
Fotó: Pál Gábor
Árvizek voltak, vannak, és sajnos lesznek még – olyan dolog ez, amin nem lehet változtatni. Amin lehet, azt árvízvédelemnek nevezik, s a tavalyi júliusi-augusztusi udvarhelyszéki áradásokat követően be is jött a szóhasználatba, közel egy évvel az események után körbenéztünk, hogy ne csak a szavak, a tettek is beszéljenek.
2011. június 14., 16:382011. június 14., 16:38
2011. június 14., 16:462011. június 14., 16:46
Tavaly július-augusztusban több alkalommal is áradások pusztítottak Udvarhelyszék több községében. Szerencsére emberáldozatot nem követeltek, de az anyagi kár jelentős volt. A legtöbb település részesült is gyorssegélyben Hargita Megye Tanácsának sürgősségi tartalékalapjából, illetve az állami költségvetésből, nem voltak nagy pénzek, de jól jöttek. A községek azonban többnyire saját magukra voltak utalva a kárrendezésben.
Az események után nem sokkal Hargita megyébe látogatott Dávid Csaba, az Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatója, aki a megyei elöljárók, polgármesterek találkozóján az árvízvédelmi prioritásokról tárgyalt. Szeptemberben jött a jó hír: a Fehér-Nyikó és annak mellékpatakai szabályozására három és fél millió lejt juttat a kormány. Idén jött egy másik jól csengő információ, miszerint akár másfél millió euró értékű projektekre is pályázhatnak az országos vidékfejlesztési program keretében a tavaly nyáron árvízkárokat szenvedett községek.
Mindez szép és jó, felmérésünkből azonban kiderült, hogy néhány jelentős előrelépés ellenére vannak települések, ahol még láthatók a tavalyi áradások nyomai, még nyögik a kárrendezés számláit, és bár elképzelések vannak, pénz már kevésbé.
Siménfalva
Siménfalva és Kobátfalva most már megnyugodhat, földből, illetve betonból elkészült a Nyikó jobb és bal partján a védőgát. A 3,4 milliós beruházás munkálatai tavaly ősszel kezdődtek el, hivatalos átadása a közeljövőben lesz. „Ha tavaly meglett volna ez a gát, mindhárom áradást kivédte volna” – véli Péter Zoltán polgármester, aki elárulja még, hogy a tavalyi károkat nagyjából sikerült rendezni, jóformán mindent sikerült kijavítani.
Kobátfalván ottjártunkkor a gát közvetlen közelében épp saját kerítését építette egy falubeli, aki két vonalra mutat házának oldalán. Az alsó a tavalyi áradás szintjét mutatja, jóval felette pedig a 2005-ös árvíz szintjét láthatjuk. Félelmetes, mert az akkora volt, hogy a most megépült gátrendszert is ellepte volna.
Farkaslaka
„Fordítva költötték el a pénzt, a Nyikó menti árvízvédelemre tavaly kiutalt pénz szinte teljes egészében a Nyikó alsó részére irányult. Márpedig a vízfutás innen van, itt kellett volna akár kisebb gátak által, akár mederszélesítéssel, vízszabályozással visszafogni a vizet, hogy fokozatos legyen az esése. Itt kellett volna kezdeni, s lassan végigmenni a Nyikón. Hiába költötték odalenn a sok pénzt, ha itt fenn semmire nem áldoztak, mert ami itt lehull, az oda úgyis ömlesztve megy – méltatlankodik Albert Mátyás farkaslaki polgármester, aki szerint a tavalyi áradások nyomait még nem sikerült eltüntetni. A településvezető elpanaszolja még a Kecsetből Kisfalud felé a Gada patakán átvezető híd helyzetét is, melynek megjavítására többször is tettek le igénylést a megyénél. A híd alapját mindkét oldalon mossa a víz, a meder a duplájára szélesedett. A szerkezetet fenyőgerendákkal aládúcolták a falubeliek, de közlekedni rajta egyre veszélyesebb.
Lövéte
„Az árvizekkel kapcsolatosan leküldtük a megyei szervekhez az okozott károkat, sajnos nem kaptunk anyagi támogatást ezeknek a károknak a rendezésére. A saját erőnkből, embereinkkel, gépeinkkel próbáltuk megoldani az okozott károkat, viszont továbbra is nagy problémát, veszélyt jelent a Köves-patak okozta megrongált patakmeder. Ez több mint 150 méteres szakaszon veszélyezteti több család lakóházát és melléképületeit, a 132-es megyei út egy szakaszát, valamint a DC 29-es községi utat – tájékoztat Lázár Zoltán lövétei polgármester.
Kápolnásfalu
Kápolnásfaluban nagyjából kiheverték a Csonka pataka által okozott „csonkításokat”, bár még mostanában is akad fizetnivaló – árulja el Benedek László polgármester utalva arra a 13 000 lejes számlára, amely az utak egy részének javítására kapott kavics ellenértékét képviseli. Tavaly több híd is megrongálódott, teljes egészében nem is sikerült mindegyiket feljavítani. „Jó lenne a patak medrét kibetonozni, rendbe rakni, ami problémákba ütközik, mert a melléképületek, a házak közel vannak a mederhez, mi több, ennek fala jelenti több épületnek az alapját. A falu alsó felében is van két nagyobb kanyar, amit ki lehetne egyenesíteni, csakhogy így telkeket vágna ketté, ami nem tetszik a gazdáknak. Pedig sokat segítene, ha emígy hamarabb lefutna a víz – mondja a polgármester.
Bővebben az Udvarhelyi Híradó keddi, június 15-ei számában!
Szeptember 6. és 9. között ismét megszervezik a DOKLAVINA filmfesztivált Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron.
Szellemileg sérült férfi rongálta meg egy évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi Patkóban kiállított magyar címert. A család megtérítené a kárt, ám az nagyon költséges. A városháza abban bízik, hogy kevesebb pénzből is helyreállítható a szimbólum.
Változik a vízszolgáltatás Kányádon és Szentlászlón: október 1-jétől a Harvíz Rt. veszi át a szolgáltatást – tájékoztatott a Kányád Községi Polgármesteri Hivatal.
Szeptember 4–5. között ismét benépesül Székelyudvarhely népzene- és néptánckedvelőkkel: az idei Erdélyi Táncháztalálkozó középpontjában Kallós Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő és pedagógus öröksége áll.
Idén is változatos programokkal várja a látogatókat augusztus 28. és 30. között a 24. Farkaslaki Szenes Napok a Kalonda-tetőn.
Újabb korszerű, minimálisan invazív sebészeti beavatkozást hajtottak végre sikeresen a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban.
Sikerült ártalmatlanná tenni azt a medvét, amelyik rátámadt egy jószágait legeltető férfire Homoródszentmárton és Recsenyéd közötti tisztáson csütörtök délután.
Emberre támadt a medve Homoródszentmárton és Recsenyéd között csütörtök délután.
Csúszhat a székelyudvarhelyi művelődési ház felújításának lezárása, mert a tervező egyelőre nem javította ki a hibás tűzvédelmi terveket. A város szerint emiatt akár hárommillió lejes pluszköltség is keletkezhet.
Gazdátlanul kószáló, a terményeket megdézsmáló lovak okoznak gondot Oklánd községben. Tavaly is előfordult hasonló eset, akkor befogták és Bákó megyébe szállíttatták a jószágokat – ha a helyzet nem javul, ez most sem lesz másképp.
szóljon hozzá!