Kétszázan a csíkszentgyörgyi őrtűz mellett

Székelyföld oszthatatlanságáért lobbantak fel és égtek számos székelyföldi határtelepülésen az őrtüzek szombaton délután. Csíkszentgyörgyön a helyi sportpályán raktak mintegy három méter magas őrtüzet, oda gyűltek össze a székelységüket vállaló, azért kiállni akaró helyiek és szomszédos községbeliek. Mintegy kétszáz személy − köztük fiatalok, idősek, gyermekek − gyűlt össze a lármafa mellett, ahol fél héttől Szabó László, Csíkszentgyörgy alpolgármestere felolvasta a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – az eseményig nem nyilvános − kiáltványát, majd közösen elénekelték a székely himnuszt. Az őrtüzet háromnegyed hétkor gyújtották meg. Míg égett a tűz, Reményik Sándor és Wass Albert-verseket szavalt Iochom Zsolt, illetve régi énekeket, indulókat énekeltek az összegyűltek.

A kiáltványban belefoglalták, hogy miért gyűltek össze határtelepülésein, és miért világítják ki őrtüzekkel Székelyföld történelmi határvonalát. Okként szerepelt, hogy a kormány nem mondott le arról a szándékáról, hogy Székelyföldet román többségű „óriás-régióba” olvassza, hogy figyelmen kívül hagyják az autonómiatörekvéseket. Emellett felhívták a figyelmet, kitartanak a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés állásfoglalása mellett, mely szerint Székelyföld fel nem osztható, be nem olvasztható. Ezzel az eseménnyel megerősítik a székelyföldi önkormányzati határozatokat, amelyek arra emlékeztetik a nagyvilágot, hogy a székelység szabadon és békében akar élni.

Mint a dokumentumban fogalmaztak, ezzel az eseménnyel kívánják mindenki tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik, illetve megerősíteni a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényüket, hogy élni akarnak az önrendelkezés jogával. Emellett ragaszkodnak a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé. Továbbá kérték Magyarország kormányát, hogy szerezzen érvényt a két ország közötti 1996-ban kötött alapszerződésben foglaltaknak.

A 750 kilométer hosszúságú határvonal kivilágításával az SZNT arra szerette volna felhívni a nagyvilág és Bukarest figyelmét, hogy Székelyföldet sem feldarabolni, sem beolvasztani nem hagyják. Egyébként a kezdeményezésbe bekapcsolódott 59 településből tíz volt Csíkszéki. Őrtüzek lobbantak fel Csíkszentgyörgy mellett Kászonban, Csíkszentmártonban, Csíkpálfalván, Szépvízen, Csíkszentdomokoson, Balánbányán, Gyimesfelsőlokon, Gyimesközéplokon, illetve a Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön.