HIRDETÉS

Átalakult szüreti mulatság

Kömény Kamilla 2013. szeptember 05., 19:08 utolsó módosítás: 2013. szeptember 05., 19:32

Ökrös szekér helyett lovas fogatok viszik végig a településeken a csőszlányokat, közmunka helyett esti próbák előzik meg a szüreti bálokat. Utánanéztünk, miben változott meg a szüleink, nagyszüleink által szervezett szüreti bál napjainkban.

Az ősz beköszöntével a csíkszéki falvak fiataljai szüreti mulatságokat szerveznek, ahová nemcsak a falu, hanem a szomszéd települések lakóit is várják. A hagyományok őrzése céljával aktívan bekapcsolódnak a legények, leányok a bál szervezésébe. Utánanéztük, hogy a rendszerváltás előtti időszakban hogyan ünnepeltek az akkori fiatalok, a maiakat pedig arról kérdeztük, miért szeretnek csőszök lenni, miért szervezik meg évről évre a szüreti bált.  

Múltba tekintés

A csíkszentgyörgyi, 61 éves Kasza József és felesége, a 60 éves Ella a régi idők báljairól mesélt. Elmondták, az őszi munkálatok befejezte előtt az akkori termelőszövetkezet vezetősége nem engedte meg számukra, hogy megszervezzék a szüreti bált, így csak késő ősszel vonulhattak fel. A szüreti felvonuláson csupán a besorozott – 18 éven felüli –, illetve az annál idősebb legények vehettek részt, és a leányok sem lehettek 18 évnél fiatalabbak. A népviseletbe öltözött legények lovakon, míg a székely ruhás leányok ökrök által húzott ráfos szekéren vonultak a falu között. Az énekszótól hangos felvonulást idősebb férfiak irányították, figyelve a rendezett közlekedésre. A bált megelőzően nem tartottak próbákat, mivel minden fiatal tudott táncolni és énekelni is. Előre nem beszélték meg, hogy kik alkotnak egy párt, hanem akit a legény fel akart kérni, azzal táncolhatott. A kultúrotthont szőlőfürtökkel, koszorúkkal díszítették, amit a bál során eladtak a vendégeknek. A csőszbírónak és -bírónőnek fehér szalagot tettek a vállára, a felvonuló legények sapkájára pedig a leányok tűztek virágot.  A csíkszentgyörgyi fiatalok lovaikkal és szekereikkel felvonultak Menaságig, majd vissza Bánkfalváig, a közbeeső falvakban egyet-egyet énekeltek, táncoltak – foglalták össze. Hozzátették, szüleik idejében, még a kollektív előtt, szintén megszervezték a szüreti bált. Az akkori mulatság abban különbözött a későbbitől, hogy a katonaságból leszerelt legények hívták meg a falu fiataljait csőszöknek. Egy idősebb legény volt a borkirály – a mai csőszbíró –, aki a szekéren lévő cserefa hordóból kínálta a bort, és azzal hívta meg a falu népét a bálba.   

Az 1963–64-ben megszervezett szüreti mulatságot is a termésbetakarítás, közmunka előzte meg, mivel ezzel a feltétellel engedélyezték a megszervezését. A fiatalok jó szívvel munkálkodtak a kollektívben dolgozó brigádosok által biztosított földeken, csak hogy részt vehessenek a bálon – tudtuk meg a csíkszentgyörgyi Czikó Margittól. A hetvenéves asszony elmondta, az ebben az évben szervezett bál az elsők között volt az ötvenes évek utáni tiltást követően, amikor is teljesen tiltva volt nemcsak a mulatságok szervezése, hanem a székely ruha viselése is. Mutatott két, ötven évvel ezelőtti képet, amelyen a későbbi férje szerepel népviseletben lóháton, a fején sapka, hiszen az október végi felvonulásokon néha már havas eső esett. A felvonulás élén haladó csőszbíró lova nem lehetett szürke – mivel Horthy Miklós szürke lovon érkezett Észak-Erdély visszafoglalásakor. Továbbá kiemelte, hogy nem tartottak előzetes próbákat, mivel már kiskoruk óta fonókba, gyermekbálokba jártak a gyermekek, így tudtak táncolni és énekelni is.

 

Czikó Gergely nyugalmazott iskolaigazgató elmondta, középiskolás évei alatt nem vehetett részt, sőt nem is láthatta a csőszöket, mivel bentlakásos iskolába járt, és már javában tanultak, amikor a bált szervezni kezdték. Azonban emlékszik olyan évekre, amikor a szüreti bál után a csőszök maguknak külön mulatságot szerveztek. A bál bevételéből disznót vettek, azt feldolgozták, és az abból készült ételeket fogyasztották el az este folyamán. Annak érdekében, hogy a megmaradt ételek elfogyjanak, visszahívást is szerveztek, amely újabb szórakozásra adott lehetőséget – foglalta össze a kultúrotthon-igazgatóként is dolgozó Czikó, akit segítségéért nem egy alkalommal meghívtak a mulatságokra. Elmondta, a hetvenes évek elejétől 1989-ig törvény szabályozta, hogy minden szórakoztató program legfeljebb éjfélig tarthatott, ami nemcsak a bálokra, hanem lakodalmakra is vonatkozott.

Kánya József 77 éves, brigádos volt a kollektívben. Az ő gyermekkorában még nem volt engedélyezve a szüreti bál szervezése. „1963-tól engedték meg, hogy szervezzünk mulatságokat, azzal a feltétellel, hogy a szervezők előadást is bemutatnak annak során. Ezt követően öt barátommal kezdtünk el bálokat szervezni, színdarabokat betanulni. Mi kezdeményeztük a szüreti bál megszervezését is, azonban azt nem engedték egészen addig, amíg a hazafias munkát – többnyire pityókaszedést – nem végeztük el” – emlékezett Kánya.

Szüreti bálok jelene

Csíkszék fiataljai jórészt már próbálnak az évente megrendezendő szüreti bálra: esténként benépesednek a kultúrotthonok, egyre több lovagló fiatalt láthatunk a falvak utcáin. Csíkszentgyörgyön is javában folynak a tánc- és énekpróbák. Ambrus Katalin, az idei csőszbírónő elmondta, szeret táncolni, énekelni, és szívesen hordja a székely ruhát is, ezért vesz részt évről évre a szüreti bálokon. Jó érzés számára, amikor népviseletben énekszóval vonul fel a fiatalság. Bírónőként számos tennivalója van, ezek közül az egyik legfontosabb a fiatalok, vagyis az első alkalommal „csőszködők” énekre, táncra való tanítása.

A 19 évesek szervezik a bált, amelyre több korosztályt is meghívtak, így a legfiatalabbak 15 évesek, a legidősebbek pedig 20-21 évesek lesznek. A meghívott több mint 100 fiatalból idén hozzávetőleg hatvanan vesznek részt a mulatságon. A vasárnapi felvonulás előtt szentmisére mennek a fiatalok, ezt követően indulnak el, hogy Pottyandtól Bánkfalváig minden falubelit meghívjanak a bálba. Énekszóval vonulnak végig a lovasok és a búzakoszorúval feldíszített szekéren ülő leányok, hogy ízelítőt adhassanak az esti hangulatból – tudtuk meg a csőszbírónőtől.  

Kasza Gyöngyvér 18 éves, a néphagyományt szeretné ápolni, ezért lesz csősz idén negyedszerre. Kifejtette, leginkább a felvonulást kedveli az ének és a tánc hangulata miatt. Bevallotta, akkor tanult meg táncolni, amikor csőszpróbákra kezdett járni. Három évig ugyanazzal a fiúval táncolt, idén azonban egy \"kezdő2 fiút vett pártfogásba.

Tizenöt évesen volt első alkalommal csősz Borok András, aki idén negyedszerre ölt székely ruhát ezen alkalomból. Mint elismerte, először a kíváncsiság hajtotta, hogy kipróbálhassa, miről is szól a szüreti bál, és már akkor megtetszett neki a mulatság hangulata. Elmondása szerint a lovaglás minden fiúnak nagy kedvence, de sokakat motivál a tánctanulás lehetősége is – ő is a csőszpróbák alkalmával tanult meg táncolni. Kiemelte, az esti próbák alatt nemcsak a táncot tanulhatják meg a fiatalok, hanem barátságokat is köthetnek.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
5 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS