Gyümölcsfaültetés: holnap már késő

– Mikortól beszélhetünk gyümölcsfaültetési szezonról?

– A gyümölcsfákat ősszel, azaz novemberben a téli fagyokig és tavasszal a talaj kiengedésétől a rügyek bomlásáig ültethetjük el. Természetesen a most elültetettek később fognak bomlani.

– Néhány szóban vázolná amatőr kertészkedőknek a gyümölcsfaültetés menetét?

– Az első és legfontosabb, hogy jó minőségű, egészséges, ép gyökérzetű, ép vesszőjű oltványt szerezzünk be. Fontos, hogy megbízható helyről származzon, hogy biztosan azt kapjuk, amire szükségünk van, azaz a helyi környezeti adottságokhoz akklimatizálódott facsemete legyen. Arra is figyelni kell, hogy az oltvány ne legyen szikkadt, befülledt, hónapokig szállított, hiszen így kevés az esély arra, hogy fánk életképes lesz.

Az ültetésnél az egyik legfontosabb dolog, amire figyelnünk kell, hogy a gödör mérete megfelelő legyen, legkevesebb 70×70 centiméter, és mélységében is ugyanekkora. Arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy a talaj kellőképpen fel legyen lazítva, annak érdekében, hogy a gyökerek könnyebben megkapaszkodjanak és terjedni tudjanak. Ha nem megfelelő a talaj minősége – köves, túlzottan agyagos – érdemes a gödörből kiásott földet jó minőségű termőfölddel helyettesíteni. Ilyenkor keverhetünk habarcsot is, ami víz, föld és trágya keveréke, s ebbe mártsuk földbe helyezés előtt a gyökereket. A gödör aljába tegyünk három-négy lapát istállótrágyát, erre jön egy réteg föld, hogy a trágya közvetlenül ne érintkezzen a gyökérrel, mert megégetheti azt. Majd a facsemete elhelyezése után addig töltjük földdel a gödröt, amíg a gyökér fölötti bog – az oltási pont – a föld színére kerül.

Ami még fontos lehet, hogy mielőtt az oltványt behelyezzük a gödörbe, a gyökereket kicsit vágjuk vissza, mert a sima vágás könnyebben regenerálódik, mint a gyökér végi sérülések. A karót is akkor tegyük mellé, amikor ki van ásva a gödör, mert az utólagos leszúrással megsérthetjük a gyökereket. A betemetés után érdemes egy jó nagy vödör vizet ráönteni, kitányérosítani a talajfelszínt, hogy a csapadékot közvetlenül a növény tövére gyűjtse. Majd laza nyolcas kötéssel rögzítsük a karóhoz az oltványt.

– A tél igen száraznak bizonyult, eddig a tavaszi hónapokra sem volt jellemző a csapadék, ez mennyiben befolyásolja a facsemeték fejlődését?

– Ha fiatal vagy idén ültetett fáink vannak, érdemes a tavasz folyamán, főként ha száraz az időjárás, időközönként öntözni.

– Mikor metsszük a fáinkat?

– A metszések ideje tavasszal, tél végétől van, februártól a rügyek pattanásáig, így aki idén metszeni szeretne, nagyon igyekezzen rendbe szedni a fákat. A csonthéjasokat – mint a barack, cseresznye, meggy – a termés leérése után úgynevezett zöldmetszéssel is metsszük. Azt javaslom, hogy aki nem ért hozzá, inkább forduljon szakemberhez tanácsért, esetleg vásároljon hobbimetsző kézikönyvet, vagy hívjon hozzáértő segítséget.

– Egyre többen választjuk az egészségtudatos életmódot, igyekszünk bioélelmiszereket beszerezni. Ez mennyire összeegyeztethető a permetezéssel? Ártalmas az egészségre a permetezett gyümölcs?

– A tavaszi lemosó permetezést el lehet végezni biogazdaságban megengedett szerekkel. Ilyen a rézgálic, ami a baktériumos és gombás betegségek ellen hat. Vagy vannak különböző olajtartalmú lemosószerek, például káliszappan, mészkénlé, mely a kártevők ellen hat. Ez a tavaszi lemosó permetezés tulajdonképpen egy preventív védekezés, ha ezt elvégezzük, akkor a későbbiekben kevesebb olyan szert kell használni, ami ártalmas lehet az egészségre. Vannak olyan szerek is, melyek rovarölők, ezektől sem kell ódzkodni, hiszen bevizsgált termékek. A permetezést azonban mindenképpen megfelelő védőfelszereléssel, munkavédelmi ruházatban kell végezni, még akkor is, ha természetes anyagokkal dolgozunk.

– Tavasszal számíthatunk kártevőkre?

– A tavasz vége felé, azaz a májusi időszakban megjelenhetnek a levéltetvek. Ha nagyon ellepik a fát, akkor muszáj védekezni ellenük, erre nem elég a tél végi lemosó permetezés. Nagyjából két lehetőségünk van. Vannak úgynevezett kontaktszerek, melyek nem szívódnak fel, akkor hatnak, ha elérik a kártevőt, és vannak olyan szerek, amelyeket felszív a fa, és amikor a kártevők megtámadják, akkor fejtik ki hatásukat. Ezek a szerek is a rovarokra hatnak, amennyiben az előírásoknak megfelelően használjuk, nem károsak az emberre. Arra viszont figyelni kell, és ez minden szer csomagolásán fel van tüntetve, hogy a halakra és méhekre káros. Ha virágzó fák esetében felszívódó permetezést alkalmazunk, megölhetjük a méheket, ha pedig nincs méh, akkor termés sem lesz.