
A No Sugar zenekar egyre népszerűbb a fiatalok körében
Lassan egy éve, hogy a gyergyószentmiklósi No Sugar zenekar megtalálta azt a szikrát, ami fellendítette az együttes tevékenységét. Azóta nemhogy új dalok születtek és jelentek meg, de az első nagylemezüket is kiadták a Cseh Tamás program segítségével, amelyet 2016-ban nyertek meg. Ezenkívül a Hiszek benned című daluk kiérdemelten nyerte el 2016-ban a Legszebb erdélyi magyar dal címet profi kategóriában. A zenekar két tagjával, Bereczky Botonddal és Basilidesz Lászlóval beszélgettem zenével kapcsolatos dolgokról, a zenekarról, illetve arról, hogy milyen is volt abban az időben, mikor ők voltak gyerekek.
2017. május 25., 16:072017. május 25., 16:07
– Honnan jött a zenekar neve?
Boti: Amikor az első felállással nevet kerestünk a zenekarnak, egy konyhában ültünk, ahol volt egy cukortartó, amin írta, hogy Sugar. Én nem eszek cukrot, így ebből a két dologból született meg a gondolat, hogy legyen a nevünk No Sugar. Volt még sok más név, amelyek közül válogattunk, de ez megtetszett, ezt választottuk.
– Gyerekként mik szerettetek volna lenni? Hogyan és mikor lépett be a zene az életetekbe?
Boti: Minden gyermek életében megvannak a korszakok, először minden fiú rendőr, tűzoltó vagy valami ehhez hasonló szeretne lenni, de nekünk elég hamar belépett a zene az életünkbe.
László: Botival negyedikesek lehettünk, amikor, ha kellett, ha nem, magyar rockzenét hallgattunk, főleg Ossiant, aztán idővel külföldieket is. Akkor ő már szeretett gitározgatni, és eldöntöttük, hogy zenekart alapítunk. Ez volt az első zenekari élményünk. Arra is emlékszem, hogy minden szerdán Boti szobájában próbáltunk, reggel kilenctől déli tizenkettőig, mert akkor mentünk suliba. Azt sem felejtem soha, amikor egyik próbán néhány gyerek létrán felmászott, és az ablakon át néztek. A válaszom tulajdonképpen az, hogy azóta, hogy elkezdtem zenélni, már zenész szerettem volna lenni, elképzeltem magam egy nagy színpadon játszani, de emellett profi hokista is szerettem volna lenni.
– Hogy találtatok rá a hangszeretekre? Miért azt választottátok?
Boti: Én gyerekkoromban kezdtem a harmonikával, zongorával, de a rockzenéhez a gitár állt a legközelebb.
László: Én dobbal kezdtem, aztán a basszusgitár nekem az Iron Maidennel, Steve Harris-szel kezdődött, ilyen téren ő a példaképem, az ő hatására vettem a nyakamba a basszusgitárt.
– Mit jelent számotokra a zene? Mit adott és ad hozzá mai napig az életetekhez?
László: Nekem a zene egy teljesen más világot jelent, egy olyan valamit, ahol szabad vagy, ahol önmagad tudsz lenni, ahol kiléphetsz a monoton világ határai közül.
Boti: A zene a mi életünkben nevezhető egy hobbinak, vagy akár szerelemnek is.
– Hogyan születik egy-egy dal?
Boti: A dalaink életérzésekből születnek. Néha elég egy szó is, vagy egy zenei téma, hogy elindítson valamit, amiből később dal születik. Ez soha nem hirtelen és gyorsan történik, egy dalhoz idő kell. Ha van egy alap, akkor azt már együtt kibontjuk és kidolgozzuk.
László: Volt példa olyanra is, hogy Boti az autóban írt meg egy számot, a Szerencsecsillagot. Aztán hazahozta, és együtt díszítgettük, pontosítgattuk. Általában az alapot ő írja.
– Hogyan született meg az első nagylemezetek?
Boti: A lemezen van sok olyan dal, amelyek rég íródtak, de persze vannak újak is. Tavaly év elején csatlakozott hozzánk Lívia, az énekesnőnk, sok dalt akkor átformáltunk, hogy az ő előadásmódjában legyenek hitelesek.
– Hogyan talált egymásra a zenekar Líviával?
Boti: Tavaly tavasszal hívtuk el egy próbára, mert új énekesnőt kerestünk...
László: ...és ahogy megszólalt az első hang, összenéztünk, nagyon megtetszett. Tudtuk, hogy ez jó lesz.
– Miért a Pillanat című dal lett a névadó dal?
Boti: A lemez üzenete az, hogy éljük meg a pillanatot, ez a dal pedig pont erről szól. Az emberek mindig vagy a múlton rágódnak, vagy a jövőn gondolkoznak, és nem törődnek a jelennel.
László: Minden ember életében van egy olyan pillanat, amit soha nem felejt el, azt kell megragadni, átélni. Erről szól a Pillanat.
– Kinek mi a kedvenc saját dala?
Boti: Ez változó, most nekem a Taníts meg élni.
László: Ez a dal egyébként a zenekar kedvenc dala.
– Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?
Boti: Az idénre az a cél, hogy minél több fellépésünk legyen, minél több helyre eljussunk, és hogy ismerjék meg a zenekart.
László: Mi azt szeretjük, ha élőben tudunk zenélni a közönségnek, úgy sokkal jobban át tudjuk adni a zenét.
Boti: Igen, élőben sokkal több hatás éri az embereket, Líviában például nagyon nagy őserő van, amit éreznek is, ettől teljesen más egy koncert, mintha csak egy felvételt hallgatnának.
Utolsó kérdés helyett játékra hívtam a zenekar tagjait: arra kértem őket, képzeljenek el egy végtelen nagyságú vitrint, amibe bármi belefér, fogalmak, személyek, tárgyak, dalok, és az van ráírva, hogy No Sugar. A feladvány az volt, hogy sorolják fel, mit tennének bele. Mindketten egyhangúlag válaszolták, hogy egy hokibotot és egy korongot mindenképp beletennének, és hogy ez a vitrin nagyon színes lenne. Lenne még benne tetováló gép, tetoválások, hangszerek, egy nagy mikrofon és legfőképpen egy színpad... Egy színpad, amely az élő zene varázsát, a közönség és az együttes találkozását, a koncertek hangulatát jelképezi. A No Sugar tagjai abban hisznek, hogy egy zenész számára az élőben való zenélés a pályája megkoronázása, a munka gyümölcse.
A zenekar
A pop-rock műfajt képviselő zenekar tagjai az évek során sokszor cserélődtek, míg összeállt a jelenlegi csapat, név szerint: Portik Lívia – ének, Bereczky Botond – gitár, vokál, Ferenczi Zoltán – szintetizátor, vokál, Basilidesz László – basszusgitár, Boeriu Adrian – dob. Minden energiájukat bevetve, szenvedélyesen szeretik azt, amit csinálnak, a zenélést.
Balázs Helga
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!