Magyarországra utazott a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar, Csíkfalva község egyik testvértelepülése, Kakasd meghívására. A Tolna megyei, mintegy 1800 lakosú településen első alalommal rendeztek Művészeti Napot. Ez alkalomból a Faluházban megnyitották Blénesi János festőművész tárlatát, majd a helyi ifj. Elmauer József, a budapesti Szent István Király Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója adott elő virtuóz zongorajátékot Bach műveiből. Ezt követően kórustalálkozót is tartottak, amelyen fellépett a kakasdi német nemzetiségi kórus, a cikói székely kórus, a györei amatőr tánccsoport és a házigazda Sebestyén Ádám Székely Társulat Csillagösvény nevű kórusa, valamint a helyi Sebestyén István ismert mesemondó és népdalénekes.

A nyárádmenti férfikar háromszor lépett színpadra szombaton: két erdélyi és Kárpát-medencei népdalcsokrot és a Kunoss Endre által szerzett Vándordalt adta elő, majd a csapat a rendezvény záróakkordjaként bordalokkal derítette még jobb kedvre a nézőket. A tizenöt taggal kiutazott jobbágyfalvi kar elnyerte a helyiek, a jelenlevő megyei személyiségek és az érdeklődők tetszését, így a Kakasd közeli egyik kistelepüléstől máris meghívást kapott egy őszi fellépésre.

Nagy hagyománya van az éneklésnek

Jobbágyfalván a karéneklésnek mintegy 120 éves hagyománya van. A legjelentősebb időszakát az 1970-1980-as években élte a dalárda a csíkfalvi Nagy Ferenc zenetanár, karnagy vezetésével, akkor országos rendezvényeken is fellépett, míg Kőműves Kelemen balladáját annak igazi helyszínén, „magas Déva vára” falai között adta elő. A nyárádmenti kórusmozgalom is éppen Jobbágyfalváról indult el 45 évvel ezelőtt, és éppen Jobbágyfalván alapították meg 1990-ben a Nyárádmenti Kórusszövetséget is, amely nemsokára Seprődi János zenetudós, - gyűjtő és -kutató nevét vette fel. Nagy Ferenc zenetanár alapította meg a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetséget is, és ma már nincs olyan tája a magyarok lakta Kárpát-medencének, ahol ne volna tagkórusa a szövetségnek. Nagy Ferenc kórusmozgalmi hite az volt, hogy Szent István országában 700 kórus esküszik arra, hogy egyek vagyunk, elszakíthatatlan részei nemzetünknek.

Munkássága elismerése képpen Nagy Ferencet 2006-ban Bartók Béla-díjjal tüntették ki, 2008 januárjában a Magyar Kultúra Lovagjává ütötték. Az ismert tanár, karnagy 2008 augusztusában hunyt el. Tizenhét évnyi szünet után 2007-ben újraalakult a kórus Jobbágyfalván Nagy Teréz énekvezér vezetésével, ez már ökuménikus vegyeskar volt. Alig két évi működés után a vegyeskar abbahagyta az éneklést, így másfél éve néhány lelkes jobbágyfalvi személy férfikart hívott életre, és amelyben már nemcsak jobbágyfalviak vannak, hanem a szomszédos Nyárádszeredából is csatlakoztak néhányan. Karvezetőjük Ferencz Sándor Csaba nyárádszeredai nyugalmazott zenetanár, karnagy. A jobbágyfalviak úgy érezték, hogy kórusuknak megtiszteltetés, ha az Nagy Ferenc nevét viselheti. A hivatalos “keresztelőt” az ősz folyamán szeretnék megünnepelni egy kórustalálkozó keretében.

Ők is székelyek

A Szekszárd közeli Kakasdon a jelentős székely közösség mellett kevesebb svábok és felvidékiek is élnek, mindannyian betelepítettek. A székelyek a madéfalvi veszedelem idején menekültek Bukovinába, az itt létrejött falvak közül a Csernovic környéki öt faluból (Istensegíts, Istenfogadj, Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva) sokakat 1941-ben áttelepeítettek a Dél-Bácskába, ahonnan a világháborút követően Dél-Magyarországre telepítetták át. Bonhyhádon működik a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége.

Kakasdon a Szebestyén Ádám Székely Társulat irányítja a székelység ottani művelődési életét, de a falu jelentősebb személyiségeiről (nemzetiségtől függetlenül) nem feledkezve lépten-nyomon emléktáblákat állítottak. A faluban az 1980-1990-es években közmunkával és állami segítséggel felépült a Makovecz Imre által tervezett Faluház, amelynek tornyát gyergyói székely mesterek építették, előtte pedig öt székely kapu áll, emlékeztetve az itteni székelyeket bukovinai eretetükre. A jobbágyfalvi küldöttség mindezek mellett megismerhette a helyi Bezerédi Amália Általános Iskolát, a községházát, a konyvtárat, a bonyhádi városi könyvtárat és a zománcgyár-múzeumot, de megkóstolhatta a Kakads melletti dombok szőlőjének levét is, és találkozott a térség országgyűlési képviselőjével, Potápi Árpád János bonyhádi polgármesterrel.