A fejlődés útjára lépve

A 6500 lelkes nagyközségből 2500 lakosú, élhetőbb községgé vált Csíkszentkirály. Az elmúlt egy évtizedről beszélgettünk Székely Ernő polgármesterrel, aki a közös gondolkodás eredményének tartja az elmúlt egy évtized megvalósításait.

Először 2000-ben tettek próbálkozást a szétválásra az akkori Csíkszentkirály lakói, hogy a községek (Csíkszentkirály, Csíkszentimre és Csíkszentlélek) visszakaphassák az 1968 előtti önállóságukat. A törvény akkori félreértelmezése miatt a két leválni akaró településen megvolt az ötven százalék fölötti részvételi arány, a csíkszentkirályiakat azonban nem mozgósították kellőképpen.

A 2002-es sikertelen népszavazást követően 2003-ban Ráduly Róbert Kálmán akkori parlamenti képviselő mozgósításának is köszönhetően már megvolt a szükséges részvétel, a település lakói pedig megszavazták a leválást. Így 2004-től önálló településként dolgoztak tovább a községek – részletezte Székely.

Jót tett a szétválás

Véleménye szerint jót tett a községeknek a szétválás, hiszen általa minden település maga tudott tervezni, saját költségvetéséből gazdálkodni, a helyiek igényeit szem előtt tartva fejlesztéseket eszközölni

Segítségképpen a község forgóalapjából 70 ezer lejt utaltak Csíkszentimrének és 100 ezer lejt Csíkszentléleknek, illetve egy személygépjárművet és egy markológépet adtak a két önkormányzat számára – foglalta össze a 2004 óta tevékenykedő polgármester.

Számos megvalósítás van mögöttük

Egy évtized alatt a kormány által felkínált lehetőségek mellett uniós pénzeket is le tudtak hívni. Első munkálatuk a közvilágítási rendszer felújítása volt, azt követően kiépítették a gáz-, ivóvíz- és szennyvízhálózatot. Olt-hidat javítottak, az iskola és óvoda épületét bővítették, utakat aszfaltoztak. Emellett felújítási és bővítési munkálatokat eszközöltek a sportpálya, a ravatalozó és a polgármesteri hivatal körül is. Menedékházat építettek Büdösfürdőn, és rendbe hozták a Borsáros-fürdői strandot. Sportcsarnokot, pletykapadokat, buszmegállót létesítettek, információs és utcanévtáblákat helyeztek ki, szobrokat állíttattak – sorolta a községvezető.

Saját költségvetés csak önfenntartásra

A helyi költségvetés az önkormányzat hatásköre alá tartozó intézmények fenntartására, a községi utak és a közvilágítás karbantartására, illetve az alkalmazottak kifizetésére elegendő. Azon felül már nagyon kevés marad a fejlesztésekre – vallotta be a polgármester. Megjegyezte, ezért is igyekeznek minél több pályázati lehetőséggel élni.

Nagyobb megvalósításokról

„Első nagy beruházásunk az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése volt. Idén sikerült forrást szerezi a kimaradt kincseszegi rész csatornarendszerének kiépítésére is, amelyet nyolcvan százalékban ki is viteleztek, a fennmaradó munkát tavasszal végzik el a szakemberek” – osztotta meg velünk Székely.

A felújított Borsáros-fürdőt december elsejéig működtette a helyi önkormányzat, habár kihasználatlansága miatt még mindig szeretnék bérbe adni. A polgármester véleménye szerint egy minimális befektetéssel jóval nagyobb forgalmat lehetne generálni: a fedett medence mellett a szabadtérit is ki lehetne használni, illetve az azt körülvevő épületeket.

A közös gondolkodás ereje

„Nem tudtuk volna megvalósítani az eddigieket, ha nincs összefogás mind községszinten, mind a hivatal és munkatársak szintjén. A közös gondolkodás segített a fejlődéshez” – summázta. Székely egyelőre csak mandátuma lejártáig, 2016-ig tervez, addig a közintézmények fenntartása mellett szeretnék folytatni az utcák aszfaltozását, a járdák kiépítését, a település zöldövezeteinek növelését.