
Shylock (itt Bogdán Zsolt által játszva) a sokadrangú polgár, akire a pénze miatt szükség van, de pillanat alatt áldozattá válhat
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Shakespeare remekművét Tompa Gábor igazgató-főrendező állította színpadra a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A darab legközelebb november 16-án, pénteken tekinthető meg a színház nagytermében: az előadásra, mint megszokhatták, belépőket sorsolunk ki.
2018. november 12., 16:392018. november 12., 16:39
Bár még a múlt évadban készültek bemutatni, végül a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata – a felmerült anyagi gondok miatt – szeptember 28-án vitte színre A velencei kalmárt. Ez a helyzet akár ironikusnak is mondható, hiszen Shakespeare darabja sem szól másról, csak a pénzről…
Az előadást novemberben ismét műsorára tűzte a színház. Az eredetileg ötfelvonásos vígjátékot 1596–98 között írta William Shakespeare, melyet 1600-ban nyomtattak ki először. A műben keverednek a bohózat-jellegű és a komolyabb hangvételű részek, mely utóbbiak közül kerülnek ki A velencei kalmár legszebb szakaszai. A darab középpontjában a keresztény velencei kalmár, Antonio és a zsidó uzsorás, Shylock közötti konfliktus áll, melynek mozgatórugója az ellentétes piaci érdekeik, valamint a vallás- és kultúrabeli különbségek, tehát a „Másik”-kal való találkozás élménye.
Shakespeare szövege politikailag nem korrekt, és ezt nem is javították ki benne
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Shakespeare-kutatók szerint a szerző – ahogyan legtöbb műve esetében – több forrásból is ihletődött a darab megírásakor.
A velencei kalmárt az egyik legproblematikusabb Shakespeare-műnek tartják. „Főtémája nem az antiszemitizmus, mint ahogy nem is az antifeminizmus – írja Géher István a darabról –, de motívumként mindkettő megtalálható benne, együtt napjaink jó néhány vitakérdésével. Hogy mit kezdhetünk azzal, aki másmilyen, mint mi; hogy megbízhatunk-e a törvényekben, hogy félnünk kell-e a nőktől; hogy miből lesz, és mire való a pénz… Mindez egymásba gabalyítva és belegyömöszölve egy szokványos-romantikus komédiába.”
Nyereményjáték a belépőkért
A produkciót legközelebb november 16-án este hét órától tűzte ismét műsorra a színház. A Liget segítségével két darab kétszemélyes belépőt is lehet nyerni az előadásra, ehhez nem kell mást tenni, minthogy a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a színházba. A játékban való részvétel határideje november 14., szerda 20 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk. Játékra fel, és sok sikert!
Az előadás dramaturgja, Visky András a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón tért ki Shakespeare színdarabjának témájára. Elmondta, hogy a szerzőnek nem lehetett közvetlen tapasztalata a zsidógyűlöletről, hiszen Angliában már a 14. század elejétől tilos volt zsidóknak letelepedni.
Shylock a sokadrangú polgár, akire a pénze miatt szükség van, de pillanat alatt áldozattá válhat, amint az előadásban ez meg is történik. Az uzsorás által követelt húsáldozat célja pedig a társadalom megleckéztetését célozza: Shylock számos megaláztatás után a lányát is elveszti, és azt szeretné, ha a teljes veszteség érzését mások is megtapasztalnák – mutatott rá Visky András.
Az előadás egy modern technológiájú, hideg világban játszódik, ahol kontrasztként óriási szenvedélyek vannak
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Hozzátette: „Shakespeare szövege politikailag nem korrekt, és ezt nem is javítottuk ki benne”. Visky elmondta, hogy Al Pacino főszereplésével látta New Yorkban A velencei kalmárt, és az az előadás figyelmen kívül hagyta a darab zsidókkal kapcsolatos kényes kérdéseit, „mesével fedték el a gettó realitását”. Ezeket a tényeket – mondta a dramaturg – a kolozsvári előadásban ezt nem akarták elfedni.
Talán mindenkori aktualitása miatt is választotta a kolozsvári színház igazgató-főrendezője, Tompa Gábor ennek a darabnak a színrevitelét (bár az angol bárd esetében nehéz olyan műről beszélni, melynek mondanivalója ne lenne születése után ötszáz évvel is ugyanolyan aktuális, mint Shakespeare idejében volt). A rendező így vallotta bemutató előtt: „Az előadás egy modern technológiájú, hideg világban játszódik, ahol kontrasztként óriási szenvedélyek vannak. Szenvedélyek, melyek elsősorban a nárcizmus, önzés és egoizmus felé mutatnak. Ugyanakkor a szereplők különböző értelemben foglyai is valaminek. Itt senki nem választja azt, hogy mindenről lemond, és nem érdekli a pénz.
Természetesen minden szereplőben vannak erős, tiszta érzelmek, van szex, szerelem, erotika. De a szereplők nem eszerint választanak. Csak pillanatnyilag gondolják úgy, hogy ez fontosabb. Az önzés és önös érdekek szólnak bele mindenbe. Ebből rettenetesen kegyetlen színházat lehet létrehozni. Amiben persze vannak vígjátéki elemek, komikus szituációk, de alapjáraton egy kegyetlen és mohó hajsza az »öröklétért«, túlélésért vagy a boldogságért.”
„Az önzés és önös érdekek szólnak bele mindenbe”
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
A rendkívül érdekfeszítő kolozsvári előadás Nádasdy Ádám friss, színpadon először 2016-ban bemutatott fordítását követi. Érdekessége az is, hogy – ahogyan egyre gyakrabban előfordul a kolozsvári előadásokban – az élő muzsikát a társulat zenei tehetséggel is megáldott színészei szolgáltatják.
Az alkotók
William Shakespeare: A velencei kalmár. Fordította: Nádasdy Tamás.
Rendező: Tompa Gábor. Díszlet- és jelmeztervező: Dragoș Buhagiar. Dramaturg: Visky András. Rendezőasszisztens: Botond Nagy , Veres Emőke. Videó: Rancz András. Fényterv: Erőss László. A jelmeztervező asszisztense: Bocskai Gyopár. Színpadi mozgás: Györgyjakab Enikő, Paco Alfonsín. Ügyelő: Veres Emőke , Zongor Réka.
Az előadás szereposztásában Viola Gábor, Bodolai Balázs, Szűcs Ervin, Farkas Loránd, Balla Szabolcs, Árus Péter, Györgyjakab Enikő, Vindis Andrea, Albert Csilla, Fogarasi Alpár, Bogdán Zsolt, Imre Éva, Laczkó Vass Róbert, Marosán Csaba, Orbán Attila, Dimény Áron, Váta Loránd, Paco Alfonsín, Sinkó Ferenc, Kántor Melinda, Platz János látható.
Élőzene: Farkas Loránd, Balla Szabolcs, Szűcs Ervin
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
szóljon hozzá!