Az idő fényképe (2.)

Az első kockán a magyar néprajz és szociográfia történetében először látható egy százötven esztendővel ezelőtti állapot, melyet az akkor még forradalmian újnak számító technika segítségével konzervált Orbán Balázs és Veress Ferenc az utókornak.

Aztán Fekete Zsolt a digitális fotózás korában, fordított célzással bemérte az iránypontokat, és a kattintás után megszületett a pillanat, ami történelmi távlatot kölcsönöz – ebben az esetben – Torockószentgyörgyönek.

A falu most is szinte ugyanúgy mutat, mint az első fotó idején, és mintha csak a házak tetején a zsúpfedelet cserélték volna vörös cserépre. Vajon akad-e majd, mondjuk 2151-ben egy másik Lovacska, aki a sorozat harmadik kockáját is elkattintja?

Orbán Balázsnak 1868-ban vagy 1875-ben még nem állt rendelkezésére a nagylátószögű objektív. A panoráma-képeket csak több, precízen egymás mellé komponált felvételből tudta összeállítani, és a széleknél az illesztések elkerülhetetlenül kirajzolódtak. Fekete Zsolt ezeket az eltéréseket nagy műgonddal, finoman, a modern technika segítségével retusálta, hogy a 140 éves felvétel tökéletesebb legyen, mint új korában.

Igazságtalanok lennénk, ha a legnagyobb székely mellett nem említjük meg az erdélyi fotográfia igazi nagy mesterét, a kolozsvári Veress Ferencet (1832–1916), aki szintén elsősorban a tájfényképezésben ért el magas színvonalat. A kolozsvári egyetemen tanította a fényképezést, mint mesterséget, fotókémiai fejlesztéseket is végzett, de korai műtermi emberábrázolásain már egyénítő, művészi szándék is mutatkozik.

Veress Ferenc „önarcképe”

Veress Ferenc 1882–88 között már fotós folyóiratot is szerkesztett, adott ki Fényképészeti Lapok címmel. Ő volt az, aki már a századfordulón a színeskép-készítéssel (heliochromiákkal) kísérletezett.

Orbán Balázs

Báró Orbán Balázs 1829. február 3-án született. Életéről sok mindent tudunk, de néhány tény rosszul került be a történelemkönyvekbe. Az a tévhit terjedt el – világosít fel Zepeczáner Jenő ny. történész-muzeológus –, hogy a báró édesanyja görög származású. Ez nem igaz, mert Utazás keleten című művében a nagy székely említést tesz anyai ágon felmenőiről, akik olaszok voltak. Ő sem lehetett próféta a saját hazájában – második parlamenti mandátumát már nem szeretett szülőföldje, hanem Berettyóújfalu országgyűlési képviselőjeként dolgozza végig.

Nézzék meg filmünket, amelyből kiderül, hogy a katolikus Orbán Balázs miért lett unitárius. A „legnagyobb székely\" születésének 182. évfordulója tiszteletére az Idő fényképe című film egy következő részletét mutatjuk be a Székelyhon nézőinek.