Jó ez a kaland!

„Jól érzem itt magam. Tetszik a környék is, noha sokat még nem láttam belőle, mert egyelőre a munkával vagyunk elfoglalva. Úgy tudom, a hétvégén a többi „kalandorral” együtt kirándulni is mehetünk majd” – mesélte a székesfehérvári Pálinkás Lívia Lilla. Az egyetemista lány elmondta, a munka kora hajnalban indul. Volt, hogy esztenára mentek, ahol juhot kellett volna fejnie, ez viszont nem igazán sikerült neki, más napokon a farmon kezdték a munkát fejéssel, majd a pityókaválogatáson vagy éppen a -szedésen volt a sor. „Eddig mindössze a kézzel fejés az, ami nem megy, azt még gyakorolnom kell” – ismerte el mosolyogva Pálinkás. A magyarországi egyetemista úgy értékelte, a Tusnádon eltöltendő tíz nap révén meg fogja szeretni a gazdálkodó életmódot.

Élhető gazdaságot szeretne létrehozni

„Szeretném, hogy megtapasztalja, hogyan is működik a falusi élet Erdélyben, hogyan gazdálkodunk, illetve mi a különbség a magyarországi és az erdélyi gazdálkodás között, láthassa, nekünk is van megélhetés Székelyföldön… Jó lenne, ha szerezne egy általános képet arról, hogyan is működik egy ilyen gazdaság” – fogalmazott vendéglátóként a tusnádi György Andrea. A fiatal gazdasszony által vezetett újtusnádi farm elmondása szerint 2009-ben alakult. Kezdetben hat tehén, illetve juhok és kecskék álltak rendelkezésére, mostanra viszont megszaporodott az állatállomány: 160 szarvasmarha, 300 juh és 200 kecske gondját viselik. Egy nemrég elnyert 1,1 millió euró összértékű uniós pályázat révén tovább szeretnék bővíteni a gazdaságot. Ebből az összegből egy korszerű istállót fognak építeni, illetve különböző mezőgazdasági eszközöket vásárolnak. „A szarvasmarha-állományt bővítenénk a jövőben, ezen az ágon folytatnánk a gazdálkodást” – magyarázta György, kiemelve, édesapja is sokat segít a farm irányításában.

Vannak előítéletek is

„Vannak ugyan előítéletek, de nem érzem, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesülnék” – osztotta meg eddigi tapasztalatait a tusnádi gazdálkodó. Mint fogalmazott, vannak olyan vélemények, miszerint egy gazdaság vezetése nem nőnek való feladat, de nem törődik ezekkel. „Közgazdaságot és agrármérnöki szakot végeztem, egyébként beleszülettem ebbe a tevékenységbe, hiszen már gyerekkoromban sokat segítettem a gazdálkodó családomnak. Nagyon szeretem ezt a munkát” – jegyezte meg a Vidék Kaland program egyik székelyföldi résztvevőjeként a tusnádi gazda.

Az említett programot a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) 2011-ben szervezte meg először, idéntől a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesülete jóvoltából Székelyföldre is kiterjesztették. A Vidék Kalandot 2012 decemberében az Európai Bizottság pályázatán a legjobb EU-társfinanszírozású agrár-vidékfejlesztési témájú kommunikációs programnak választották.