Területek a nyergesi úttól a torjai részekig

Akárcsak a többi közbirtokosság, a csíkkozmási is 2000-ben alakult újra, összesen 875 hektárral rendelkezik. „Eléggé nehézkes volt, amíg vissza tudtuk szerezni az erdős területeket, az állami erdészet mindent megtett annak idején, hogy keresztbe tegyen nekünk, ne tudjunk haladni. Olyan is volt, hogy a fát már kitermelték, eladták, próbáltuk leállítani, meg is voltunk fenyegetve, hogy mit foglalkozunk ezzel” – elevenítette fel az újraindulás nehézségeit Bodó Dávid, a közbirtokosság elnöke.

A közbirtokosság területei egy tömbben vannak, a nyergesi úton a Kászonok fele. Lefelé egészen a torjai részekig tart. 65 hektár legelőre tudtak területalapú támogatást igényelni. Fő jövedelmi forrásuk a fa értékesítése, évente 1500–3000 köbméter fát termelnek ki, amiből ezer köbméter tarvágás, a többi egészségügyi vágás és gyérítés. Az üzemterv többet ír elő, mint amennyit kivágnak, de nem szeretnék letarolni az erdőt. A tagok nagy része szokott tűzifát igényelni.

A csíkkozmási közbirtokosságnak 379 tagja van, összesen 827 joggal. Ebből 199 személy lakik a községben. Ötven árig mindenki egy szavazati jogot kap. Harminc a legtöbb jog, amit egy tag birtokol, a legtöbben két-három joggal rendelkeznek. Az elnök elmondta, a közgyűlések összehívása elég nehézkes, bár minden egyes tagnak meghívót küldenek. Vannak olyanok is, akik távolabbi településekről is eljönnek, vagy felhatalmaznak helyben lakókat, hogy képviseljék az érdekeiket a közgyűlésen. Az öttagú vezetőtanácsot – elnök, alelnök, erdőgazda, titkár, pénztáros –  négyévente választják, a cenzorbizottság három tagú.

A közbirtokosság tagjai nem gyakran adnak el jogot, ha valaki oda szeretné adni az örökösnek, közjegyző előtt megoldható. „Jó lenne a sok felaprózódott jogot kicsit tömöríteni, de mindenki ragaszkodik az ő jussához. Voltak idősebb személyek, akik után visszakapták a jogokat, de a rokonság akkora lett, hogy ha volt hat jog, az tíz fele oszlott. A családoknak kellene egymás között megoldaniuk, vagy eladniuk egymás között. Persze úgy, ahogy az alapszabályzat előírja.”

A tagok évről évre egyre nagyobb osztalékot kaptak, míg 2012-ben és 2013-ban hektáronként száz lejt, 2014-ben pedig százötven lejt, addig 2015-ben kétszáz lejt adott a közbirtokosság. „A beruházásokat is úgy oldottuk meg, hogy tudjunk osztalékot is biztosítani a tagságnak. Ebből már minden évben az év elején felét kiosztjuk, a másik felét a karácsonyi ünnepek előtt.”  

Amennyiben valakit természeti kár ér, például leég az épülete, azt a közbirtokosság gyorssegélyben tudja részesíteni. „A közbirtokosság a faluközösségé, ezt próbáltuk úgy megoldani, hogy a falunak a fejlődését is támogassuk. 2002-ben váltunk le Csíkszentmártontól, akkor lett önálló község Csíkkozmás, minden le volt robbanva, zéróról kellett kezdjük, ezért a közbirtokosság minden fejlesztésben kivette a részét. Hozzájárultunk a községháza felújításához, a kultúrotthonba vásároltunk háromszáz széket, háromszáz készlet edényt, a konyhafelújítást is mi csináltattuk. Asztalokat készíttettünk, fásszínt építtettünk, minden fejlesztésben jelen voltunk” – sorolta az elnök.

A közbirtokosság minden évben támogatja az iskolát, az ifjúsági szervezetet, a fúvószenekart, a tánccsoportot, a sporttevékenységeket, falunapokat, öregek napját szervez. „Az egyházat is minden évben elég komoly összeggel támogatjuk, most is zajlik a templom az újrafedése, amihez hozzájárultunk negyvenezer lejjel, embereket, napszámosokat biztosítottunk, hogy besegítsenek. Segítettünk a ravatalozó építésében is. Jelen pillanatban nincs székháza a közbirtokosságnak. Amikor építették a községházát 1943-ban, az idősek azt mondták, hogy egy szárnyára a közbirtokosság adta a pénzt, de ezt hivatalos aktákkal nem tudtuk bizonyítani és így nem tudtuk visszaigényelni sem. De most folyamatban van egy épületnek a megvétele, a volt kollektív gazdaságnak a székhelyét akarjuk megvenni, most vagyunk tárgyalásban.”

A terület, amelyen a Nyerges-tetőn álló emlékmű van, a csíkkozmási közbirtokossághoz tartozik, annak környékének rendbetételéhez is hozzájárult a birtokosság. Ugyanakkor az emlékmű szomszédságában a tönkrement utászházat megvásárolták és felújították. Bérbe adták egy helyi fiatalembernek, aki egy történelmi kávéházat rendezett be oda.

Borbély András, a kávéház kitalálója és működtetője szívesen kalauzolja körbe a helyiségben a betérőket, mesél a tárgyakról, amelyek a falakon láthatóak, egyfajta rendhagyó történelemórán lehet részt venni. A különböző tárgyak – térképek, festmények, képek, 1848-as relikviák és az ezt az időszakot idéző tárgyak – a szegedi Szanka József csatatérkutató és magángyűjtő jóvoltából kerültek ide. „Olyan szellemben próbáljuk működtetni, hogy a Nyerges-tetőhöz méltó legyen. Nem egy nagyvilági szórakozóhelyre gondoltunk, hanem inkább történelmi, kulturális és hagyományőrző vonalon indultunk el” – mutatott rá Borbély.