Az igazság egy tájkép – a színpadon is

Pénteken mutatja be az 1779-ben írt Bölcs Náthán című drámai költeményt a Tompa Miklós Társulat. Lessing szövegét magyar nyelven Romániában még nem mutatták be, így igazi újdonságot láthatnak a színházbarátok.

Nem akció, inkább tanmese

A premier kapcsán tartott sajtótájékoztatón Harsányi Zsolt rendező elmondta, Lessing Bölcs Náthán című drámája bár távoli vidéken és a múltban játszódik, „ma is roppant aktuális, az is volt, és még egy jó ideig az is lesz”.

„A Bölcs Náthán többnyire a kritikusok által drámaiatlannak nevezett darab, nem túl akciódús, történésekben gazdag történet. Igazából ez egy példázat, tanmese, amely a vallások egyenjogúságáról szól, de ha jobban kibontjuk ezt a kérdést, akkor azt lehetne mondani, ugyanazokra az örökös és örökkévaló emberi gyarlóságokra hívja fel a figyelmet és világít rá, hogy igencsak hajlamosak vagyunk az igazság letéteményeseinek hinni magunkat, legyen az bármilyen hit, nem feltétlenül csak a vallási meggyőződésről szól. Folyton gyanakvással tekintünk a másik táborban lévőkre, azokra, akik nem ugyanazt a meggyőződést vallják, mint mi, éppen ezért eleve gyanúsak” – fogalmazott a rendező, aki szerint természetes a különböző igazságok létezése, csak azok toleranciával kellene együtt járjanak. „Az igazság egy tájkép, amelyben sok apró színárnyalat, árnyék és fény van” – példálózik Harsányi, aki rá jellemzően ezúttal is különleges díszletben és látványban gondolkodik. Saját bevallása szerint is nagyon izgatja egy előadás látványvilága, éppen ezért ismét együtt dolgozott Bányai Tamás fénytervezővel, most először pedig egy színpadi zeneszerző, Valicu Golcea is segítette munkáját.

Izgalmas látvány ígérkezik

Manapság nagy divat toleranciáról beszélni, alkotni, Harsányi Zsolt szerint azonban a darab nem tört lándzsát senki mellett, illetve felett. Szerinte Lessing csak azért választotta a muzulmánok meghódította Szentföldet és a keresztes háborúkat drámája témájának, mert legjobb barátja egy zsidó származású német filozófus volt – egyébként róla is mintázta Náthán alakját –, és abban a korban kezdett erősödni az antiszemitizmus. Harsányi úgy véli, ha más lett volna Lessing barátja, akkor valószínűleg egy muzulmán, vagy egy üldözött keresztény védelmére kel, a drámaíró ugyanis mindig az üldözöttek és védtelenek oldalára állt.

Alkotók
Az előadás címszereplője László Csaba, a szereposztás további tagjai: Gecse Ramóna, Korpos András, Berekméri Katalin, Bányai Kelemen Barna, Moldován Orsolya, Bartha László Zsolt, Ördög Miklós Levente, Tollas Gábor, Kovács Botond és Meszesi Oszkár. Dramaturg: Csép Zoltán, díszlettervező: Adrian Ganea, jelmeztervező: Alina Herescu, a jelmeztervező asszisztense: Kupás Anna e. h., zene: Vlaicu Golcea, fénytervező: Bányai Tamás, színpadi mozgás: Kis Luca Kinga, asszisztens: Bezsán Noémi e. h.

„Lessing idején erősen felerősödött az antiszemitizmus, ezért ő a Távol-Keletre és a múltba helyezte a történetet, hogy ezzel is kerülje a közvetlen támadásokat kortársai részéről” – jegyezte meg a rendező, aki azt reméli: a vallásszabadságról szóló rendezése nem csak az idősebb korosztályt, de a színházba járó fiatalabb réteget is megszólítja.

A bemutatót április 13-án, pénteken 19 órától tartják a Nemzeti nagytermében, a premierre érvényesek a Bernády György mecénás és Kemény János bemutató bérletek, a következő előadást április 15-én, vasárnap 19 órakor tartják, amelyre a Kovács György bérlet érvényes.