A megelőzéssel tehetünk a legtöbbet a hátfájás ellen

– A helytelen életvitel mind látványosabb nyomokat hagy már a gyerekeken is...

– Az iskolás gyermekek 45 százaléka a civilizáció ártalmai, a helytelen életvitel eredményeként valamilyen fizikai rendellenességben szenved: rossz a tartása (passzív „függő tartás”), vagy súlyosabb esetben mozgáskorlátozottság, túlterheléses izomállapot (rendellenesség) is fennáll, ami már nehezen javítható, esetenként kinőhető, de ha figyelünk rá, megelőzhető. Ez olyan egészségügyi probléma, amellyel szembetalálja magát a szülő, pedagógus, testnevelő, illetve edző is. Fontos felismerni: technikailag fejlett, ülő társadalmunkban tennünk kell valamit annak érdekében, hogy megőrizzük fizikai funkcióinkat. 

– Mikor beszélünk tartáshibáról?

– Ha a gerinc görbületei a fiziológiás mértéktől eltérnek (kisebbek vagy nagyobbak), a medence dőlésszöge nő vagy csökken, tartáshibáról van szó. A gerinc és egyéb ízületek csontos képleteiben kezdetben még nincs maradandó károsodás, az inak, a szalagok, az ízületi tokok, az izmok még nyújthatók, erősíthetők. A helyes testtartás tanulással és gyakorlással kialakítható, automatizálható. Ám ha ez a folyamat elmarad, később a gerinc és egyéb teherviselő ízületek kopásos és meszesedési betegségei fejlődhetnek ki. Normális funkció vagy működés esetén a testrész izomzata állandó dinamikus egyensúlyban van. Hibássá válik, ha az izmok és ízületek egyoldalú, folyamatos terhelésnek vannak kitéve.

– Melyek a leggyakrabban előforduló tartáshibák?

– A domború vagy hajlott hát, a kifotikus tartás esetén a háti tájék kidomborodik, leggyakrabban a helytelen állás és ülés (a támla nélküli szék használatának) következménye. A háti tájék tartóizmai megnyúlnak, elernyednek, az izomerő csökken, ezzel szemben a mellkas térfogata beszűkül, a légzés nehezedik, a tüdőtérfogat csökken, a test előre görnyed. A kifotikus tartáshoz egy állandó fáradtság is társul, s a gyerek hátfájásra is panaszkodik. A homorú deréknál vagy lordotikus tartásnál a hasfal előre domborodik, a derék hátrahajlik – kislányoknál gyakoribb. A fokozott háti és ágyéki görbületű hátat vagy kifolordózist legtöbbször a helytelen állás idézi elő. Ilyenkor a hát begörbül, az ágyéki rész pedig ennek ellensúlyozására előre dől, a medence dőlésszöge is megváltozik, sőt ezen túlmenően a térdízület is deformálódik, és idővel hátratolódik. A kifolordózis hangsúlyozottabb formája a nyerges hát, amikor a görbületek fokozottabbak, s beáll a fájdalom is. Okozója a sok állás rossz pozícióban, súlyok cipelése. Iskolás gyermeknek ne engedjük, hogy kistestvérét ölében tartva álljon hosszabb ideig, vagy kezében 1-2 kg-nál nehezebb tárgyat cipeljen! A lapos hát esetén a gerinc normális fiziológiás görbületei eltűnnek, az izomzat hajlékonysága csökken, az izmok lefutása megváltozik, az izomerő csökken, a járás is merev lesz. A szkoliózis a gerinc oldalirányú elferdülését jelenti, melyhez a csigolyák hossztengely körüli elfordulása is társul, és súlyos esetben gerincpúp is kialakulhat.

A tartáshibák bizonyos idő után beidegződhetnek, kóros elváltozásokká, túlterheléses betegségekké válhatnak, és nagyfokú mozgáskorlátozottságot eredményezhetnek. Fontos megemlíteni, hogy tartáshibák esetén az első számú javító eszköz az úszás.

– Felnőttek is gyakran panaszkodnak hátfájásra…

– Az ülő munkát végző felnőttek és a tanulók panaszai hasonlók: hátfájás, hajlott hát, izomtónus-csökkenés stb., a felnőttek napi 8, a gyerekek pedig 8-10 órát is ülnek, ha beleszámítjuk az iskola után az otthoni tanulást, a számítógép használatát. Az irodai munkát végző felnőttek 80 százaléka 45 éves kora után nyaki spondilózisban szenved, mert rossz nyaktartással ír, 50 százalékuk lábfájásra, érrendszeri betegségekre, hátfájásra panaszkodik – olvastam a Természetgyógyász folyóirat 2010. júliusi számában. A gyermekek emellett hosszú időt töltenek a képernyő előtt. Elfoglaltságuk miatt a szülők nem tudják állandóan ellenőrizni, hogy mit csinálnak gyerekeik iskola után, milyen információkat töltenek le, mennyit ülnek a számítógép előtt, és milyen testtartásban. Ezen csak úgy segíthetünk, hogy megtanítjuk a gyermeknek a számítógép helyes használatát, tudatosítjuk a helyes testtartást és a megfelelő időbeosztás fontosságát, ismertetjük a káros hatásokat, megelőzve ezzel az ártalmakat (látási problémákat, a nyaki és háti gerinc elváltozásait). A megfelelő, a helyes tartás, a képernyő látószöge, az ergonomikus szék, a fej, a hát, a karok és a lábak megfelelő szögben tartása megelőzi a bajokat.

– Hogyan javítható a tartáshiba?

– Ha a rossz tartást vagy a rendellenességet nem tudtuk megelőzni, akkor javítani kell. A gerincproblémák rekuperációja hosszan tartó, unalmas és nehéz feladat, a szakember hatáskörébe tartozik, ugyanakkor csapatmunkát igényel. A problémás esetekben az iskolaorvos üzen a szülőnek, és szakorvoshoz irányítja a gyermeket, majd innen gyógytornászhoz küldik, ha szükséges. A gyógytornász által javasolt mozgásprogramot a gyermek a testnevelésórán is végzi (ahelyett, hogy ülne a padon), emellett mentesül azoktól a mozgásformáktól, amelyek ellenjavallottak neki (helyettük kapjon könnyített mozgásfeladatokat). Nagyobb az esély a kinőhetőségre, ha több személy követi a gyermeket a nap 24 órájában, ha mindazok, akikkel kapcsolatban van (szakember vagy testnevelő, szülők, nagyszülők, pajtások, tanárok, nevelők stb.) figyelmeztetik, segítik, biztatják, fenntartják, védve a negatív hatásoktól. A testnevelő tartja a kapcsolatot a gyógytornásszal, az iskolaorvossal, így állandóan követhető a gyermek fejlődése.

Intő szülőknek, nevelőknek
A fenti címmel jelent meg három évvel ezelőtt hiánypótló könyve Bogdán Emese testnevelő tanárnőnek, aki számos problémára hívja fel a szülők figyelmét, emellett kollégáinak is ötleteket ad a civilizációs ártalmak enyhítésére. Szó esik benne többek közt a mozgásszegény életmód velejáróiról, az ülőmunka ártalmairól, testtudatról, helytelen táplálkozásról, és tanácsokat kapunk arra is, hogy milyen sportot válasszunk gyermekünk számára.