
Az Aranymedence és a Hammas
Fotó: Jánosi Csaba
Forróságot szült augusztus. Délibáb táncol az aszfaltcsík fölött, de nem sokáig, mert lassan, de biztosan közeledik a deret hozó koraősz. A nagy hőség elől a Csoma-hegy északi lejtőjén található Csiszárfürdő embert próbáló hideg borvizes medencéiben kerestünk menedéket.
2017. augusztus 18., 15:422017. augusztus 18., 15:42
A Büdös-hegy lábánál húzódó Sósmezőről indulunk, amelyről a 19. század derekán még így írtak:
Azóta sokat változott a világ, egykor még Torjai Büdösként emlegetett helyen formatervezett, fekete színű „Bálványos resort” tábla fogad, ahol négycsillagos szálloda, Santtera nevet viselő fürdőház, látványos képzőművészeti alkotásokkal, szobrokkal díszített park várja a pénzes üdülőket. Az egykor lombsátorban, kalibában megszálló székely ember rá se ismerne a tájra. Eligazodni is csak akkor tudna, ha a csíki tarka-barka tarisnyából előhúzná az angol-magyar szótárt, s felütné a resort szónál.
Jordán borvíz
Fotó: Jánosi Csaba
Akkor tudná, hogy éppen üdülőn van. A latin nyelvű misék hallgatása után csak rájönne, hogy a felső-háromszéki Szentföldről kölcsönözte nevét a tetszetős tervezésű élményfürdő. A camp Sósmező még várat magára. A hasonló létesítmények üdvözlendők, követendők, de a Székelyföldön elburjánzott idegen nyelvű névadás már elítélendő. Szolgalelkűség. Ha nincs reformáció, talán az istenadta székely nép is latinul beszélne.
Sósmezőről, amely „jód, timsós, konyhasós vegyületű forrásáról nevezetét nyerte”, a Sós-patak völgyét követve távozunk. A Sós-patak határt képez a Csíki- és Baróti-havasok között. A mélyen bevágódott völgy homokkő lépcsőin apró, habzó zuhatagokkal gyönyörködtet a patak. A ritkán használt ösvény a patak bal oldalán húzódó öreg bükkös között kanyarog. A korábbi csapadékos időjárás, s a jelenlegi nagy hőség rókagombák százait állította csatasorba. Ahogy átlépünk a jobb partra, szemünk előtt a közel harmincezer éves vulkánosság nyomai fehérlenek.
Sárgás-barna feltörések jelzik a borvíz jelenlétét is, intő jelek, közeledünk Csiszárfürdőhöz. Sötét lombkorona alatt meredek ösvény vezet a múltat időző fürdőhöz.
Hidrogeológiai fúrás. Hajóágyhoz hasonló kitörésgátló
Fotó: Jánosi Csaba
Bányai János a közeli Kézdivásárhelyen született neves geológus, aki akár ismerhette is Csiszár Dénest, írja A Szent Anna-tó és környéke című füzetében: „Már 1894-ben megindul csirájában a szemközt levő hegyoldalon a Csiszárfürdő fejlődése. A régiek által Alsó vontató néven ismert helyen ugyanis a bálványosfürdői forrásoknak teljesen hasonló területe található, amelyen igen jó érzékkel a tulajdonos egy magáncélra szolgáló lakóházat építtetett, s a fürdőket egyszerű gerendákkal kifalazott medencébe foglaltatta, s úgy használták jó ideig, míg a nagyszámú érdeklődésre a század elején hatalmas versenytársa lett az akkor virágzó Bálványosfürdőnek. A vasas, kénes sósvizek ugyanugy meg vannak itt is. Sőt a tulajdonos nagy ötletességgel gázfürdő vételre alkalmas barlangot is csinált”.
Ahogy megérkezünk a Csiszár Dénes hajdani „szeszgyáros” ritka természeti adottságokkal rendelkező fürdőtelepére, az az érzésünk, hogy itt megállt az idő. De ez nem baj, mert
A csíkos fürdőruhát viselők előnyt élveznek. Az apró gerendás foglalatú, több színben és vegyi összetételben tobzódó medencék szénsavban, kénhidrogénben dús vize ma is kedvelt a köszvényben, reumatikus bántalmakban, érrendszeri és bőrbetegségékeben szenvedők körében. A kapun belépve, a meredek lejtőn kialakított Csiszárfürdőn a Vallató vagy Ikrek kettős medencéinek rendkívül hideg vize annak ellenére, hogy alig egy méterre találhatók egymástól, különböző vegyi összetételű.
Travertin gátak
Fotó: Jánosi Csaba
Az északi vagy zöld színű medence vize nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos, a szürkéskék vízzel telt medence nátrium-kalcium-hidrogénkarbonát-klorid jellegű. Joggal hihetjük, hogy a lábait vontató öreg székely itt, a Vallató medencéjében írt receptet az őt faggató úri társaságnak:
Lábáztatás után mi is frissebben kapaszkodtunk fel a barnás vizű Csokoládés medencéhez, ahol egy család kúrálta vagy szedte fel a reumát. Ki tudja? A Timsós medence okkersárga vizű medencéjének peremén öreg házaspár napozik. Alatta a fedett, alig két négyzetméter alapterületű Hammas fürdőben, mint heringek a dobozban, úgy állnak a betegek. Esküsznek, hogy ez Székelyföld legjobb vize. Aki legalább két hétig ide jár, az könnyen, fájdalom és hasogatás nélkül vészeli át a csíki telet. A Hammas medencéje mögött a mállott köveken lecsepegő szabad kénsavat tartalmazó Szemvíz-forrás vizét a rosszul látoknak ajánlják. Ezúttal a „rövidlátó” politikusainknak is felírjuk. Ingyen receptre.
Csiszár Dénes nemrég Németországból hazatért ükunokái, Taierling Johann és Péter Ferenc visszavásárolták az 1948-ban államosított fürdőhelyet, és áldozatos munkával, kalákában megkezdték az 1990-es évek után romlásnak indult telep felújítását.
Bükkös
Fotó: Jánosi Csaba
Hűsölésünk alatt is ott dolgoztak. Az egykori kádasfürdő gyűjtőmedencéjét, az Aranymedencét varázsolták újra. Van, aki itthon is kap munkát... A több tucatnyi kocsmájáról nevezetes Csíkszeredáról egykor azt tartották, hogy a macska a várost cégerről cégerre ugorva is meg tudja kerülni. A Csomád-Büdös-hegy úgy is megkerülhető, hogy egyik borvizes medencéből a másikba lépünk. Próbálják ki.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!