A Milvus-csoportnak is köszönhető a kerecsensólyom visszatelepedése

A 2000-es években egyetlen költő pár sem volt ismert az ország nyugati térségében, a teljes ismert országos állomány csupán néhány párból állt, amelyek a dobrudzsai Măcin hegységben fészkeltek. A múlt században még kifejezetten elterjedt volt a kerecsensólyom Romániában, azonban több okból (mérgezés, költőterületek eltűnése, a szántóföldi növénytermesztés térnyerése, orvvadászat) kifolyólag szinte teljesen eltűnt az országból.

„Egy nemzetközi projekt keretében a Milvus-csoport az áramszolgáltató és elektromos energia átviteli cégekkel együttműködve több mint 80 költőládát helyezett ki nagyfeszültségű oszlopokra, elsősorban Temes és Arad megyében. Míg 2011-ben az egyetlen ismert pár egy természetes hollófészekben költött, 2012-ben pedig csupán két párról volt tudomásunk, a költőládák kihelyezésének köszönhetően megnőtt az állomány. Tavaly 8, idén pedig legkevesebb 14 pár kerecsensólyom fészkelt a régióban, mindegyik nagyfeszültségű oszlopokra kihelyezett költőládában.

A kerecsensólymok más madárfajok (elsősorban varjak, illetve más ragadozómadarak) fészkeiben költenek, ezek hiányában a sólymok gyorsan alkalmazkodnak a költőládákhoz. Az alföldön a természetes fészkek száma minimálisra csökkent, elsősorban az egyedülálló fák, illetve facsoportok eltűnése miatt. Ebből kifolyólag, a Partiumban és a Bánságban költőládák kihelyezésére volt szükség annak érdekében, hogy költőállomány növekedésnek indulhasson ezekben a térségekben. Ezen intézkedések hiányában a kerecsensólymok költési esélye minimálisra csökkenne – olvasható a Milvus-csoport közleményében.

Mint ismertetik, a faj hatékony védelme érdekében a jelentősebb kerecsensólyom populációkkal rendelkező országok egy fajvédelmi tervet dolgoztak ki, amely útmutatóként szolgál a faj védelmét illetően az Európai Unióban. A fajvédelmi terv megírását magyarországi szakemberek irányították, ugyanis Magyarország tudhatja magáénak a legjelentősebb kerecsensólyom állományt egész Európában. A szomszédos országban tevékenykedő szakemberek rendelkeznek a legnagyobb tapasztalattal a fajt illetően, hiszen az első kerecsenvédelmi intézkedéseket még a 70-es években léptették életbe. Pár évvel ezelőtt Magyarország, Szlovákiával közösen elindított egy Life projektet. A faj védelmét célzó, második Life projektben immár a Milvus Csoport is partner volt, és számos hatékony intézkedést hajtott végre a Partiumban és a Bánságban.

2015-től a Milvus Csoport egyike a 13 partner által életbe léptetett projektnek, amelynek egyik fő célja az ürgepopulációk, a kerecsensólymok egyik fontos táplálékának megerősítése az ország nyugati részében. Az európai kerecsensólyom populáció kb. 450 párból áll, aminek 47 százaléka Magyarországon, Szlovákiában és a szomszédos országokban él. A fiatal sólymok költőterületről való elmozgása nagy területeket fed le, Spanyolországtól Kazahsztánig, és jelentős periódusokat töltenek el Bulgáriában, Romániában és Szerbiában is, ahol a költőterületek kevésbé zsúfoltak. Ezek a területek megfelelő költőhelyekké alakulhatnak, amennyiben biztosítva vannak a fészkelési feltételek és a sikerül leredukálni a sólymokra leselkedő veszélyeztető tényezőket, mint amilyen a természetes költőhelyek eltűnése, a táplálkozó területek leromlása, az elhalálozási ráta növekedése az áramütés és orvvadászat következtében, az emberi által okozott zavarás stb.

A Milvus Csoport fontosnak tartja ezt a programot. „Úgy gondoljuk, hogy a védelmi és monitoring tevékenységek továbbra is jelentős eredményeket fognak szülni, és így biztosíthatjuk Románia egyik természetvédelmi szempontból, legértékesebb madárfajának túlélését” – vallják a szakemberek.