Betegség, amiről nem beszélünk: aranyeresség

Gyakori megbetegedés az aranyeresség, Lőkös Csaba Csíkszeredában dolgozó sebész, proktológus szakorvos kabinetjében például az utóbbi száz megvizsgált beteg közül 34-nek volt aranyeres betegsége, hat betegnél pedig emellett társbetegséget is diagnosztizáltak. A szakember szerint civilizációs megbetegedésnek is tekinthető az aranyeresség, hisz kialakulásában fontos szerepet játszik az ülő életmód, a helytelen táplálkozás, a túlsúly, emellett pedig higiénés problémák, esetenként a szülés, folyamatos székrekedés. A megbetegedés lehet örökletes, és az is előfordul, hogy egy más betegség következménye.

– Milyen tünetei vannak az aranyerességnek?

– Az aranyeres csomók a végbél és a végbélnyílás falában található túlméretezett vénatágulatok. Azokat az aranyereket, amelyek a végbélnyíláson belül keletkeznek, belső, az azon kívül növekvőket külső aranyereknek nevezzük. A belső aranyerek annyira meg tudnak növekedni, hogy ki tudnak csúszni a végbélnyíláson. A belső aranyerek súlyosságát négy stádiumban különböztetjük meg, annak függvényében, hogy a duzzanat spontán módon vagy visszataszítással megy vissza a végbélcsatornába vagy már nem lehet visszatenni.

A tünetek közül az egyik leginkább ijesztő tünet a vérzés. A mindig friss, élénkpiros vért vagy a vécépapíron észleljük vagy csöpögésként. A vérzés székelés vagy hasprés után jelentkezik. Gyakori tünet a végbéltáji viszketés, égő érzés, színtelen váladékozás, kitüremkedés is. Fájdalom rendszerint csak akkor alakul ki, ha szövődmény jelentkezik, például, ha a külső aranyeres csomó begyullad, vagy a benne lévő vér megalvad, a csomó megduzzad, és a végbélnyílásnál tapinthatóvá válik egy érzékeny, általában ujjbegynyi, kemény, lilás-barnás fájdalmas duzzanat – ez egy trombotizált aranyér. A fájdalom testhelyzettől függően változó erősségű, székeléskor fokozódhat. Gyakran előfordul pirossas-barnás váladék ürítése. Tudni kell, hogy az aranyeresség fő tünetei, a vérzés, viszketés, kitüremkedés, váladékozás, fájdalom más végbélbetegségek, így a végbélrák jelei is lehetnek. Ha az orvos kizárta, hogy más probléma is fennállna, és valakinek három-négyhavonta, egy stresszesebb időszakban van kemény széklete és vér jelentkezik a vécépapíron, az még normálisnak tekinthető.

– Sokan nem mennek el orvoshoz, mert tartanak a vizsgálattól. Miben áll a vizsgálat?

– A beteggel mindenekelőtt elbeszélgetünk, ennek során én megtudom, hogy milyen panaszai vannak, és a feszültség is oldódik kissé. Ezt követően áttérünk a vizsgálatra. Ez fekvő pozícióban zajlik, kényelmesen és fájdalommentesen a beteg számára. Előbb külső vizsgálat zajlik, megvizsgáljuk a fenéken a bőrt, a nyálkahártyát és annak elváltozásait, majd ezután következik a belső vizsgálat: a kézi áttappintás után anuszkópot, egy műanyagból készült csövecskét csúsztatunk a végbélbe, amelyen keresztül láthatóvá válik a végbél falának belső része. Így szemügyre lehet venni a belső aranyereket, a végbélberepedést és jellemző elváltozásait, polipokat stb. Elengedhetetlen a rektoszkópia: a végbélnyíláson keresztül bevezetünk egy speciális eszközt, amely lehetővé teszi a vastagbél utolsó húsz centiméteres szakaszának átvizsgálását – ezzel végbélrákszűrést végzünk. Vizsgálat után megkönnyebbülten szoktak távozni a betegek, gyakran azt hiszik, hogy még valami kell következzen, amikor pedig mondom, hogy ennyi volt, kellemesen csalódnak, hogy ilyen könnyen és hamar ment. A vizsgálat során székelési inger, illetve az utolsó fázisban egy enyhe alhasi görcs jelentkezhet, de ennyi a kellemetlensége.

– Milyen kezelési lehetőségek vannak?

– Minél kisebb az aranyér, annál könnyebb kezelni. Tehát ha valakinek panaszai vannak, akkor minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. Ha megállapítást nyer, hogy valakinek aranyere van, többféle kezelés létezik. Ha az aranyerek kicsik, akkor a beteg gyógyszeres kezelést kap, ha nagyobbak, akkor úgynevezett mini invazív, tehát kevés kellemetlenséget okozó beavatkozásokat végzünk, mint például a gumigyűrű feltétele vagy a fagyasztásos technika. Ha túl nagyok az aranyerek, akkor jönnek a sebészeti beavatkozások, amelyek egy részét járóbeteg-rendelésben is meg lehet oldani, más része viszont kórházi körülményeket igényel.  

– Miért fontos orvoshoz menni, milyen következményei lehetnek a kezeletlen aranyérnek?

– A legnagyobb veszély, hogy nem aranyere van a betegnek, hanem végbélrákja, amelynek kezdeti stádiumban a többi végbélbetegséghez, így az aranyérhez is hasonló tünetei vannak. Sajnos, ma már nem igaz, hogy csak időseknek van rákjuk, harminc és negyven év közötti végbélrákos betegeim is vannak, akik sokáig nem fordultak orvoshoz a tüneteikkel, mert azt gondolták, hogy aranyerük van. A kezeletlen aranyérrel azért fontos orvoshoz menni, mert az állapot oda fajulhat, hogy az aranyér vissza sem fér a végbélbe, és folyamatosan levezik, viszket, csíp, ég, begyullad, befertőződik.        

– Mit tehetünk a megelőzés érdekében?  

– Az aranyeresség kialakulásában szerepet játszik az örökletes tényező is, amit nem tudunk befolyásolni, de számos más téren sokat tehetünk a betegség kialakulásának a megelőzésére. Ilyen például az étkezés. Fontos, hogy mikor, hogyan és mit eszünk. Nagyon fontos, hogy reggelizzünk, és lehetőleg minden nap ugyanabban az órában, mert akkor kialakul egy reflex, hogy étkezünk és utána elmegyünk a vécére. Nagyon-nagyon fontos ez abból a szempontból is, hogy a szervezet nem stresszel indul reggel. Az étlenség ugyanis egy stressz a szervezetnek, amely így különböző reakciókat kell beindítson ahhoz, hogy a raktárakból energiákat szerezzen. Az is fontos, hogy reggeli után az ember ne rohanjon egyből a munkába, hanem hagyjon a szervezetnek öt-tíz perc nyugalmat, ami alatt megjön a székelési inger. Ha az ember rohan, hiába jön az inger, vissza kell szorítania azt, és egy idő után ez a reflex megszakad. Ezt viszont újra is lehet tanulni. Másik megfontolandó tanács, hogy jól meg kell rágni az ételt. Ha nagyon darabosan nyeljük le az ételt, akkor részleges az emésztés, és keményebb lesz a széklet. Fontos az is, hogy mit eszünk, a rostban gazdag ételek ajánlottak – például fekete kenyér, zabpehely, szilvalekvár, müzlik stb. A megelőzés része az is, hogy ne üljünk sokat a vécén, a hasprés ugyanis kinyomja a normális körülmények között is jelen lévő vérereket, amelyek azért vannak ott, hogy az ember a gázt tudja bent tartani a fenekében. Ha túl sokat ülünk, akkor pangás jön létre, kezd tágulni az érfal, és így kezdődik az aranyér. A kemény széklet ugyanezt okozhatja. Tudni kell azt is, hogy nem ajánlott túl sok törlés a székelés után, néhány törlés után inkább mossuk meg vízsugárral a hátsónkat. A mozgás is hozzájárul a megelőzéshez, ugyanis ha az ember mozog, akkor a belek is mozognak, és jobban viszik a székletet a kijárat felé. Ha az ember egész nap ül, akkor ne csodálkozzon, ha két-három naponként van széklete. És minél ritkábban van széklet, az annál keményebb lesz. Ha a megfelelő étkezéssel, mozgással sincs rendben a széklet, akkor ötfajta székletlazító gyógyszer is van. Ajánlott orvoshoz fordulni a székrekedéssel is, hogy találjuk meg a megfelelő gyógyszert.