
Hidegrázós fesztiválélmény, de nem olcsó
Fotó: Bede Laura
Hömpölygő tömeg, dübörgő zene, villózó fények, látványos pirotechnikai elemek, eksztázis – röviden így lehet összefoglalni a kolozsvári 4. Untold fesztivált, amely hétfő reggel kilenckor ért véget, ugyanis Armin Van Buuren holland lemezlovas ismét megdöntötte saját rekordját, és több mint hét órát töltött a színpadon. Majd lejött a rajongók közé, és megölelte őket – bizonyára minden szívet megdobogtatott. Benyomásaink a négynapos megarendezvényről.
2018. augusztus 08., 12:512018. augusztus 08., 12:51
2018. szeptember 03., 12:282018. szeptember 03., 12:28
Végignézve a tömegen azon tűnődtem el, hogy a fiúk januártól augusztusig csak azért járnak-e konditerembe – és szoláriumba –, hogy az Untold idején, a pólójuktól megszabadulva megvillogtassák a feszülő izmaikat, illetve a lányok szándékosan vesznek-e fel parányi rövidnadrágokat, vagy csak nem kaptak nagyobb méretet az üzletben? (Talán a gyermekrészlegen keresték.) A női szetthez a legtöbb esetben hozzátartozott még egy melltartó méretű ruhadarab, amely, ha kellőképpen csipkés, flitteres vagy szegecses, semmiképp sem szabad eltakarni!
És ha már a csillogásnál tartunk, a látványosan berendezett Kolozsvár Arénán, a találkozási és fényképkészítési pontként szolgáló óráskeréken kívül számos olyan helyszín akadt a fesztivál területén belül, ahol a résztvevők egy babzsákon vagy lengőágyban pihenhettek, és végre úgy kommunikálhattak a másik féllel, hogy minden szót hallottak és megértettek.
Fotó: Bede Laura
Persze a hangos zene hozzátartozik a fesztiválhoz, de olykor jó volt – egy irtó finom és drága kávéval – távolabb menni az óriás hangfalaktól. Hosszú perceket lehetett eltölteni például az „ital- és ételsétányon”, már csak azért is, mert nagy sorokat kellett kiállni, valamint a bőség zavarát idézte elő, hogy rendkívül gazdag és változatos volt a felhozatal. Viszont az árak hasonlóan magasak, turistazsebre szabottak voltak: legkevesebb 8 lejért lehetett koccintani, jóllakni pedig 15-30 lejből.
Fotó: Untold
Ami egy alkalommal nem is tűnik soknak, de ha megszorozzunk a poharak számát a napokéval, máris egy üres pénztárca kacsint ránk. Bár már akkor rájöhetünk arra, hogy ez drága mulatság, amikor jegyet vagy bérletet akarunk vásárolni, hiszen a napijegy ára utolsó napra 350 lej fölé ugrott. De mi kerül ilyen sokba, mit fizet meg a fesztiválozó? Hát azt az életre szóló, egyedülálló, hidegrázós fesztiválélményt! Hogy délutántól kora reggelig megállás nélkül szól a zene, tíz színpadon különböző műfajt képviselő zenészek lépnek fel, a főszínpadon pedig olyan világhírű előadók énekelnek vagy keverik a számokat, akiket talán most látunk először. És mindezt Kolozsvár szívében!
Ennek egyik példája, hogy a nyitónap egy rúdra húzták fel a román, magyar és angol nemzeti lobogót, de láthattunk román–kanadai–francia kombinációt is. Szintén az egymás iránti tisztelet jeléül és az etnikai hovatartozás szerinti megkülönböztetést elítélve több fesztiválozó egymás mellé tette saját országának zászlaját szombat este. A Kolozsvár Aréna és Új Sportcsarnok közötti zöld övezetet többek között francia, marokkói, román, Sri Lanka-i, kubai nemzeti lobogók borították be. Rendkívül jó érzés volt ezt látni, és megtapasztalni, hogy azok, akik átlépték az elektronikus zene birodalmának küszöbét, mind egy nyelvet beszéltek.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!