik már fél lábbal ki is szállt. A Tamási Áron Gimnázium diákjai Nagy Zsuzsa és Szécsi Zsolt a műsor alapembereinek számítanak, az év végén teljesen kiszállnak a Kamaszadóból – lehet jelentkezni utánpótlásnak. Arról beszélgettünk velük, hogy hogyan kerültek be a műsorba és terveik közt szerepel e még a rádiózás.
Zsuzsa – Kilencedik osztály elején kerültem be a csapatba, úgy hogy egy akkori tizenkettedikes jó barátommal beszélgettünk arról, hogy lenne e kedvem beállni a rádiós csapatba. Én, mivel minden újban benne vagyok, el is mentem egy kedden, hogy megnézzem miről is van szó. Akkor végzősökből állt a csapat, megmutatták a rádió épületét, a stúdiót. Következő alkalommal már én is odaülhettem a mikrofonhoz.
Zsolt – Kilencedik osztályban kapcsolódtam be én is, akkor voltak végzősök az előttünk lévő csapattagok. Ők hívtak be egy alkalommal, hogy menjek el megfigyelésre, hátha tetszik a dolog. Amúgy nekem nem volt idegen, mert én Asztalos Ágnesnek köszönhetően, aki nekem óvónőm volt, már vettem részt rádióműsorban hetedik–nyolcadikos korom óta. Én rendszeres Kamaszadó hallgató voltam, ezért is könnyű volt bekapcsolódás.
Melyik sulikból voltak akkor diákok, és hogy van most?
Zsuzsa – Akkor mind gimisek voltak a műsorban, most is. Közben dolgoztunk együtt pár hónapot refis diákkal, pedással is, de nem maradtak ők. Senki nem akarta soha, hogy gimis műsor legyen a Kamaszadó, de tény, hogy ha egy suliból vannak, jobban tudják tartani a kapcsolatot a műsorvezetők. Amúgy, mi mindig hangsúlyoztuk, hogy jöjjenek más sulikból is. Én végzős vagyok és év elején kiszálltam a csapatból, most maradt 3 kisebb lány és Zsolt. Fiúkat nagyon nehéz bevonni ilyen munkákba, Zsolton kívül volt még egy fiú, aki kevert, zenéket tett, de ő nem beszélt soha.
A Kamaszadó témákat hogyan válogatjátok ki?
Zsuzsa – Teljesen lazán... felhívjuk egymást kedd délelőtt, hogy este miről legyen szó, és kész. Persze kaptunk egy mappát a régiektől, hogy ők milyen témákkal dolgoztak, ebből inspirálódhattunk. Amúgy mikor van egy Valentin-nap, egy ünnep, egy rendezvény, akkor az adja a témát, hanem pedig leülünk és elgondolkodunk azon, hogy mi érdekel minket, diákokat. Vannak a szokásos témák, suli, sport, szerelem...
Zsolt – Teljesen szabad kezet kaptunk, kapunk mai napig is. Néha egy-egy tanácsot, ajánlást kapunk a témákat illetően. Főleg, ha épp valami rendezvény van a városban, és azzal a rádió kapcsolatban van, akkor meghívjuk a szervezőket a műsorba. Mindig arra törekszünk, hogy akármilyen téma van, szakértőt vonjunk be a beszélgetésekbe, amikor én oda kerültem, akkor ez nem volt így. Az előző csapat az internet segítségével vezette fel a témákat, mi inkább meghívunk valakit, aki jártas az adott témában.
Mit gondolsz, milyen diák kell egy ilyen műsorhoz?
Zsolt – Mindenképp a legfontosabb egy diákműsor esetében, hogy olyan stílusod legyen, ami tetszik a felnőttnek és a diákoknak is. Mert hiába vagy felnőttek kedvence, mert ők nem fognak betelefonálni a műsorodba. A diákok a célcsoportunk, és ők olyant szeretnének hallani, aki hozzájuk közel áll, bakizik is és komolytalan is néha. Mindkét oldalnak meg kell tudni felelni. Az alap pedig a rádió esetében a jó beszélőke, mondóka.
Hallgatók visszajelzései mit mutatnak?
Zsolt – Egyik fontos eredménymutatónk az SMS-vélemények. Amikor én kezdtem a Kamaszadót, akkor adásonként 4–6 üzenetet küldtek a hallgatók, most, ha 17 nincs meg akkor valamit elrontottunk. Mennyire kaptatok képzést, oktatást a rádiótól?
Zsuzsa – Volt szó az elején arról, hogy logopédushoz küldenek, majd látta a vezetőség, hogy erre nincs szükség. Voltak olyan rádiós képzések, ahová hívtak minket is, volt, amin részt is vettünk.
Zsolt – A műsor mentorának tekinthetjük Szabó Attilát, ő volt, aki témaötleteket adott, vagy tanácsolt dolgokat, segített, és mondhatni a műsor mindenik tagjával baráti kapcsolatot ápolt, így mindig jó hangulat volt a műsorban. Ez fontos. Tőle sokat tanulhattunk.
Mit köszönhetsz a Kamaszadónak?
Zsuzsa – Egyértelmű, hogy a beszédkészségem javult, hiszen a rádióban nem beszélhettünk akárhogy. Élőadásban fontos, hogy választékosan és spontán szépen beszéljünk, ezt meg kellett tanulni. Konfliktuskezelést is volt alkalmunk gyakorolni, ha olyan telefonáló volt, aki nem megfelelőképp szólt bele a műsorba, vagy éppen elakadt valaki a mondat közepén, azokat mind kezelni kellet, úgy, hogy a hallgató ne vegye észre.
Zsolt – A rádiónak köszönhetően kijutottam a tavaly a Sziget Fesztiválra, mint sajtós, tehát olyan emberekkel találkozhattam, akikkel másképp nem léphettem volna kapcsolatba, mint pl. MTV fotós, RTL klubos műsorvezetőkkel beszélgettem.
Mi volt a legemlékezetesebb műsor, üzenet vagy hozzászólás?
Zsuzsa – Volt egy öreg bácsi, aki betelefonált... Elég csúnyán beszélt az illető, és nem nagyon tudtuk, hogy hogyan kezeljük, nem értettük, hogy mi a problémája. Valami kamasz téma felháborította, és annak adott hangot élő adásban. Amúgy szoktak felnőttek is hozzászólni a témákhoz.
Zsolt – Voltak vicces betelefonálók, élő adásban rapp, szavalás, zenélés. Ezek olyan dolgok voltak, amiket más adásban nem lehet megcsinálni, de a diákműsor megköveteli az érdekességeket. Olyan is volt, hogy stoppolás közben csináltunk interjút egy világvándorral és élő adásban hallhatták, hogy valaki megáll és felveszi az út széléről a stoppost. Ezek érdekesek voltak. Olyan is volt, hogy ittasan telefonált be egy illető.
Érettségi után terveztek-e még rádiózást?
Zsuzsa – Igen, tervben van egyetemi rádiózás is. Jó kis tapasztalat van a hátam mögött, ahhoz képest, aki még nem rádiózott. Amúgy angol–közgáz szakra készülök, sok köze nincs a mikrofonhoz, de bármikor részt vennék még kommunikációs képzésen, táboron. Szórakozásképpen még szívesen rádióznék.
Zsolt – Mindenképp szeretnék ezzel foglakozni még, vannak is terveim. Olyan tevékenységként tekintek a rádiózásra, ami által képezhetem, fejleszthetem magam. Szórakozásként űzöm, de komolyan veszem. Jogi szakra jelentkezem érettségi után, de a média egyetem szinten is érdekel. Már több képzésen vettem részt, és minden lehetőséget ki szeretnék próbálni ezen a téren. A rádió mellett a tévézés is a tervek közt szerepel, persze még fejlődnöm kell ehhez. Egyelőre az én feladatom ebben az utolsó félévben, amíg még itthon vagyok, hogy megmutassam az újaknak, milyen a Kamaszodó Kamaszadó – melyet aztán saját ízlésükre formálnak. Tervek közt szerepel visszavezetni a régi rovatokat, volt Filmszemle, Sztárkóstoló és Könyvkukac című rovat. A lényeg, hogy olyan témák legyenek ezután is, ami a diákokat érdeklik, a felnőtt témákat meghagyjuk ezután is más műsoroknak.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.
Több százan indultak gyalogosan Csíksomlyóra a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-templomból pénteken reggel. A zarándokcsoporthoz más környékbeli és anyaországi keresztalják is csatlakoztak, hogy együtt érkezzenek szombaton a pünkösdi búcsúra.
Több alkalommal töltötte be a környezetvédelmi miniszteri tisztséget RMDSZ-politikus az elmúlt 20 évben. A parajdi sóbányát fenyegető veszélyről Korodi Attila hivatali ideje alatt nem értesült, Tánczos Barnát még nem tudtuk megszólaltatni az ügyben.
Egyelőre úgy néz ki, hogy nem nő a veszély annál a parajdi bányarésznél, amelynek födémjén több kráter is keletkezett az elmúlt napokban. Eszerint csökken az esély, hogy egyszerre omoljon be a problémás bányarész.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Bár a tiltószalagot valaki átszakította, továbbra sem lehet közlekedni a vasút mentén haladó kövezett úton, amely Székelyudvarhelyet és Bikafalvát köti össze. Az áradásokkor beszakadt útszakaszt az elkövetkező napokban fogják rendbe hozni.
szóljon hozzá!