Csicsói Olt-híd: hiányosságokat talált a szakhatóság

Mivel idén ősszel hosszabb ideig nem haladt a közúti forgalomnak a nemrég ideiglenesen átadott csicsói Olt-híd építése, és egy ellenőrzés során a szakhatóság hiányosságokat talált, a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium alárendeltségébe tartozó Állami Építési Felügyelőségtől (ISC) kértünk tájékoztatást a helyzetről. Kérdéseinkre több hét elteltével írásban válaszoltak.

A szakhatóság szerint idén szeptemberben a Hargita Megyei Építési Felügyelőség szakemberei egy ellenőrzés során megállapították, hogy az építő nem tartotta be a kiviteli terv által előírtakat a híd szélén készült védőkorlátok, a szalagkorlátok tekintetében, ugyanakkor nem volt megfelelő az úttest szélessége, és olyan utasítások alapján dolgoztak az építők, amelyeket nem ellenőrzött egy ehhez szükséges minősítéssel rendelkező tervellenőr. „A Hargita Megyei Építési Felügyelőség emiatt rendelte el a szakértői vizsgálatot” – írja a szakhatóságtól kapott válaszlevél.

A jászvásári Pod-Proiect Kft. októberben végezte el a szakértői vizsgálatot, amely további hiányosságokat talált a Csicsó felőli felhajtónál elhelyezett gerenda alatti tört követ illetően, és kifogások merültek fel a csatlakozó elemek, az alátámasztásra szolgáló gerendák, és a vízszigetelés tekintetében is. A novemberben elkészített jelentés szerint a szakértői vizsgálat előírásait betartották, és az építkezés folytatódhat – ezért volt szükség védőkorlát, a szalagkorlát és a járda szegélyköveinek visszabontására, majd újra elhelyezésére is.

Ugyanebben az időszakban történt a munkálat műszaki felügyeletével megbízott cég visszalépése is. A megbízó Hargita megyei önkormányzat korábban ismertetett álláspontja szerint a felügyeletet ellátó Konzol Kft.-nek nem volt jogalapja a szerződésbontásra, hiszen a megbízó eleget tett szerződésben vállalt kötelezettségeinek. A cég vezetője, Ilyés Csaba kérdésünkre elmondta, a túl hosszúra nyúlt kivitelezés miatt döntött a szerződésbontásról, szerinte teljesen jogosan.

„Az a baj, hogy mindenki kényszerhelyzetbe hozza magát, a legolcsóbb áron a leggyengébb munkaerőt választják, és utána keresik a jogi megoldásokat, hogy megszabaduljanak tőle. Az építő nem fejezte be időben a munkáját, és a megyei tanács ahelyett, hogy felbontotta volna vele a szerződést, tovább folytatja. Ugyanannyi pénzért én nem tudok több évet dolgozni. Egy nyolc hónapos munka nem tarthat több évig – ezért vannak a büntetőkamatok, a szerződésbontás, ha ezt nem tette meg a megyei tanács, muszáj volt nekem megtenni” – érvelt a cégvezető.