Hirdetés
Hirdetés

A madárfotózás bűvöletében: Potozky László

Potozky László számára a fotózás egyet jelent az élővilág szeretetével •  Fotó: Veres Nándor

Potozky László számára a fotózás egyet jelent az élővilág szeretetével

Fotó: Veres Nándor

Napkeltét üdvözlő hattyúcsalád, sűrű ködből előbukkanó szarvastehén, ásítozó kuvik – a magát természetimádóként meghatározó Potozky László fotói, amelyek a bennünket körülölelő csodálatos élővilágra irányítják a figyelmet. Azt mondja, ha arra kényszerítenék, hogy válasszon a madarászat és a fotózás között, fájóan ugyan, de gondolkodás nélkül tenné le a fényképezőgépet, mert számára a madarak megfigyelése az igazi csoda. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány igazgatójával az idei esztendő nagy fotós élményeiről, „bakancslistás madarakról” beszélgettünk.

D. Balázs Ildikó

2022. szeptember 29., 19:382022. szeptember 29., 19:38

Potozky László számára a fotózás egyet jelent az élővilág szeretetével, a természet iránti tisztelettel és alázattal. Bár beszélgetésünk apropóját a világ legnagyobb madárfotós versenyén elért eredménye szolgáltatta, nem csak arról mesélt, hogyan született a díjnyertes fotó, hanem arról az élményéről is, amikor órákon át figyelt több ezer pásztormadarat.

Az ezüstérmes Gonzo

Ha a lakhelyéül szolgáló városban keressük, és nem találjuk, minden bizonnyal a homoródszentpáli halastavak valamely szegletében bukkannánk rá. Itt tölti ugyanis szabadidejének nagy részét, de szabadságait is az élővilághoz közeli helyekhez igazítja.

Hirdetés

Sőt, akkor indul igazán jól egy átlagos munkanapja is, ha időnként a pirkadatot a Homoród mentén köszönti, majd kilenc órakor már az irodaasztalnál ül.

Homoródszentpál ugyanis Hargita megyében a legjobb madárfelhozatallal rendelkező védett terület, amely mindig tud egy fotós számára megfelelő témával, alannyal, újdonsággal szolgálni.

Nyertes fotó: Gonzó, a kuvik •  Fotó: Potozky László Galéria

Nyertes fotó: Gonzó, a kuvik

Fotó: Potozky László

„Ha pedig ez nincs, még mindig ott van a B-terv, ez pedig egy elhagyatott épület Homoródszentpálon, amelyben már több mint tíz éve fészkel egy kuvikcsalád. Tudom, hogy őket mindig ott találom” – mondja, s rögtön ki is derül, hogy az idei, az Év madárfotósa versenyen ezüstéremmel díjazott fotója egy ilyen eset eredménye. „Egy alkalommal, amikor egy nagyobb esőzés miatt nem tudtam bemenni a tavakhoz, a B-tervet alkalmaztam. Amikor az épülethez értem, meglepetésemre két kuvikszülő két fiókával ott volt a háztetőn, a harmadik pedig valószínű az eső elől menekülve bebújt a palatető alá, és onnan kémlelt ki nagyon haragos ábrázattal.

Idézet
Ahogy ránéztem, az volt az első gondolatom, hogy olyan mint Gonzo a Muppet Show-ból, ezért lett Gonzo a címe a felvételnek”

– meséli. Régóta vágyik erre a rangos díjra, és ennek örvend az eddigi elismerések közül a legjobban – ismeri el –, hiszen a madárfotózás számára a legkedvesebb, és a madarak világa a legvarázslatosabb.

Megismerni a madarak világát

A jó fotóhoz háttérinformáció szükségeltetik – értünk egyet. Potozky László szerint ugyanis a természetfotózásnak, ezen belül a vadvilág-, illetve a madárfotózásnak az alapja az adott világ megismerése. „Ahhoz, hogy az ember sikeres fotót készítsen, kell ismernie a fajokat, viselkedésüket, élőhelyüket, előfordulási időszakukat. Sokat olvasok róluk, ezt a részét is nagyon szeretem. A fotózás, bár nagyon szeretem, talán csak kifogás, hogy kint legyek, hogy megfigyelhessem a természet csodáit” – jegyzi meg mosolyogva.

Zorba, a rétisas •  Fotó: Potozky László Galéria

Zorba, a rétisas

Fotó: Potozky László

A megfigyelés történhet cserkészve, vízre bocsátható lebegőlesből, sátras lesből, de sokszor az autó is megteszi, a díjazott kuvikos felvétel például autóból készült.

A helyzethez pedig – hangsúlyozza ki – minden egyes alkalommal úgy kell alkalmazkodni, hogy betartsuk a madárfotósok etikai kódexének írott és íratlan szabályait.

Eszerint például nem szabad fészkelő madarat zavarni, nem tanácsos frissen kirepült fiókákat megközelíteni, esti órákban pedig mellőzni kell a villanófényt. Neki – jegyzi meg – ezért nincs fotója például a természetes életterében lévő gyöngybagolyról, mert ezt az éjszakai ragadozót nem sikerült olyan környezetben elkapni, hogy természetes fényben készülhessen róla jó felvétel.

Sárgafejű királyka •  Fotó: Potozky László Galéria

Sárgafejű királyka

Fotó: Potozky László

Egyébként a madarak sem egyformán reagálnak az ember jelenlétére, vannak toleránsabbak, van, amelyik közelebb engedi magához a fotóst, vannak félénkebbek. A fiatal madarakat, mivel tapasztalatlanabbak, könnyebb becserkészni. De társadalmunk korántsem bizalomgerjesztő tükre lehet a madarász azon megállapítása, hogy Romániában sokkal félénkebbek a madarak, mint más országokban.

Az év sikertörténetei

Hargita megyében 302 megfigyelt madárfajtáról van nyilvántartás, ebből eddig 270-280-at látott, és ide olyan fajok is beletartoznak, amelyek egyszer fordultak elő a vidéken. Az országszinten nyilvántartott több mint négyszázból már közel háromszázat csodálhatott meg – árulja el. Idén legnagyobb örömét – meséli lelkesen – egy Romániában kihalt keselyű lefotózásában lelte, amely Csíkszenttamás környékén pihent meg egy éjszakára.

Rókafiú apjával •  Fotó: Potozky László Galéria

Rókafiú apjával

Fotó: Potozky László

„Egy dobrudzsai madarász barátom kapcsolatban van azzal a bolgár keselyű-visszatelepítő központtal, amely Bulgáriába pár keselyűfajt telepített vissza, és látta el jeladó felszereléssel azokat, ő szólt nekem, hogy ez a fiatal, kétéves tojó felhúzódott hozzánk. Átküldte a koordinátákat, egy barátommal négy órakor beültünk a kocsiba, megkerestük a helyet, megvártuk a virradatot, és zavarás nélkül, óvatosan készítettünk pár fotót róla, majd eljöttünk.”

Gyurgyalagok •  Fotó: Potozky László Galéria

Gyurgyalagok

Fotó: Potozky László

De ott van az ugartyúk is, amelyet ritka jó környezetben és pillanatban örökített meg. Nézem is a fotót a Techirgiol-tó fölött átrepülő ugartyúkról, amely, mint neve is sejteti, igazából az ugar madara. Szintén nagy élmény volt az elmúlt időszakban Dobrudzsában találkozni a vöröskányával, illetve az idei esztendő sikersztorijai közé írható be az is, hogy a békászó sasról is egy, az ő elvárásainak megfelelő minőségi fotót készített. Ez utóbbinak már meg is van a biztos helye az őszre tervezett háromnyelvű fotóalbumban, amelyben bemutatja majd mindazt, ami számára Hargita megyében a legszebb, ami számára a csoda.

A madárvilág meglepetései

Minden bizonnyal hasonló lelkesedéssel mesél majd, amikor megörökítheti a kékbegyet vagy akár a csonttollút. Ezek az úgynevezett bakancslistás madarak, amelyek ritkák mifelénk.

Cigányréce •  Fotó: Potozky László Galéria

Cigányréce

Fotó: Potozky László

A tavasz és az ősz a madarász legjobb szezonja – tudom meg –, és sorolja is, milyen vándormadarak vonultak már el, melyek következnek, hogy majd a seregélyekkel véget érjen a madarak vonulása. Maga is csodálattal meséli, amit madarászatban jártas mentorától, dr. Szabó Józseftől tanult, hogy a tövisszúró gébics, miután felneveli fiait, elrepül, magára hagyva azokat. „A fiatal madarak valahogy tudják, hogy merre kell repülni, hogy eljussanak az afrikai telelőhelyekre, ahová szüleik jóval előttük megérkeznek. Ez maga a csoda. Ezért ilyen szép a madárvilág, ezeknek a meglepő dolgoknak is köszönhetően.”

Búbos bankák viadala •  Fotó: Potozky László Galéria

Búbos bankák viadala

Fotó: Potozky László

Ha valaki azt hinné, hogy alanyunk télen unatkozik, nagyot téved. Vannak ugyanis olyan madarak, amelyek csak télire érkeznek hozzánk, ilyen például a gatyás ölyv, de szép számmal akadnak még olyan, északról érkező ragadozó madarak is, amelyek vidékünkön telelnek.

A természetimádó fotós képei a bennünket körülölelő csodálatos élővilágra irányítják a figyelmet •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A természetimádó fotós képei a bennünket körülölelő csodálatos élővilágra irányítják a figyelmet

Fotó: Veres Nándor

Lelkesen mesél, hogyan készül, kutat, fotóz, s majd hosszasan gyönyörködik egy-egy madárban.

Idézet
„Megörökítem, ha szerencsés vagyok a madár nem repül el, nem zavartatja magát, én leteszem a gépet, ott maradok vele, és csak egyszerűen csodálom.

Néhány évvel ezelőtt pásztormadár-invázió volt Dobrudzsában, Konstancától nem mesze van egy hatalmas kőbánya, ahol három évvel ezelőtt ötezer madár tartózkodott. Ott ültem a bánya szélén, fotóztam egy órán át, majd utána közel nyolc órán keresztül csodáltam őket. Másnap visszatértem, és ugyanazt tettem. Egyszerűen hihetetlen volt.” 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 02., szerda

Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához

Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.

Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Hirdetés
2026. szeptember 01., kedd

Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes

Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.

Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
2026. augusztus 28., péntek

Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka

A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.

Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
2026. augusztus 28., péntek

Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét

A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.

Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Hirdetés
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Hirdetés