A Vargyas-völgye és a jövő felé nyitott a község (2.)

„Mindössze 1336-an élnek ma a településen – mondotta a polgármester –, de ez nem jelent különösebb gondot, még előny is, hiszen Homoródalmás egymagában alkot közigazgatási egységet, egyetlen hozzácsatolt faluja sincs. Minden helyben található, ami egy vidéki településen lenni szokott: polgármesteri hivatal, jegyző, posta, orvosi-fogorvosi rendelő, gyógyszertár, rendőrség, általános iskola, boltok és szolgáltatások. Nekünk arra kell figyelnünk, hogy a népességet megtartsuk és rávegyük a fiatalokat az itteni boldogulásra. Komoly fejlesztések zajlottak az utóbbi években. Az elkezdett projektek közül mindent be sem fejeztünk. Ki kell javíttatnunk például az új vízhálózatot, hiszen egy tervezési hiba miatt a falu legmagasabb pontján elhelyezkedő négy háznak elégtelen a vízellátása, ez mintegy 4-5 ezer lejből megvalósítható, folytatnunk kell a Vargyasba vezető út községhez közelebb elhelyezkedő 3 kilométeres szakaszának a felújítását. Elmondtam korábban is, hogy nem elég, ha jól megközelíthető a cseppkőbarlang, nem elég, ha szervezünk bizonyos programokat, rá kell állnunk a teljes „mélységben” történő fejlődésre. Ebben a pillanatban itt két fontos kezdeményezést látok.”

Nem St. Moritz, de turistacsalogató és -megtartó hely lehet

Józsa Albert a község tornatanára. Mintegy harminc éve foglalkozik síoktatással. A Nagymál északi oldalában van egy saját területe, ahol sípályát épített ki az évek során. A hobbiszinten, illetve iskolai és sportszakkörös foglalkozásoknak az lett az eredménye, hogy kiépült egy 300 méteres, felvonóval rendelkező pálya. „Lehetőség van arra, hogy 500 méteresre hosszabbítsuk és egy további mintegy kétszáz méteres szakaszt is felszereljünk a mostanihoz hasonló, osztrák gyártmányú tányéros felvonóval. Tavat létesítettünk, úgyhogy hóágyút lehet ide állítani. Kis lépésekben haladtunk, valóban csak az egyszerű sportolási kedv vett rá kezdetben, hogy sízzünk. Időnként tényleg kell a hóágyú. Északos a terület, de megesik, hogy a szezonban, éppen egy rendezvény vagy vakációs időszak kellős közepén hirtelen megenyhül az idő. Pótolni kell a havat. Most vagyunk olyan helyzetben, hogy elindíthatjuk a pálya engedélyeztetési eljárását, céget létesítek erre a célra, talán valamilyen sportklubot vagy civilszervezetet is, hogy leválhassunk az iskoláról és a családi költségvetésről, olyan értelemben, hogy a későbbiekben külön működhessünk… Ez a pálya és a hely nem olyan még, hogy tömeget merjünk idecsődíteni, de megvan, működik, a fejlesztési elképzelések egy járható jövőképet vázolnak. A következő télre jobbak leszünk, s talán már bekerülünk a székelyföldi idegenforgalmi prospektusok kínálatába is. Nem lesz síparadicsom ebből soha, nem olyan a hely, de kezdőknek, hobbisportolóknak, idelátogatóknak kiváló.”

Valamikor minden ház ilyen volt a főút mellett

Ha valakinek bennvalója van egy faluban, akkor azt az embert számon tartják, komolynak ismerik, s meg vannak győződve arról, hogy céljai vannak a házzal és a hozzá tartozó gazdasági épületekkel. Sándor Kálmántól, aki foglalatosságai miatt gyakran van városon, arról kérdeztük, hogy hol és milyen háza van, mert hírét vettük, hogy egy projekt keretében építkezik. Sok ehhez hasonló és romos ház van a faluban. Ezen is látszott az eltelt bő másfél évszázad, de mára már igencsak felújult és megszépült. „Ez a Kerti-ház, Homoródalmáson mindenki így ismeri.Az épület felújítása a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 313-as, Turisztikai tevékenységek támogatása című intézkedése keretében nyert pályázatból történik, 70%-os támogatással. Agro-turisztikai panzió lesz belőle, ami azt jelenti, hogy a panzióban megszálló vendégek étkeztetésére a saját gazdaságunkban megtermelt termékeket szolgáljuk fel, főleg tejet és tejtermékeket, de a vendég igénye szerint bármit, mindent, ami fellelhető a gazdaságunkban – hús, tojás, zöldség, gyümölcs stb. Az agro-turisztikai panzió másik jellegzetessége az, hogy a vendég bekapcsolódhat a helyi mezőgazdasági tevékenységekbe, (szénacsinálás, állatok gondozása, kertészeti tevékenységek) és a helyi termékek előállításába is (sajtkészítés, kenyérsütés, lekvárfőzés stb.). A panzió mellett tervezzük egy kézműves sajtműhely létrehozását is, amely az egyik pajta átalakításával és egy érlelő-kamra kialakításával történik majd meg, olyan módon, hogy a vendégek a mostani csűrből egy üvegezett falon keresztül láthassák, követhessék a sajtkészítés folyamatát is. Lesz egy kis bemutató üzletünk, ahol nem csak a saját készítésű termékeket, hanem a homoródmenti jellegzetes termékeket szeretnénk bemutatni és árusítani – mézet, hústermékeket, házi kenyeret, lekvárokat stb. Mi a családommal ilyen formában szeretnénk részt venni a falusi vendéglátásban.”

A működő turizmus komoly háttértevékenységet feltételez

Sándor Kálmán azonban nemcsak vállalkozó, hanem Homoród-Rika-Küküllő LEADER-térség elnöke is egyben. Rálátása van Udvarhelyszék és a tágabban értelmezett környék lappangó és közismert lehetőségeire. „Az almási és a homoródmenti idegenforgalom most van alakulóban. Hogy miképpen alakul, az rajtunk is múlik.Azt látjuk, hogy sok esetben lenne vendég, de igény van a számlaképes szálláslehetőségre és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre, s ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor inkább nem is jönnek, vagy ha jönnek is csak átutazóban, megnézik a barlangot, esetleg a Sóskútat, és mennek tovább.A feljavított megyei- és a Vargyasba vezető út hozzájárul a térség és a falu turizmusának kialakulásához, fejlődéséhez, de ha Udvarhelyről egy óra alatt autóval hátra lehet menni Vargyas hídjához és ott az elkészített pallókon egy szűk napi túrával meg lehet nézni a barlangot, akkor tovább kell gondolni azt is, hogy mit lehet még ajánlani az ide látogatóknak, hogy itt is maradjanak néhány napot a faluban. Mert az jelenti az igazi turizmust. Meg kell szervezni a vendég itt tartását, mert ha a vendég itt van, akkor itt költi el a pénzét, itt veszi meg a helyi termékeket és itt fizet a szolgáltatásokért. Közvetlenül jól járnak a vállakozók a megvalósított bevételen keresztül, de közvetett módon jól jár az önkormányzat is a befizetett adók révén.Ha közgazdasági szempontból nézzük, akkor elmondható, hogy a termelőt vagy szolgáltatót nem terheli a szállítási költség, mert a vendég saját maga jön ide azért, hogy a pénzéért kapjon valamit cserébe, és ha még kölföldi is az a vendég, akkor már helyben exportot bonyolítottunk le.De nem elég ezt csak helyben végezni. Ki kell vinni minden turisztikai terméket a térségen kivülre is, hogy ismerjenek minél szélesebb körben. Jó lehetőség erre az internet is, de a személyes kapcsolatok még jobbak. Az elégedett vendégnél, vagy vásárlónál nincs jobb reklám, de persze a fordítottja is igaz, ezért kell folyamatosan fejlődni és nem csak tartani de javítani is a minőséget.Úgy látjuk, hogy van igény a felvázolt rendszerre, ezért választottuk ezt az utat.”

Most van folyamatban a turisztikai beruházásokra és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató mikrovállalkozások támogatására kiírt pályázatok befogadása. Ezek benyújtási határideje január 25. Február-március folyamán írják ki a falukép fejlesztését és a mezőgazdasági termékek feldolgozását támogató pályázatokat. Már tudjuk, hogy az almási önkormányzat a faluközpont kiépítésére, a közbirtokosság pedig erdei gyümölcs feldolgozásra fog pályázni, de kisebb tej- vagy húsfeldolgozásra alkalmas berendezések beszerzésére is mutatkozik igény. Mindezen pályázatokon keresztül megvalósított beruházások hozzájárulnak egyrészt a község gazdasági erejének növeléséhez, munkahelyeket, megélhetést biztosítanak az ittlakók számára, valamint az életkörülmények javításával hozzájárulnak ahhoz, hogy jó legyen Homoródalmáson lakni, jó legyen Homoródalmáson élni.