
Fotó: Veres Nándor
Nehezen visszakapott területek, éveken át zajló perek, számtalan megvalósítás: a dánfalvi közbirtokosság múltjáról és jelenéről a vezetőtanács tagjaival beszélgettünk.
2015. augusztus 08., 11:282015. augusztus 08., 11:28
Csíkdánfalva egyházközségileg a karcfalvi Csík-Nagyboldogasszony egyházközséghez tartozott egészen 1923-ig. Csíkkarcfalvától 1922-ben egy Mária-szobrot kaptak a dánfalviak, ekkor fogtak hozzá a neogótikus stílusú katolikus templomuk építéséhez, melyet aztán 1935-ben szenteltek fel.
„Nem elhanyagolandó a közbirtokosság múltbéli tevékenységének említése, hiszen akkor az a kicsi közösség képes volt a templomot, a papi lakot, az iskolát és az önkormányzat jelenlegi épületét – volt közbirtokossági székhely – felépíteni. Nemhogy javadalmazást vártak volna a tagok, hanem az adott jog után mindenkinek kötelezettsége volt, hogy mennyi szekér követ vigyen a templom alapjába és mennyi szekér fát a tetőszerkezethez. Nem mindig volt olyan a közbirtokosság működése, mint most. Annak idején képesek voltak minden munkagép, segédeszköz nélkül építkezni. Meg tudták valósítani, és ennek semmi egyéb titka nem volt, csak az, hogy mindenki dolgozott” – mutatott rá Lukács Gábor, a közbirtokosság elnöke.
A közbirtokosság 2000-ben alakult újjá. A vezetőtanács tagjai – 2009-ben választották meg – elmondták, ugyanúgy, mint a többi felcsíki falunak, nekik is vannak Bákó és Neamţ megyében területeik, amelyeket nehezen kaptak vissza. Amikor 2009-ben a jelenlegi vezetőség átvette a közbirtokosság vezetését, a korábbi vezetőtanácstól több pert „örököltek”, amelyek részben terület-visszaszerzéssel, részben vásárlással kapcsolatosak voltak. „Volt egy 247 hektáros területünk, amelyet tavaly sikerült több éves lefolyású per nyomán végérvényesen a tulajdonunkba helyezzünk. Ez részben legelő, részben erdő. Az alakulástól kezdve folyamatosan mérettük fel a területeinket, sajnos nem sikerült mindegyikre birtoklevelet kérni, mert ahogy a törvények változtak menet közben, mindig újra kellett mérni. A területeinkből nem kaptuk vissza az összeset, hiányoznak azok, amelyekre a reform idején a románságot rátelepítették” – magyarázta a vezetőtanács egyik tagja. Mint mondták, mivel a felcsíki falvak közbirtokosságai hasonló helyzetben vannak, gondolkodtak azon, hogy közösen próbálják meg visszaszerezni ezeket a területeket, viszont ameddig „erősebb képviselet nem lesz a hátuknál”, addig fölösleges pénzkiadásnak látják a pereskedést.
A dánfalvi közbirtokosságnál 4700 jog van, a tagok száma itt is változó, most közel nyolcszáz tagot számlálnak. Itt egy hektár egy jog. Az öttagú vezetőtanácsot és a háromtagú ellenőrző bizottságot háromévente választják. Négy fizetett alkalmazottja van a közbirtokosságnak: az elnök, az erdőgazda, a legelőfelelős és a könyvelő. Ezenkívül van még egy alkalmazott, aki traktoron dolgozik, és egy kisegítője, aki egyben állatgondozó is. A tagok hetven százaléka itthon van, a többi harminc szerte a nagyvilágban. Az összjogok öt százalékánál egy tag sem birtokolhat többet, a sok „apró” jog jellemző itt is. Noha olyan is van, aki csak az osztalékot veszi fel és nem érdekli a közbirtokosság gazdasági helyzete vagy működése, a legtöbben azért részt vesznek a közgyűléseken.
A közbirtokosság minden évben utakat javíttat. Nemrégiben egy kilenc kilométeres erdei utat alakítottak ki, 2010-ben pedig, amikor a községi utakat lekövezték, a birtokosság biztosította a követ. 2012-ben lehetőségük nyílt megpályázni egy erdőkitermelő gépsort. Így sikerült beszerezni egy nagy kapacitású traktort, egy fahordó utánfutót, ekét, útgyalut, önerőből vettek a traktor után bizonyos szerszámgépeket, amelyekkel legelőt takarítanak. Ugyancsak önerőből vettek Hollandiából egy buldóexkavátort, ami szintén szükséges és elengedhetetlen ahhoz, hogy a legelőt karbantartsák és az útjavítást hatékonyan tudják végezni.
A közbirtokosság rendelkezik apaállatokkal is. Felcsíki viszonylatban a legnagyobb tehén- és juhállomány az övék, több mint kétezer juhuk van és majdnem ugyanannyi tehenük, továbbá nyolcvan darab berbécsük és több bikájuk is.
Dánfalván évről évre egyre nagyobb az igény a tűzifára. „Mi a tűzifát kitermeltetjük, azt igény szerint a traktorral lehordatjuk a tagságnak, tehát leszállítva kapjak az emberek. Most évi 2000 köbméter tűzifát igényelnek, amit éppen csak hogy tudunk biztosítani. Ha nem tudtuk volna ezt az erdőkitermelő gépsort megvásárolni, akkor szinte már a tavalytól lehetetlenség lett volna ezt a tűzifamennyiséget biztosítani, mivel a közeli parcellákból elfogyott a tűzifa. Vannak távolabbi parcelláink is, amelyek egész a zetelakiak határáig elnyúlnak.”
Az üzemterv szerint hozzávetőlegesen évente 10 ezer köbméter fát termelhetnek ki, viszont csak a gyérítéseket és az egészségügyi vágásokat végzik el, a vastag fát próbálják tartalékolni. Úgy vélik, hogy a területalapú támogatásokból tudnak gazdálkodni, nem látják értelmét, hogy ezzel párhuzamosan az erdőt is kiirtsák.
A közbirtokosság egy nagy hídmérleget is felszerelt, hogy legyen, ahol az emberek megmérjék a terményüket, állataikat. A közbirtokosság székhelyének udvarán egy állatorvosi rendelőt építettek, a szükséges felszerelések nemrég érkeztek meg, és remélik, hamarosan működni is tud. Az elnök úgy véli, egy közbirtokosságnak közösség- és gazdasági összetartó ereje van. A dánfalvi közbirtokosság nagy hangsúlyt fektet az állattartókra, mivel a községben sokan tartanak állatot. Ezekkel a gazdákkal folyamatosan kapcsolatban vannak, segítenek nekik, ahol tudnak, társszervezői minden évben a tavaszi állatkiállításnak és őszi állatvásának, hogy ezáltal is segítsék az értékesítést.
Támogatják ugyanakkor a fúvós- és vonószenekart, az önkéntes tűzoltóalakulatot, a nyugdíjasklubot, a hokicsapatot, az iskolát, az ifjúsági szervezetet, az egyházat. Besegítettek a ravatalozó építésébe, a templom és a temető kerítésének építését is finanszírozták, rendbe rakták a 37 német katona nyughelyéül szolgáló német temetőt.
A vezetőtanács tagjai elmondták, jó az együttműködésük az önkormányzattal, és az öttagú vezetőtanács is jól tud működni. „Ilyen vezetőtanáccsal lehet dolgozni. Fontos, hogy a helyi tanáccsal vannak összevont gyűléseink. Nincs két táborra oszolva a falu, és nincs az, mint egyes falvakban, hogy olyan véleményekkel bombázzák egymást, ami egyáltalán nem építő jellegű” – summázta a közbirtokosság elnöke.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
Megfeszített tempóban zajlik az útjavítás a csíkszeredai Testvériség sugárút felső szakaszán, a kivitelező még a késő esti órákban is dolgozott, hogy mihamarabb befejezze a közel kétszázméteres szakasz felújítását.
Október 19–30. között nemzetközi hadgyakorlatot tartanak többek között Hargita megyében is. A kiképzés részeként Csíkzsögödben lövészetre, Csíkszeredában pedig katonai jelenlétre lehet számítani.
Fokozott elővigyázatosságra kérik Csíkszereda lakóit, miután a város területén is igazolták a veszettséget egy elhullott róka tetemében.
Két sofőr ellen indított büntetőeljárást a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság kedden: egyikük lejárt érvényességű rendszámmal vezetett, a másik pedig alkohol hatása alatt, ráadásul a jogosítványát is bevonták korábban.
Közúti baleset történt kedden este Csíkszeredában a Szék utcában, a karambol után pedig az egyik sofőr bántalmazta a másik autót vezető fiatal nőt.
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
Tűz ütött ki egy csíkszeredai cég fűrészporsilójában hétfőn este, a helyi tűzoltók siettek a helyszínre.
szóljon hozzá!