Fotó: Pál Gábor
Árvizek voltak, vannak, és sajnos lesznek még – olyan dolog ez, amin nem lehet változtatni. Amin lehet, azt árvízvédelemnek nevezik, s a tavalyi júliusi-augusztusi udvarhelyszéki áradásokat követően be is jött a szóhasználatba, közel egy évvel az események után körbenéztünk, hogy ne csak a szavak, a tettek is beszéljenek.
2011. június 14., 16:382011. június 14., 16:38
2011. június 14., 16:462011. június 14., 16:46
Tavaly július-augusztusban több alkalommal is áradások pusztítottak Udvarhelyszék több községében. Szerencsére emberáldozatot nem követeltek, de az anyagi kár jelentős volt. A legtöbb település részesült is gyorssegélyben Hargita Megye Tanácsának sürgősségi tartalékalapjából, illetve az állami költségvetésből, nem voltak nagy pénzek, de jól jöttek. A községek azonban többnyire saját magukra voltak utalva a kárrendezésben.
Az események után nem sokkal Hargita megyébe látogatott Dávid Csaba, az Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatója, aki a megyei elöljárók, polgármesterek találkozóján az árvízvédelmi prioritásokról tárgyalt. Szeptemberben jött a jó hír: a Fehér-Nyikó és annak mellékpatakai szabályozására három és fél millió lejt juttat a kormány. Idén jött egy másik jól csengő információ, miszerint akár másfél millió euró értékű projektekre is pályázhatnak az országos vidékfejlesztési program keretében a tavaly nyáron árvízkárokat szenvedett községek.
Mindez szép és jó, felmérésünkből azonban kiderült, hogy néhány jelentős előrelépés ellenére vannak települések, ahol még láthatók a tavalyi áradások nyomai, még nyögik a kárrendezés számláit, és bár elképzelések vannak, pénz már kevésbé.
Siménfalva
Siménfalva és Kobátfalva most már megnyugodhat, földből, illetve betonból elkészült a Nyikó jobb és bal partján a védőgát. A 3,4 milliós beruházás munkálatai tavaly ősszel kezdődtek el, hivatalos átadása a közeljövőben lesz. „Ha tavaly meglett volna ez a gát, mindhárom áradást kivédte volna” – véli Péter Zoltán polgármester, aki elárulja még, hogy a tavalyi károkat nagyjából sikerült rendezni, jóformán mindent sikerült kijavítani.
Kobátfalván ottjártunkkor a gát közvetlen közelében épp saját kerítését építette egy falubeli, aki két vonalra mutat házának oldalán. Az alsó a tavalyi áradás szintjét mutatja, jóval felette pedig a 2005-ös árvíz szintjét láthatjuk. Félelmetes, mert az akkora volt, hogy a most megépült gátrendszert is ellepte volna.
Farkaslaka
„Fordítva költötték el a pénzt, a Nyikó menti árvízvédelemre tavaly kiutalt pénz szinte teljes egészében a Nyikó alsó részére irányult. Márpedig a vízfutás innen van, itt kellett volna akár kisebb gátak által, akár mederszélesítéssel, vízszabályozással visszafogni a vizet, hogy fokozatos legyen az esése. Itt kellett volna kezdeni, s lassan végigmenni a Nyikón. Hiába költötték odalenn a sok pénzt, ha itt fenn semmire nem áldoztak, mert ami itt lehull, az oda úgyis ömlesztve megy – méltatlankodik Albert Mátyás farkaslaki polgármester, aki szerint a tavalyi áradások nyomait még nem sikerült eltüntetni. A településvezető elpanaszolja még a Kecsetből Kisfalud felé a Gada patakán átvezető híd helyzetét is, melynek megjavítására többször is tettek le igénylést a megyénél. A híd alapját mindkét oldalon mossa a víz, a meder a duplájára szélesedett. A szerkezetet fenyőgerendákkal aládúcolták a falubeliek, de közlekedni rajta egyre veszélyesebb.
Lövéte
„Az árvizekkel kapcsolatosan leküldtük a megyei szervekhez az okozott károkat, sajnos nem kaptunk anyagi támogatást ezeknek a károknak a rendezésére. A saját erőnkből, embereinkkel, gépeinkkel próbáltuk megoldani az okozott károkat, viszont továbbra is nagy problémát, veszélyt jelent a Köves-patak okozta megrongált patakmeder. Ez több mint 150 méteres szakaszon veszélyezteti több család lakóházát és melléképületeit, a 132-es megyei út egy szakaszát, valamint a DC 29-es községi utat – tájékoztat Lázár Zoltán lövétei polgármester.
Kápolnásfalu
Kápolnásfaluban nagyjából kiheverték a Csonka pataka által okozott „csonkításokat”, bár még mostanában is akad fizetnivaló – árulja el Benedek László polgármester utalva arra a 13 000 lejes számlára, amely az utak egy részének javítására kapott kavics ellenértékét képviseli. Tavaly több híd is megrongálódott, teljes egészében nem is sikerült mindegyiket feljavítani. „Jó lenne a patak medrét kibetonozni, rendbe rakni, ami problémákba ütközik, mert a melléképületek, a házak közel vannak a mederhez, mi több, ennek fala jelenti több épületnek az alapját. A falu alsó felében is van két nagyobb kanyar, amit ki lehetne egyenesíteni, csakhogy így telkeket vágna ketté, ami nem tetszik a gazdáknak. Pedig sokat segítene, ha emígy hamarabb lefutna a víz – mondja a polgármester.
Bővebben az Udvarhelyi Híradó keddi, június 15-ei számában!
A Korond-patak elterelésével kapcsolatos munka kritikusabb része lassan befejeződik, ám így is tizennyolc napos késéssel számol a kivitelező. A sóbányánál egyébként kisebb földmozgásokat is érzékeltek a berendezések.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb harminc nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Huszonkilencedik alkalommal tartják meg a Székelyföldi Tánctábort július végén Felsősófalván.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Megnyílt a Szentegyháza Gyöngye jogutóda, a Termál Liget strand, miután a helyi önkormányzat peres úton visszaszerezte a létesítményt.
A vízzel feltelt és részben már beszakadt sóbánya kockázatelemzését, illetve egy új bánya megnyitásáig tartó támogatásrendszer kidolgozását követelték a tüntetők szombaton Parajdon. A tömeg a kultúrháztól indulva vonult a Salrom székhelyéig.
Kórházba szállították pénteken délután azt a férfit, aki motoros balesetet szenvedett Korond és Farkaslaka között.
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
szóljon hozzá!