
Ne vállaljunk csak azért be egy vintage stílusú konyhát, mert a lapokban jól mutat
Fotó: Pinterest
Talán a szocializmusnak és a sok sorban állásnak a lenyomataként gyűjtünk ma is mindent össze, és tároljuk a végtelenségig, egyszer talán szükségünk lehet rá-alapon. Legalábbis sokan Erdélyben. Éppen ezért a telezsúfolt szobák, hatalmas, plafonig érő szekrénysorok, minél több tárolófelület és még hatalmasabb sarokkanapék jellemzik a hazai otthonokat. De az sem ritka, hogy külföldi nyaralások során ellesnek egy-egy (máshol!) bevált ötletet, és azt egybegyúrják az itthoni elemekkel, gondolván, hogy így valami csodálatos születik. Na ez az, ami sosem igaz. Ezt a belsőépítész is megmondta.
2017. május 17., 16:202017. május 17., 16:20
2017. május 18., 10:272017. május 18., 10:27
Arra kértem Kiss Emőke Klára belsőépítészt, meséljen arról, szakemberként hogyan látja, miként születik meg ma Erdélyben egy otthon, milyen stílusokat követünk, illetve az éppen aktuális trendek mennyire befolyásolják az otthonunk kialakítását.
A sötétkék falak is jól mutatnak – egy nagy belmagasságú térben…
Fotó: Pinterest
…vagy egy tágas, világos, sok ablakkal ellátott szobában
Fotó: Pinterest
Erdélyben különösen jellemző a stílusok keveredése, többféle van jelen a legtöbb erdélyi otthonban: a klasszikus, a vidékünkre jellemző hagyományos székely, a minimalista, a mediterrán, az ipari, a modern, a skandináv.
Az éppen aktuális trendek természetesen mindig előtérbe kerülnek Erdélyben is, de mint mondta a szakember, nem biztos, hogy jól tudnak működni, ha nincs összhangban a megrendelő életvitelével, stílusával. „Ne vállaljunk csak azért be egy vintage vagy minimalista nappalit, mert a lapokban jól mutat, és most divat, gondoljuk át, mennyire áll közel hozzánk, mennyire fogjuk jól érezni magunkat benne, ha hazaérünk fogunk tudni lazítani, megnyugodni vagy éppen feltöltődni, praktikus lesz-e számunkra” – tette hozzá.
Nem csak semleges színekben lehet gondolkodni, ha egyszerűségről beszélünk
Fotó: Pinterest
Vannak olyan szokások, amelyek tipikusan erdélyiek? – kérdeztem Kiss Emőke Klárától.
„A világban uralkodó trendek jelen vannak nálunk is ugyanúgy, mint máshol, ehhez hozzáadódnak a hagyományos elemek, például egy adott vidékre jellemző népi bútorfestésből vagy fafaragásból beemelt díszítő motívum. De talán ami jellemző nálunk, hogy az emberek még mindig ragaszkodnak a túlzsúfolt terekhez, félnek az egyszerű, letisztult dolgoktól” – világított rá a lényegre a szakember.
Erdélyi anomália: Kis térben plafonig érő, faltól falig szekrények
Sokan a világban kirándulva látnak különböző stílusú élettereket, sok érdekes megoldással, és úgy gondolják, hogy ezeket az ötleteket ha hazahozzák, egybegyúrják, a végeredmény egy nagyon jó dolog lesz, na ez az, ami sosem igaz – mondta határozottan a szakember.
– mondta határozottan a szakember.
Egy időben divat volt például az, hogy nagyon erős színeket kértek az emberek, mondjuk egy kis ablakkal, kevés természetes fénnyel rendelkező, pár négyzetméteres nappaliba, hálóba, mert a tévében láttak egy színt a kedvenc sorozatukban. Elég sok energia néha elmagyarázni, hogy az stúdióban van, megfelelően be van világítva, vagy egy panoráma ablakos, háromszor akkora térben, nem ugyanazt a hatást, végeredményt fogjuk kapni a mi kis otthonunkban, négy fal közé szorítva.
A kevesebb néha több: skandináv egyszerűség – merjük ezt is bevállalni
Fotó: Pinterest
Nem biztos, hogy például a mediterrán éghajlatról átvett szokások, színek ugyanúgy élnek nálunk is – mutatott rá a belsőépítész. „Azt hiszem, az emberi ízlés vagy adott esetben ízléstelenség nem földrajzi régióhoz kötött” – tette hozzá.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!