Útjára indult az Orbán Balázs-emlékszekértúra

A szekértúrát megnyitó istentisztelet minden évben a csehétfalvi unitárius templomból indul. Lőrinczi Lajos lelkész, a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör esperese az útra kelőknek nyitott lelket kívánt, hogy értsék meg az ösvények, a hágók, a fák és mindazok üzenetét, akikkel találkoznak; szavaikkal, cselekedeteikkel közvetítsék a szekértúra szellemiségét, és jó példát mutassanak embertestvéreiknek. Az áldáskérelem és ima után a csehétfalvi fiatalok gitáros kíséretű dalokkal köszöntötték útnak induló vendégeiket.

Az istentisztelet után került sor a szószék és papi szék között elhelyezett kopjafás, a településen szolgált unitárius lelkészek nevét örökítő emléktábla avatására. Az istenházának szánt adományt a helybéli születésű, Sepsiszentgyörgyön élő fafaragó, Balázs Antal készítette, ezáltal emlékezve a száz éve született és tíz éve elhunyt édesanyjára. 

Az Ezer Nemzetség Ivókupa Baráti Társaság és a szekértúra vezetője, Fazekas Özséb hiszi: „Isten letekint, és a számában fogyatkozó kis nemzetünknek küld egy biztató jelet. (…) Valós kötelékek tartanak össze bennünket, amelyekből erőt meríthetünk. Bízunk abban, hogy erőfeszítéseink sikerét olyan erők támogatják, mint a sziklából vizet fakasztó Mózesét.” Azt kívánta: tudjuk megtartani magunkat és egymást. Szavai után Lőrinczi Tünde felkötötte a hódme­ző­vásárhelyi-csehétfalvi közös szervezésű Orbán Balázs-emléksze­kér­túra vándorbotjára a 2013-as év első szalagját.

A fafaragó Balázs Antal örömének adott hangot, hogy kezemunkája nyomán sikerült elhelyezni keresztelésének helyén azt a kopjafás táblát, amelyen az 1688-tól napjainkig szolgált 24 unitárius lelkész neve szerepel. Reményét fejezte ki, hogy a huszonnegyedik (mint a napnak órája) nem az utolsó, és azt kívánta, még egy hasonló tartalmú tábla készíttetésére kerülhessen sor – majd pár száz év múlva… S hogy vigyék e maroknyi nép imádságát az emlékszekértúra résztvevői is, számukra egy asztalra helyezhető kopjás faragványt ajándékozott, rajta a székely asztali áldással.

Lőrinczi Lajos esperes-lelkész azért adott hálát, hogy lelkésztársai, alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt az emberekkel Istenért dolgoztak. Helytállásukat, szolgálatukat hirdeti a templomi faragvány.

Az ünnepség második részében méltó helyre került a tavaly, a helyreállított iskola avatóján a megyei tanácstól kapott székely zászló. „A fillére gyolcsdarab jelképei üzennek – mondta az avató beszédben Grezsa István. – Általuk értjük meg, miért várja a székelység, hogy a Csillagösvényről lesorakozzanak a hadak, és rendet vágjanak az értékvesztett világban.”

A jelenben folyó zászlóháború nem hadviselő felek között zajlik, hanem önmagunkkal vívott harc: a közöny, a beletörődés és a nemzeti ügyeink iránti nemtörődömség ellen. Azt kívánta: a Konyha-patak völgyében élők, amíg csak ember él e tájon, tudják megőrizni konok hűséggel a jussot. Kosztolányi Dezső Zászló című versének elhangzása után Szentpáli Imre gondok elhelyezte a karzaton a megáldott székely zászlót.

Az emlékszekértúra nyitó napja is jelkép: az elindulásé. Az emléktábla jelzi a nép erejét, kitartását, akik a Jó Pásztor után képesek voltak menni. A zászló pedig jövőbeli kérés: mindig legyen nép, aki körülveszi és hordozza.

A VII. Orbán Balázs-emlékszekértúra résztvevői hétfőn autóbusszal jutnak el Csíkcsomortánig: onnan indulnak szekereken tovább. A Ezer Nemzetség Ivókupa Baráti Társaságnak háromszéki gyökerei is vannak, ezért idén arra vezet az útjuk, mondta el kérdésünkre Fazekas Özséb. Csíkmenaságon tartják meg a történelmi vetélkedőt, amelynek témája a csángók, illetve Csíkszék históriája. A szekértúra idején népdalversenyre is sor kerül. A Nyerges-tetői megálló szintén szívügyük, hiszen azon a helyen a Társaságnak is áll egy kopjafája. A keresztszülő programon keresztül kósteleki gyermekek tanulmányait támogatják, igényük, hogy személyesen is találkozzanak. Július 20-án, jövő szombaton a hagyományokhoz híven Székelykeresztúron hálaadással zárják az emlékszekértúrát.