Mezőgazdasági területek eladása: sok papírmunka és sok idő

Változó, hogy az elmúlt egy évben a csíkiak közül hányan jártak el a külterületekre vonatkozó, 2014. április 11-én hatályba lépett,17-es számú földeladási törvény szerint a mezőgazdasági területeik adásvétele során. A törvény elsősorban a hazai mezőgazdasági területek külföldiek általi vásárlását nehezítette volna meg, azonban egyelőre a földtulajdonosok és a polgármesteri hivatalok dolgát tette „macerásabbá”.

Egyetlen esetben sem kellett alkalmazni a földeladással járó új eljárást Csíkrákoson és Csíkszentmártonban. Császár Attila, Csíkrákos polgármestere elmondta, a korábbi években volt rá példa, hogy eladtak mezőgazdasági területeket, de nem volt olyan sok eset, hogy azt állíthassa, az új módszertan miatt csökkent az eladási kedv. Megjegyezte, sajnos a településen még mindig bevett szokás az úgynevezett zsebszerződésekkel való területvásárlás. Kérdésünkre kifejtette, a birtokviszonyok kevés százalékban tisztázottak a községben, mivel az elmúlt években nem alkalmaztak szakembert az önkormányzatnál, de ezen idén mindenképp szeretnének változtatni egy topográfus alkalmazása révén.

Gergely András csíkszentmártoni községvezető is arról számolt be, hogy még nem kellett alkalmazniuk az új földtörvényben előírtakat. Meglátása szerint egyelőre még nem tudatosult az emberekben, hogy ajánlott törvényesen eljárni az eddig alkalmazott zsebszerződések helyett. Mint mondta, korábban sem volt nagy a polgármesteri hivatalban is bejelentett adásvételek száma. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a telekkönyveztetési eljárás jóval többe kerül, mint a földek árja, emiatt annak költségét eddig a vásárló állta. Valószínűnek tartja, hogy a tisztázott tulajdonjogú területek ára az új eljárás miatt emelkedni fog.

Csíkszentdomokoson az új törvény hatályba lépését követően mindössze két-három földeladást bonyolítottak le az új eljárásnak megfelelően – tudtuk meg Ferencz Alajostól. A helyi polgármester hozzátette, ezek rendben lezajlottak: a kifüggesztési idő alatt nem érkezett más vásárlói szándék, mint akire számított az eladó. Beismerte ugyanakkor, hogy elég körülményes az új eljárás, de amennyiben eszerint járnak el a felek, telekönyvileg is tisztázott területekkel rendelkezhetnek majd. Kiemelte, Csíkszentdomokos esetében a birtoklevelek többsége ki van állítva.

Egy-két esetben kellett csupán végigjárni a bürokratikus eljárást a csíkszentkirályi mezőgazdasági területek eladása érdekében az elmúlt hónapokban: az adásvételek lebonyolítása problémamentes volt – tájékoztatott Székely Ernő. Az elöljáró szerint, habár jóval több papírmunkát és időt vesz igénybe az új eljárás, ez nem befolyásolja a vásárlókat, eladókat.

A mezőgazdasági területek adásvételét szabályozó törvény rendelkezései egyaránt érvényesek a hazai, illetve az unió tagországainak természetes és jogi személyeire. Az agrárgazdaságra használt földek adásvétele csak a társtulajdonosok, földbérlők, szomszéd földtulajdonosok és a román állam elővételi jogának figyelembe vételével történhet meg. Az eladásra szánt területtel rendelkező személynek értesítést kell benyújtania ahhoz a polgármesteri hivatalhoz, ahová a földterület tartozik: abban kérnie kell a terület eladási ajánlatának kifüggesztését és nyilvánosságra hozatalát. A kérvénynek tartalmaznia kell az eladásra szánt földre vonatkozó árajánlatot és a törvényben előírt okiratokat.

A polgármesteri hivatal a kérvény átvétele után 24 órán belül köteles a hirdetőtáblájára kifüggeszteni és 30 napig ott tartani a földeladási szándékot, és ha van rá lehetősége, honlapján is megjelentetni. Ez azért fontos, hogy az elővételi joggal bírók időben tudomást szerezhessenek az eladási szándékról. Az önkormányzatoknak a benyújtott kérést, az eladási ajánlatot és a további okiratok másolatát három munkanapon belül továbbítaniuk kell Bukarestbe a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, illetve területi képviseleteihez. Az említett intézmények kötelesek honlapjukon 15 napig nyilvánossá tenni az eladási szándékot.