Életképes a csíkrákosi közösség

Csíkrákost átszeli az 578-as európai út, de vasúti megállója is van. A község fölé magasodó Bogát dombon a Szent Fülöp és Szent Jakab kegyeibe ajánlott, 1725-ben épült kápolna ügyeli az egykori őrvár helyén a vidéket. Rákos 2004-ben, azaz tíz évvel ezelőtt vált régi rangjához méltó településsé. A krónikások szerint a kezdetekben tizenegy önkormányzati képviselő próbált felnőni a rá hárult feladatokhoz, s elindítani egy addig alig észrevett, alig támogatott, ugyancsak lemaradt település fejlesztését, melynek során az alapoktól kellett mindent kezdeni.

Több éves előkészület az önállósodásra

„Hosszú a története az elmúlt fél évszázadnak, amit a község idősei hitelesen el tudnak mondani” – kezdte a polgármester. Mint azt tőle megtudhattuk, 1968-ban, amikor egyik napról a másikra megtörtént több felcsíki község – Csicsó, Madéfalva, Csíkrákos – összevonása, a helyieknek nagyon gyorsan dönteniük kellett, hová szeretnének tartozni. Az első opció Csíkszentmihály volt, mivel a vacsárcsi egyházközséget Csíkrákos látta el akkor is, az akkori megyei pártbizottságban pedig alá is írták az ezt szentesítő dokumentumot. Végül a rákosiak és göröcsfalviak úgy döntöttek, ha már kényszerházasságra kerül sor, akkor inkább Madéfalvához tartoznának. A rendszerváltás után aztán egyre hangosabbak lettek az önállósodás iránti igények, és 2004-ben jött el az a politikailag is megfelelő alkalom, hogy lépni lehetett ebben az ügyben.

Egy iskola és egy fahíd volt a hozadék

„Nem volt egyszerű véghezvinni ezt a folyamatot. Az akkori döntéshozók nem értették, miért akarunk kilépni ebből a néhány évtizedes kényszerházasságból. Mindenki próbált meggyőzni minket arról, hogy gazdaságilag nem fenntartható, össze fog omlani a rendszer, nulláról kell kezdenünk az egészet” – fogalmazott a községvezető. A három község önállósodását szavatoló népszavazás, más esetektől eltérően, első nekifutásra érvényesnek bizonyult. Császár szerint ez volt a legnagyobb próbatétel.

„Kedélyeket felkorbácsoló téma volt ez akkor, sokat kellett dolgozni rajta. Adott esetben negatív munkát is kellett végezni, azaz úgymond összeugrasztani a három település lakóit, hogy az embereknek legyen elegük az egészből, és inkább megszavazzák a mamutközség szétszakadását.” A polgármester szerint a népszavazás legalább 3-4 éves előkészületet igényelt, a végére pedig már nagyon elfajultak a dolgok. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a kényszerházasság majdnem négy évtizede alatt a mindössze néhány alkalommal kimeszelt iskolával és egy fa Olt-híddal büszkélkedhetett Csíkrákos. „Ez az, amit kaptunk a nagy házasságból, ami akkor nagyon fájt a rákosi embereknek. Készült még ugyan egy tornaterem, ám azt önerőből és közmunkával építettek a szülők” – pontosított az elöljáró.

A kezdeti nehézségek

Beszélgetésünk során elhangzott, eléggé nehezen indult az élet Csíkrákoson az önállósodás után. Szerencsére volt egy lelkes csapat, amely a mamutközség önkormányzati apparátusban dolgozott, így legalább a humán erőforrás szempontjából nem kellett nulláról kezdeni. Az első mandátumot kitöltő polgármester is, korábban tanácsos lévén, értett a közigazgatáshoz. A nagy hátrányt az infrastruktúra hiánya jelentette, a községházát például néhány hónapos közmunkával tudták olyan állapotba hozni, hogy elindulhatott benne a munka. „A 2004-2008-as időszakot az útkeresés, a magunkra találás és az alapozás időszakának tekintem, amit az akkori polgármester, Baricz Béla vitt véghez” – jelentette ki Császár Attila. Hozzátette, a szétváló három község között sok vitát eredményezett a vagyon elosztása, a mezei és erdei részeken a határok meghúzása.

Kevés pénz és függőség

„A község gazdálkodásáról a 2008-as időszaktól tudok beszélni, amikortól a polgármesteri tisztséget betöltöm. Ám gondolom, mindez az azelőtti időszakra is érvényes. Önmagát fenntartani, intézményeit működtetni tudta és tudja a település, ki tudja termelni az ehhez szükséges gazdasági erőforrást. Hangsúlyosabb fejlesztésekre, nagyobb lépésekre azonban nem volt és nincs lehetőség, ezért folyamatosan ki voltunk és ki vagyunk szolgáltatva a megyei tanácsnak és a mindenkori kormánynak” – értékelt az elöljáró. Meglátása szerint szerencsés helyzetben vannak abból a szempontból, hogy egy évek óta húzódó peres ügytől eltekintve, jó kapcsolatot tud ápolni az önkormányzat a rákosi és göröcsfalvi közbirtokosságokkal. „Mindkét közbirtokosság belátta, hogy náluk van igazából a pénz, ehhez mérten hozzá is járultak a különböző fejlesztésekhez.”

Nulláról indulva behozni öt évtizedet

„Szinte nulláról indultunk infrastruktúra szempontjából, ám azt mondom, behoztuk a több évtizedes lemaradást, sőt, talán túl is szárnyaltunk néhány csíki települést” – mondta Császár. Példaként említette a szennyvízcsatorna-rendszert, amely már két éve működik, míg sok csíki településen még csak most építik ki azt. Hozzátette, vannak azonban más területek, mint például a községi utak állapota, ahol bizony bőven van még tennivaló.

„Változott a község arculata is, voltaképpen az elmúlt három évben kezdtünk erre tudatosan odafigyelni, próbáljuk szebbé, tetszetősebbé tenni a köztereket” – említette az elöljáró. Elmondása szerint az építkezéseknek is próbálnak figyelmet szentelni, bizonyos határokat szabni. Ám ebben az esetben nehezíti a községvezetőség dolgát, hogy hiányzik egy ezzel kapcsolatos egységes elképzelés a térségben, aminek érvényt lehetne szerezni. „Így, amit építészeti szempontból megengednek a szomszéd községekben, azt én sem tudom megtiltani.”

Évtizedes égető kérdések

Az interjú során kiderült, a településhatárokkal kapcsolatban nagyjából sikerült lezárni a vitákat. „Vannak olyan témák azonban, amelyek nélkül a polgármester élete maga lenne a mennyország. Egyik ilyen nehéz kérdés a tulajdonba helyezés” – említette a polgármester. Meglátása szerint ez az a fejezet, amellyel kapcsolatban nem igazán sikerült előrelépni. Ennek az oka többrétű, nincs például a községházának olyan szakembere, aki ezt a munkát el tudná látni, ezért többnyire külsős cégekkel próbálják tűzoltó módszerrel megoldani a sürgősebb tételeket. „Úgy gondolom, esetünkben már 1991-ben el volt rontva a történet. Ha akkor szakszerűbben és komolyabban végezték volna a tulajdonba helyezést, most nem lenne ez a sok gond. Nem tudom, mit lehetne kitalálni ezen a rendszeren, a folyamatos jogszabály-módosítások sem segítenek ezen” – panaszolta az elöljáró.

A rákosi cigányprobléma

Ugyancsak hangsúlyos problémát jelent a településen a cigánykérdés. „Sajnos erről a problémakörről kezdtünk ismertté válni az elmúlt időszakban. Az a poén benne, hogy nincsen sok cigány a községben, arányukat tekintve kezelhetők lennének” – nyomatékosított Császár. Kiemelte, közülük sokan partnerek tudnak lenni, és be tudnak illeszkedni a társadalmi életbe, rengeteg pozitív példa van erre a községben. Az elöljáró szerint hangsúlyos, negatív irányú változás ebben a témában 2004-ben történt, amikor uzsorás kamat révén szerzett ingatlanba költözött egy csíkmadarasi cigány család.

„Sokáig csendben voltak, szaporodtak, erősödtek, ezelőtt néhány évvel pedig elszabadultak a dolgok. Olyannyira, hogy helyben már nem is tudtuk kezelni, szükség volt a rendőrség beavatkozására. Ebből a szempontból nem is volt gond, a rendőrség tette a dolgát, az ügyészség az, ahol rendre elakadnak az ügyek” – értékelt a községvezető. Mint mondta, próbáltak községszinten is intézkedéseket hozni az említett család által elkövetett kihágások és bűncselekmények megfékezésére. „Úgy néz ki, sikerült visszaszorítani az általuk elkövetett bűncselekményeket, habár teljesen megszüntetni nem tudtuk. Az ügyészségnek is meg kellene értenie: ahhoz, hogy a lakosságnak visszaálljon a bizalma az állam intézményei felé, határozottabb lépéseket kellene tenniük” – véli Császár Attila.

Továbbra is az önállósodás útját járják

A polgármester szerint a rákosiak megértették a célját, és néhány kivétellel továbbra is jó döntésnek tartják az önállósodást. A napokban megtartott, az elmúlt tíz évet kiértékelő gyűlésen is megfogalmazódott, hogy többnyire jót hozott ez a községnek és a lakóinak. „Hosszú távon úgy gondolom, életképes ez a közösség, amely továbbra is szeretne fejlődni és az önállóság útján járni. Bízom abban, hogy ehhez a szükséges feltételek adottak lesznek, ezen dolgozunk” – zárta mondandóját a település vezetője.