A Korond-Parajd Természetvédelmi Gondnokság (KORPA) immár több alkalommal mutatott be olyan ötleteket, amelyek növelhetik a helyi energiahatékonyságot és minden bizonnyal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét.
2013. február 24., 09:302013. február 24., 09:30
2013. február 26., 06:512013. február 26., 06:51
Szerkesztőségünk munkatársai legutóbb a korondi Knop Vencel Aragonit Múzeum megnyitóján, a tavalyi falunapok alkalmával találkoztak a KORPA aktivistáival, akik azóta immár több sikeres programot bonyolítottak le, úgyhogy mindenképp aktuális volt vélük az újabb eszmecsere.
Ilyen új projekt a napelemkészítés is, amelyhez az ENSZ egyik programjától (United Nation Development Programme – UNDP – Smal Grants Programme – SGP és a The Global Environment Facility – GEF – forrásaiból) szereztek támogatást. A pályázatuk célja a környezettudatosság növelése Korond és Parajd lakossága, illetve az odalátogatók körében a biodiverzitás és a napenergia felhasználásának fontosságát szem előtt tartva. Igazából maga a pályázati kiírás a biodiverzitás megőrzésére es a klímaváltozás negatív hatásainak visszaszorítására, vagy csökkentésére irányul, s ezért készült a Látogatói Központ is a Sószorosban, hogy onnan felügyeljék a turistákat, ezáltal vigyázva a környezetre. Erre az épületre készültek az első napelemek. Tehát az eszközök felkutatása az általuk vállalt cél eléréséhez is kellett. A KORPA aktivistái megtalálták a megfelelő anyagokat. Igaz ugyan, hogy a cellák – az ilyen napelem a legfontosabb alkatrészei – 99%-ban Kínában készülnek, de sikerült helyi forgalmazótól vásárolniuk; minden más kellék nehézségek nélkül beszerezhető a honi ipar és kereskedelem jóvoltából.
A Látogatói Központ volt az első objektum, amelyre 9 darab 60 W-os elemet szereltek, aztán Lemhényben (Kovászna megye) egy automata meteorológiai állomás kapott olcsó és hatékony energiaforrást, Korond és Parajd község iskolásainak pedig versenyt szerveztek, amely egyfajta ötletbörze is volt, hiszen a kisdiákok játékokba, általuk hozott vagy kitalált készülékekbe építhették a napelemeket, s a legmerészebb és a leghatékonyabban működő újításokért díjakat kaptak.
A módszer lényege, hogy 36 cella, egy 600x800 mm-es keret, egy megfelelő méretű üveglap, egy doboz szilikon alapú rögzítőanyag, forrasztási segédanyagok, szegecsek, dióda, csatlakozó, kétkomponensű műgyanta beszerzése után – hálózati árammal ellátott helyen, forrasztópáka és kézi fúrógép használatával – mintegy 4 órás munkával megépíthető egy fél négyzetméteres, 60 W-os napelem, amelynek ára – a munkadíjat nem számítva – pillanatnyilag mindössze 336 lej.
Pál Zoltán, a KORPA igazgatója, a BBTE Földrajz Karának oktatója, geográfus elmondta, hogy hasonló prezentációkra, az általuk kidolgozott módszerek bemutatására a közeljövőben másutt is vállalkoznak.
Egy olyan könyv szerkesztésén dolgoznak, amely a biodiverzitás megőrzéséről és a klímaváltozás negatív hatásait csökkentő megújuló energiák – köztük a napenergia – felhasználásáról szól. Ezt a tankönyvet a korondi általános iskolában kívánják tesztelni, ötletként pedig felvetődött, hogy esetleg opcionális tárgyként iktathassák be a tanrendbe a környezetvédelmet.
(A fotókat a KORPA munkatársai készítették.)
szóljon hozzá!