Véletlenszerűen lett fizikatanár, hiszen világéletében az irodalmat szerette, azonban középiskolásként kedvelte a matematikát és a fizikát is, akkoriban pedig elképzelhetetlen volt, hogy szünetekben vagy akár órákon ne példákat oldjon meg – avatott be a kezdetekbe Székely Zoltán, aki idén immár tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Fizikavalkád elnevezésű természettudományi vetélkedőt a vidéki iskolák diákjainak. A középiskola elvégzése után magyar nyelvű bölcsészkaron gondolkodott, azonban akkor csak hét személynek adtak lehetőséget arra, hogy bölcsészként folytassa tanulmányait. Így a matematika- és fizikatanári pálya maradt számára, végül pedig utóbbira esett a választása – külön a matematikával nem szeretett volna foglalkozni, jobban vonzotta, hogy eszközként lehet azt alkalmazni más területeken.

Az összes lépcsőfokot megjárta, míg tanárként visszatérhetett régi iskolájába. Kezdetben Vágásban tanított, majd Bögözben, aztán néhány évig a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskolában, illetve a Benedek Elek Pedagógiai Líceumban, végül 2008-ban került a Tamási Áron Gimnáziumba. „Érdekes volt abba az iskolába visszakerülni és tanítani, ahonnan az ember annak idején elindult. Teljesen más világ, teljesen más szempontok szerint és más szemszögből nézi az ember saját iskoláját, de mindkettőnek megvan a varázsa” – így a pedagógus, aki tanítványaiban hajdani önmagával is szembesül.

Székely Zoltánt mindig is vonzotta a közösségi munka: Vágásban színjátszó csoportot vezetett diákokkal és felnőttekkel egyaránt, különböző fafaragó- és szalmafonótáborokat szervezett, a tanulóknak pedig előszeretettel rendezett Ki mit tud? versenyeket. „Pályakezdésem után nem sokkal arra gondoltam, miért ne lehetne a környékbeli iskolákat megszólítani egy természettudományi vetélkedő kapcsán, amely nem kizárólag a fizikáról szól, hiszen azt szerettem volna tudatosítani a diákokban, hogy a természetben minden mindennel összefügg. Az a tanulási módszer, amelyben a diák dobozokat alakít ki az agyában, és ezekbe gyömöszöli bele a különböző tudományokat, butaság, mert ezek összefolynak, akárcsak az életben. Összefüggéseiben kell szemlélni az életet ahhoz, hogy esélyünk legyen megérteni” – magyarázta a Fizikavalkád születését. A vetélkedő a kezdetekhez hasonlóan jelenleg is a vidéki iskolák tanulóinak szól, azonban immár két éve Vágásról Székelyudvarhelyre költözött, idén pedig nemcsak a megye, hanem egész Székelyföld vidéki iskoláiból jelentkezhetnek a tanulók. „Nem is a verseny a lényeg, hanem az, hogy a diákok önmaguk fedezzenek fel dolgokat az előzetes munkával, érezzék jól magukat, és észrevétlenül sajátítsanak el új ismereteket, amelyeket a későbbiekben beépíthetnek világukba” – summázta a verseny célját Székely Zoltán. Az udvarhelyi pedagógus szervezi immár harmadik éve a 7–8. osztályos diákok Alfa és Omega fizikaversenyét is. A megmérettetések közös célja úgy rávenni a fiatalokat az ismeretszerzésre, hogy ne unják meg a tárgyat, és tulajdonképpen ne is vegyék észre, hogy dolgoznak.

Szervezéskor azonban óhatatlanul felmerülnek az anyagi szempontok, e tekintetben pedig elég korlátoltak a lehetőségeik, és egy tavalyi minisztériumi rendelet szerint benevezési díjat sem kérhetnek a versenyzőktől. Pályázatokon pedig csak kisebb összeget lehet nyerni, olykor több sikeres pályázat végösszege sem elég egy verseny megszervezéséhez. „De ezek mind mellékes dolgok, ha az ember szívesen csinálja, akkor mindig van megoldás, minden évben megtalálja a kiutat, és nem ragad a kátyúba. Olykor döcögősebben, olykor simábban, de ilyen az élet is” – vallja a pedagógus.

A tehetség kincs, vétek lenne parlagon hagyni – szögezi le a tanár, aki fáradtságot félretéve készíti fel évről évre a diákokat a tantárgyversenyekre. Ugyanakkor rámutatott, önmagmában nem elég a szikra, a tehetség, rengeteg alázatos munka szükségeltetik a fejlődéshez. „Teljesen megváltozott a világ, a krétaszagú oktatás, a tanár és a diák közötti távolságtartás eltűnt. Nem mindenhatókként kell felfogni a tanárokat, ki lehet alakítani a gyerekekkel egy baráti viszonyt is. Ha az ember úgy közeledik hozzájuk, az esetek kilencven százalékában érzik, hol a határ. Lehet velük együtt dolgozni, és lehet tőlük tanulni is” – véli a pedagógus. Legnagyobb kihívás számára az új kor szellemének megszelídítése, megtalálni azt a hangot, amely helyes a pedagógia szempontjából. Szerinte rengeteg korlátot felállít a rendszer, gyakran eszköz nélkül hagyja a tanárt. „Nincsenek sem régi, sem modern eszközeink, hiszem ezeket elbarikádozták a különböző szabályozásokkal. Egy igazi pedagógus mindig ráérez, hogy mit szabad csinálnia. Ha adott esetben ironikus vagyok, azt nevelő szándékkal teszem, ha megszidom, azt is. A nevelésnek két oldala van, nagyon kell a szeretet, de ugyanolyan mértékben kell a szigor és a fegyelmezés is” – összegez. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a pedagógus merje elismerni, ha hibázott, akár a gyerek előtt is, ez szerinte előre is viszi a tanár–diák kapcsolatot, mivel így partnerként kezeli a diákot. „Nem lesz számára más világ a felnőtteké, amibe nem tudja magát beleképzelni, hiszen a felnőttek sem különböznek a diákoktól, csupán kicsivel több a tapasztalatunk, és ebben tudunk nekik segíteni” – magyarázta.

Mint mondta, az általa összeállított Fizikaland munkafüzet is éppen az iskolarendszer változása miatt született, ugyanis ez nem a szigorú követelmények szerint követi az programot – megálmodója igyekezett belevinni humort, történelmi érdekességeket, a hétköznapokat, hogy kézzelfoghatókká tegye az új fogalmakat. Székely Zoltán úgy véli, barátságossá kell tenni azt, amit tanít, hiszen másként kevés esélye lehet egy pedagógusnak. A munkafüzetet országszerte szívesen fogadják a gyerekek, a kiadó visszajelzése alapján sok pedagógus használja óráin. Egy Bihar megyei tanár román nyelvű változatát is igényelte, így nemsokára román ajkú diákok elé is kerül Fizikaland.

Fényes Fizikavalkád
Az UNESCO a 2015-ös esztendőt a fény nemzetközi évének választotta az Európai Fizikai Társulat kezdeményezésére, így a múlt szombati 11. Fizikavalkád tematikája is a fény volt. A vetélkedőn tizenhat csapat vett részt, a fény kapcsán kísérleti bemutatót tartott Székely Zoltán és kollégája a diákok bevonásával, a csapatok pedig bemutatták fénnyel kapcsolatos kísérleteiket, és ügyességi játékokat oldottak meg. A 11. Fizikavalkád összesített eredménye szerint első díjat kapott a felsőboldogfalvi Fizikamaszok csapata, második lett a gyergyószárhegyi Telefonisták csapata, harmadik a bögözi Fizikaméleonok, negyedik pedig a vágási Dinamit.