Könyvbe foglalt történetek a tetoválásról

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

Tatoo sztorik címmel jelent meg február elején Miklós István, közismert nevén Indián könyve, amelyben hatvan, tetoválással kapcsolatos történetet lehet olvasni. A székelyudvarhelyi születésű, Csíkszeredában élő tetoválóművész a munkája során tapasztalt történésekből válogatott a könyvbe.

Péter Beáta

2017. február 16., 13:272017. február 16., 13:27

2017. február 17., 17:422017. február 17., 17:42

Miklós István 1969-ben született Székelyudvarhelyen, 1999 óta él Csíkszeredában a családjával. Tetoválással 1989-től foglalkozik. „Annak idején sok hajós történetet olvastam, most is szeretem. Ezekben a történetekben általában benne volt, hogy a matrózok tele voltak tetoválva – minden kikötőben tetováltattak magukra valamit. Amikor 1989-ben katona lettem, a tengerészalakulathoz kerültem, mint munkáskatona. Kerestem, hogy ki tud tetoválni, mert ha a tengerészeken volt tetoválás, akkor nekem is kell. Mivel senki sem tudott, nekifogtam és magamnak készítettem egyet, a bal kezemre felírtam a nevemet: Indián. És ezt látta egyik is, másik is, és akkor kértek, hogy csináljak nekik is. Így lassan tetkós lettem” – elevenítette fel a kezdeteket. Mint mondta, kétféleképpen viszonyulnak az emberek a tetováláshoz: van, aki irtózik tőle, és van, aki szereti, és csináltat is magának.

Kérdésünkre, hogy miért is tetováltat magára valaki, rámutatott, az emberek mindig meg akarták jegyezni magukat valamivel, vagy van, aki kicsit más akar lenni, mint a szomszédja, a barátai, ki akar lógni a sorból. „Már az őskorban azonosító jeleket véstek egymás testébe, heg-tetoválással kővel, kagylóval, csonttal, amelyekbe aztán növényi festéket kentek. Így kezdődtek a tetoválások. Aztán művészetté vált. Most speciális gépek vannak, különleges alapanyagok. A kliens bejön, hozza a mintát, vagy nálam választ valamit, és amit kér, azt megcsinálom. Felviszem a rajzot a testére, van, hogy szabadkézzel rajzolom fel, ha nagyon bonyolult, akkor felkopírozom, és tűvel megcsinálom tovább. Fájdalmas kicsit, de nem veszélyes”  – emelte ki Indián. A tetováltatók száma nem csappant az utóbbi években sem, a lányok a végtelen jeleket, apró virágokat, a fiúk az úgynevezett tribal mintákat kedvelik. Indián össze sem tudja számolni, hogy az évek során hány tetoválást készített – több ezret – sőt, saját magán is van jó néhány. Arra viszont felhívja a figyelmet, hogy sokan tetoválnak amatőr módon, otthon is akár, és ennek veszélyei is lehetnek, ha nem steril eszközöket használnak, vagy ha valaki nem figyel oda a friss tetoválásának tisztán tartására.

Egy dolog biztos: tetoválás közben mindig zajlik az élet – írja Indián a könyve előszavában. Ezeket, a tetoválások közben történt eseményeket szedte egy csokorba. Többnyire vicces történeteket jegyzett le, de  olvasható olyan is, hogy késsel fenyegették, vagy hogy hogyan hálálta meg egy idős néni – akinek az arcára egy anyajegyet kellett tetováljon – az alkotást. De van történet bárányokról is, akiket a gazdájuk tetováltatni akart. Olvashatunk Kaktuszról, a hajléktalanról, valamint Tibikéről is, a Csíki Hírlap rikkancsáról.

„Ez valójában a hatodik könyvnek való anyagom, csak a többit nem adtam ki. Az elsőt 1984-ben írtam, de a kéziratot elhagytam, aztán \'85-ben írtam még egyet, de az a fiókban van azóta. Majd írtam A jégkorszak nyomában címmel egy kalandregényt, és írtam tudományos-fantasztikus novellákat. Állandóan cetlikre jegyzetelek, sok írószert elfogyasztok. Minden nap írok, rajzolok, festek, tetoválok.” A kötet kiadásának ötlete is innen jött, hogy mindig leírja a tetoválással járó, a munkája során tapasztalt érdekesebb történeteket. A kötetbe nyolcvan darab történetből hatvan került be, tervez egy további kötetet is.

A Tatoo sztorik-ban tizenhat grafika is bekerült, amelyeket 2000-ben szeretett volna kiállítani, de akkor elmaradt. Ezek most eredeti formájukban is megtekinthetők lesznek a március 9-ei könyvbemutatón, amelyet a Kájoni János Megyei Könyvtárban tartanak. További könyvbemutatók is lesznek, Kézdivásárhelyen március 17-én, Székelyudvarhelyen 20-án, Baróton 30-án, majd Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is ismertetik a könyvet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.

Ezer székely leány és még annál több
Ezer székely leány és még annál több
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

2025. július 05., szombat

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda

Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
2025. július 05., szombat

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon

Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
2025. július 05., szombat

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók

Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
2025. július 05., szombat

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
2025. július 04., péntek

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában

Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában
2025. július 04., péntek

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek

Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek
2025. július 03., csütörtök

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel

Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel
2025. július 03., csütörtök

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát

Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát
2025. július 02., szerda

Mindenki tudja már: július első szombatja, az Ezer Székely Leány Napja

Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.

Mindenki tudja már: július első szombatja, az Ezer Székely Leány Napja