Fotó: Kristó Róbert
Mintegy két tucatnyi cigány tölti a szabad ég alatt éjszakáit péntektől, miután egy jogerős bírósági végzést követően kilakoltatták őket Csíkszentkirály központjában található otthonaikból. A szóban forgó kilenc áras területet régi tulajdonosának örököse igényelte vissza. A helyi polgármesteri hivatal keresi a megoldást a fedél nélkül maradottak elhelyezésére.
2013. augusztus 20., 16:092013. augusztus 20., 16:09
2013. augusztus 20., 16:142013. augusztus 20., 16:14
„Nézzék meg, péntektől itt, az utcán kénytelenek aludni az emberek” – mutatott az útra kipakolt gúnyákra Rostás János. A Pro-Europa Romapárt Hargita megyei fiókjának alelnöke a helyszínen elmondta, a Duna utcai cigány tanya öt házából lakoltattak ki hat családot. „Mindenkinek ide szól a személyi igazolványa, a házak lakóinak mindegyike itt született. Most az sincs, ahol főzzenek” – panaszolta Rostás, aki szerint sok gyerek is lehetetlen helyzetbe került a kilakoltatás miatt.
A beszélgetésbe Gráncsa János, a cigányok helyi vajdája is bekapcsolódott. Mint fogalmazott, a házakat több mint hat évtizeddel ezelőtt építette édesapja, a villanyt is ő vezettette be a telekre. „Ha nem az övé lett volna a telek, akkor hogy épített volna rá?” – tette fel a költői kérdést a vajda. Elmondása szerint a telek tulajdonjogának megállapítása érdekében a bírósághoz is fordultak, az ítélet viszont nem az ő javukra született. A cigányok helyi vezetője úgy fogalmazott, a kilakoltatást követően a község polgármestere ígértetett tett arra, hogy új telket keresnek az utcára került cigányok számára.
Székely: tudták, hogy ez lesz
„Már több éve figyelmeztettük az ott lakókat, hogy előbb-utóbb sor kerül a kilakoltatásra\" – vázolta a helyzetet Székely Ernő. Csíkszentkirály polgármestere elmondta, a volt termelőszövetkezet épületével átellenben található kilenc áras területet az egykori tulajdonos örököse igényelte vissza. „Többször felszólítottuk az érintetteket, tegyenek le írásos kérést hozzánk, mely révén jelzik abbeli szándékukat, hogy más területre költöznének” – magyarázta a községvezető.
Kifejtette, az elején nagyon lelkesek voltak a lakók, később azonban, nem tudni kinek a javaslatára, inkább a bírósághoz fordultak. „A pert természetesen elvesztették. Az utolsó pillanatig nem hitték, hogy ki lesznek lakoltatva” – említette az elöljáró. Székely hangsúlyozta, javasolták a tisztázott tulajdonjoggal rendelkező cigányoknak, hogy fogadják be házaikba a hajlék nélkül maradottakat, ám azok hallani sem akartak erről. A polgármestertől azt is megtudtuk, a mostani kilenc áras terület tőszomszédságában található, hasonló méretű telek esetében is hasonló eljárásra kerülhet sor a jövőben, hiszen annak tulajdonjoga is tisztázás alatt van. „Mindenképpen keressük a megoldást a kialakult helyzetre, a prefektúra segítségét is igényelni fogjuk” – szögezte le a községvezető.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!