
A rendezvény plakátja. Megtették az első lépést az újjáélesztéshez
Fotó: Tranzit Feszt
Volt már korábban egy színházi fesztiválja Szatmárnémetinek, amit megszüntettek, most Tranzit Feszt néven élesztették újra. Villáminterjúnkban Bessenyei Gedő Istvánnal, a Harag György Társulat művészeti igazgatójával a fesztivál tanulságairól beszélgettünk.
2017. szeptember 29., 15:582017. szeptember 29., 15:58
„Tranzitvárosnak lenni nemcsak hátrány, de hatalmas előnyt is jelenthet, hiszen az itt áthaladó emberek, eszmék, hitek, alkotók és alkotások, mind-mind nyomot hagynak maguk után a városban” – olvashatjuk a Szatmárnémeti Északi Színház műsorfüzetében a Harag György Társulat művészeti igazgatójának gondolatait.
A Sorompók Nélkül Nemzetközi Multikulturális Fesztivál évekig volt Szatmárnémeti fontos rendezvénye, ám e programot az előző városvezetés egy tollvonással megszüntette. Most, némi kényszerszünet után a színház magyar és román társulata egy megújult színházépületben indított útnak egy új fesztivált Tranzit Feszt néven, melyet Szatmárnémeti városa és Szatmár megye önkormányzata közösen támogatott. A szeptember 14–24. között lebonyolított fesztivál tizenegy napja alatt húsz előadást láthatott a közönség a város különböző helyszínein. Láthattunk monodrámát, táncszínházi produkciót, felolvasó színházat, utcaszínházat, klasszikus és kortárs darabokat magyar és román nyelvű feliratozással.
Bessenyei Gedő István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeti igazgatója (jobbról)
Fotó: Tranzit Feszt
A fesztiválon a vendéglátó színház társulatain kívül a Csiky Gergely Állami Magyar Színház (Temesvár) karöltve a Ioan Slaviczki Klasszikus Színházzal (Arad) és a Zombori Nemzeti Színházzal (Szerbia), az András Lóránd Társulat (Marosvásárhely), a Mária Királyné Színház (Nagyvárad), a Csokonai Nemzeti Színház (Debrecen), a Temesvári Állami Német Színház, az ACT Színház (Bukarest), az Eugene Jonesco Nemzeti Színház (Kisjenő, Moldova), a Móricz Zsigmond Színház (Nyíregyháza), a Reactor és a Váróterem Projekt, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, az Aureliu Manea Színház (Torda), a Szigligeti Színház (Nagyvárad), a Gózon Gyula Kamaraszínház (Budapest) karöltve a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal (Beregszász), és az Odeon Színház (Bukarest) szerepelt nagy sikerrel, teltházak előtt.
– Volt egy elődje ennek a fesztiválnak, ez az új miben lett más?
– Az újraindulásnál át kellett gondolnunk a fesztivál időpontját, nevét és arculati megjelenését, de a koncepción nem változtattunk. A régi elnevezés a „Sorompók Nélkül” akkor volt aktuális, amikor Románia az EU-hoz csatlakozott, és végre nem kellett többé útlevél, ekkor a sorompónélküliség élménye nagyon erős volt.
A fesztivál továbbra is nemzetközi multikulturális rendezvény maradt, külön fókuszáltunk a hozzánk közeli területek, Kárpátalja, Partium és Magyarország észak-keleti régiójának színházaira. Fontosnak éreztük a testvérvárosok, Beregszász és Nyíregyháza társulatainak meghívását, produkciójuk bemutatását.
Az Emilia Galotti (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) rendezője kötődik a szatmáriakhoz
Fotó: Tranzit Feszt
– A fesztiválprogram összeállítását egy válogatás előzte meg, ez milyen szempontok szerint történt?
– Minden színházvezető megkérdeztünk, hogy mit szeretnének elhozni, de természetesen voltak egyeztetési szempontok. Például a kolozsvári Váróterem Projekttől a legfrissebb előadásokat vártuk, hiszen őket már láttuk itt több produkcióval, a temesváriaktól azért választottuk a Schilling Árpád rendezte Exitet, mert annak a témája esett legközelebb a fesztivál koncepciójához. Nem véletlen, hogy a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház produkciói közül az Emília Galottit hívtuk meg, hisz egyrészt rendezője, Keresztes Attila kötődik a szatmári színházhoz, és mert ez a darab követi az erdélyi színház tradícióit is, hanem mert ez egy olyan előadás, melyet a magyar kritikusok a legjobb negyven produkció közé választottak.
A temesváriaktól az Exit témája esett legközelebb a fesztivál koncepciójához
Fotó: Tranzit Feszt
– Milyen támogatást kaptak a fesztiválhoz?
– Kicsit megkésett a költségvetésünk, ezért igen gyorsan kellett a programot összeállítanunk. Nem szoktam udvarolni a vezetésnek, de el kell ismernem, nem kellett nagyon erőltetni ezt az újrakezdést. Szatmárnémeti városa és a Szatmár megyei önkormányzat egyforma összeggel támogatta a rendezvényt. Amellett, hogy megköszönjük azoknak, akik segítették a munkánkat, fontos elmondani, hogy pár év múlva ez a folyamat ismét visszafordulhat.
Évente tervezzük megrendezni a Tranzit Feszt-et, reméljük, hogy ezután mindig támogatásra találunk. A kísérő program ez évben kicsit kevesebbre sikeredett, mint tavaly az interetnikai fesztiválon, ahol a szakmai beszélgetések mellett minden nap volt könyvbemutató, este színészzenekarok léptek fel, és színész DJ -vel is szórakoztattuk a közönséget. A következő években a Tranzit Feszt-re is több ilyen rendezvényt tervezünk. Igaz, így jóval fárasztóbb, de pezsgőbb lesz a program, és még erősebb lesz a fesztivál hangulat. Fontos volt, hogy az első lépést megtegyük, innen már csak folytatni kell.
(A fesztivál előadásairól később olvashatnak.)
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!