Csíkszentdomokoson a közösség segítése a feladat

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Nem nyúlnak át más megyébe a csíkszentdomokosi közbirtokosság erdői és legelői, ám nehezíti a gazdálkodást, hogy nemzeti parkos és Natura 2000-es területük is van. Ezért is vannak sajátos helyzetben – tudtuk meg László Lajostól, a közbirtokosság elnökétől.

Péter Beáta

2015. szeptember 12., 11:242015. szeptember 12., 11:24

A domokosi közbirtokosságnak 8017 hektár területe van, ebből 2385 hektár legelőként, a többi pedig erdőként volt visszaadva. A legelős területből erdőalapú 875 hektár, 1510 hektár legeltetésre és területalapú támogatásra alkalmas, ebből támogatott terület 870 hektár. A többin ugyan lehet legeltetni, de már felvették a fák, inkább hagyják beerdősödni. Jelenleg erdőalapúnak nem felel meg, de támogatott legelőnek sem. 

A területek nagy része közigazgatásilag Csíkszentdomokoshoz tartozik, de van 570 hektár, ami Gyimesközéplokhoz. A legtávolabbi rész a Terkő mögött van: 570 hektár található Bákó és Neamț megye határában. Azt az erdőrészt a békási állami erdészet adminisztrálja, a többit a csíkszeredai magánerdészet.

A közbirtokosság területén egy 673 hektáros nemzeti park is található. „Ez a Nagyhagymás. Szép látvány, turisztikai vonzalmú, de fenn kell tartani, tehát ennek csak költsége van, hozadéka nincs. Törvény van rá, hogy kártalanítást kellene kapjunk, már 2008 óta, de nem adták, pedig elég nagy összegről lenne szó. Most indítottunk egy pert a kártalanítási díj megszerzésének érdekében. Ebből a 673 hektárból 565 hektár erdő, a többi szikla, ugyanakkor van még egy védő zóna, 350 hektár, amelyben szintén csak karbantartási munkákat végezhetünk. A gazdálkodás ki van zárva. Ezenkívül van még egy 1100 hektáros Natura 2000-es területünk, tehát elég nagy részen kondicionált munkálatokat végezhetünk csak” – magyarázta az elnök.

Mivel 1965-ben, 1974-ben és 1995-ben nagy széldöntések voltak, amelyek főként az ő területeiket érintették, körülbelül kétmillió köbméter fát kellett kitermeljenek akkor. Azok helyett most 40–50 éves erdőkből kell gazdálkodjanak. Tehát a 6500 hektáros erdős területből csak mintegy 2000 hektár alkalmas gazdálkodásra. A többiben mindössze karbantartó munkálatokat tudnak végezni. „Az összterületünk egynegyede feltételes gazdálkodásnak van kitéve. Számunkra ez a nemzeti park a legfájóbb dolog, mert ott csak annyi a kedvezmény, hogy nem kell adót fizetni. De a fenntartást, az erdészetnek az őrzést fizetnünk kell, ezért is kellene nekünk a kártalanítási díj. Ez fedezné az évi fenntartást.”

Üzemterv szerint a domokosi közbirtokosság 18 ezer köbméter fát termelhetne ki, ebből körülbelül 15 ezret szokott kitermelni, amelynek negyven százaléka fővágás, hatvan százalék pedig gyérítés. A falu lakosságának közel hetven százaléka érintett a közbirtokossági ügyekben, jelenleg 2100 tag van. Sokan igényelnek tűzifát. „Szerencsére be van vezetve a földgáz Csíkszentdomokoson, ez némileg segítség. Az utóbbi években az egyéni kaszálós területeket jól felvette a fa, onnan nagyon sokan beszerzik a tűzifájukat, de így is nagy az igény a községben. Próbálunk ennek eleget tenni, sajnos mindenkit nem tudunk időben, arányosan kiszolgálni, mert nem kétszáz-háromszáz családról van szó, hanem kétezerről.”

Egy, két évvel ezelőtti sikeres pályázatnak köszönhetően rönkszállító utánfutót is tudtak vásárolni, és azóta van a közbirtokosságnak saját kitermelő csoportja. Aki igényli, házhoz is szállítják a tűzifát. A fát mindenki kifizeti – a közgyűlés egy kedvezményes, kitermelési ár alatti összeget hagyott jóvá –, ugyanakkor osztalékot is adnak.

A 2000-ben történt újraalakuláskor az 1943-as regisztereket és térképeket vették figyelembe, annak alapján osztották fel a jogokat. Egy hektár egy jognak felel meg, és többnyire az apró jogok jellemzők, többségük öt jog alatt birtokol, nagyobb tulajdonjoggal rendelkezőnek számít az, akinek húsz van. Adásvételek minden évben történnek, ebben az évben is több vásár volt. 2007-ben a közgyűlés jóváhagyta, hogy aki nem kap vásárlót, annak a jogát a közbirtokosság visszavásárolhatja, és egy maximum 500 lejes árat állapítottak meg jogonként. A tagok nagy része a községben él, tíz százalék Balánbányán – valamikor az is Csíkszentdomokos része volt –, húsz százalék pedig a nagyvilágban.

A vezetőtanácsot háromévente választják, ez öttagú, a cenzorbizottság három. A következő választás jövő év elején lesz. A jelenlegi elnök 2009 óta vezetője a közbirtokosságnak, 2006-tól vezetőtanácstag, előtte az ellenőrző bizottságban volt egy évig. Mint mondta, nagyon nehéz a közgyűlést összehívni. „Nagy tömegről van szó, ha kétszáz ember eljön, azt mondjuk már, hogy sokan vannak. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy van 350 tag és ebből 250 részt vesz a gyűlésen. Nekünk a 2100 tagból 150–200 szokott eljönni gyűlésbe. Sajnos ez a kis csoport kell olyan döntéseket hozzon, hogy mindenkinek jó legyen.”

Három évvel ezelőtt öt alkalommal is történt tűzeset a domokosi közbirtokosság területén. Legutóbb, augusztusban a Nagyhagymás tetején gyulladt meg az erdő. „A mi határunk mellett volt a tűz, a sziklás oldala a miénk, a vaslábi terület volt inkább veszélyben. Hála Istennek, sikerült eloltani. Mi is részt vettünk benne, vizet vittünk ki, amivel három napon át fékeztük a tüzet, aztán augusztus 15-én jött egy eső, az besegített.”

Míg 2010-ben lecsökkent az állatlétszám, a havasi részeken alig volt legeltetés és külön kellett kérni a gazdákat, hogy vigyék és legeltessenek ott, az utóbbi két évben már viták vannak a legelős területekért. „2010-ben 14 nyájunk volt, most 29. Mindenkinek eleget kell tegyünk, hogy mindenki éljen meg. A vezetőtanács úgy véli, mindenkinek kell hely, mert mindenki szentdomokosi lakos. Az állatlétszám 60-70 százalékkal nőtt” – magyarázta László Lajos.

Csíkszentdomokoson szinte nincs is rendezvény, amelyet ne támogatna a közbirtokosság. Iskolai évzárókor a gyerekek díjazásában, kulturális napok, lovas napok megszervezésében nyújt támogatást. Idén a szüreti bált is támogatják, hogy ne maradjon el, mint tavaly. Több erdei háza is van a közbirtokosságnak, azt kedvezményes áron szokták odaadni a fiataloknak, iskolás csoportoknak kirándulásokkor. Támogatják a sportrendezvényeket, a fúvószenekarnak hangszereket vásároltak, a tánccsoportnak népviseletet.

A jelenlegi székhelyük 2009-ben készült el, addig a tanács épületében működtek. „Időközben megvásároltuk a volt IFET adminisztratív épületét a vonatállomás mellett, egy 840 négyzetméter beépített területtel, raktárhelyiséggel és egy hektár betonozott területtel. Szó volt korábban arról, hogy ha gépeket veszünk, akkor azoknak garázst építünk oda. Nagyon kedvezményes áron tudtuk megvásárolni a területet, a közösség számára használjuk raktárhelyiségként.”

Mivel több alkalommal is támogatták a helyi önkéntes tűzoltókat, kérték a tűzoltók, hogy ők is segíthessenek legelőt takarítani. Már egy ilyen munkanapot meg is szerveztek, és lesz folytatás is.
„A vezetőtanács úgy véli, az a feladatunk, hogy a közösségi dolgokat segítsük a saját fenntartáson kívül. Az utaknak a rendezése a legelőtestek megközelítése végett kötelességünk. Tavaly volt egy karbantartási munka, több mint hetven kilométeres úton hosszan járt a buldózer, kővel töltöttük fel, ahol kellett, hogy legyen járható, megközelíthető. Ezért is más a helyzet, mint egy kisebb közbirtokosságnál, mi nagy területet kell fenntartsunk, megközelítsünk” – összegzett a csíkszentdomokosi közbirtokosság elnöke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók

Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
2025. július 05., szombat

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
2025. július 04., péntek

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában

Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában
2025. július 04., péntek

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek

Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek
2025. július 03., csütörtök

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel

Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel
2025. július 03., csütörtök

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát

Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát
2025. július 02., szerda

Mindenki tudja már: július első szombatja, az Ezer Székely Leány Napja

Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.

Mindenki tudja már: július első szombatja, az Ezer Székely Leány Napja
2025. július 02., szerda

A pozsonyi csata emléke Csíkcsomortánban

A honfoglalás megőrzésének sorsdöntő győzelmére, a 907-es pozsonyi csatára emlékeznek Csíkcsomortánban, az Ezer Székely Leány Napja előestéjén – méltó helyszínen, a Kárpátok Őre emlékműnél.

A pozsonyi csata emléke Csíkcsomortánban
2025. július 02., szerda

Pénzbírság járhat a csendórák megzavarásáért

Hová fordulhat a csíkszeredai lakó, ha szomszédságában éjnek évadján rendszeresen csendháborítás zajlik, netán fiatalok labdáznak, hangoskodnak az ablaka alatt. Mivel a helyi rendőrségnél kevesen vannak, éjszaka csak az állami rendőrséget hívhatja.

Pénzbírság járhat a csendórák megzavarásáért
2025. július 01., kedd

Tíz vádlott fellebbezett Borbolyék perének elsőfokú ítélete után

Miután a Maros Megyei Törvényszék ítéletet hirdetett a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen indult büntetőperben, megtörtént a fellebbezések benyújtása. Tíz vádlott fellebbezett az első fokon hozott ítélet ellen, köztük Borboly is.

Tíz vádlott fellebbezett Borbolyék perének elsőfokú ítélete után