A szekér elől az ügyességi versenypályára

A hétvégén harmadik alkalommal mérhették össze tudásukat Csíkcsicsóban nemcsak a versenylovasok, hanem a lovat tartó és azokat szerető gazdák is. A Szent Mihály-napi lovas ügyességi verseny rendezőinek célja az volt, hogy azok a lótartó gazdák, akik szeretnek lovagolni, szervezett körülmények között meg tudjanak mérettetni. Hogy a lovaglásuk, a szüreti bálokon, határkerüléseken való felvonulás mellett, a lóval való komolyabb együttműködést is jelentse – fogalmazott Lutz Levente, Csíkcsicsó alpolgármestere. Hozzátette, a pályát is ennek megfelelően alakították ki, így annak megtétele lovas tudást igényel, de komolyabb felkészültséget nem.

Szombaton a versenyzők 10 órától nevezhettek a megmérettetésre, amely egy órával később kezdődött. Szép számmal jelentek meg a lovasok és az ügyességi verseny iránt érdeklődők, akik családosan érkeztek, hogy megnézzék az ügető, vágtázó, ugrató, a patakban, valamint szalmabálák között lépdelő párosokat. A versenyzők között volt gyermek, fiatal és felnőtt, ahogyan a lovak közt vemhes, csikós, öreg és fiatal állat is. A merészebbek szőrén ülték meg, mások nyeregből irányították lovukat, de akadt olyan gyermek is, aki hámmal felszerelt lovon járta be a pályát.

A pálya ismertetése és egy bemutató kör után a versenyzők sorra teljesítették a pályát, amely során kiderült, milyen mértékben tud együtt dolgozni a ló és lovasa. Az amatőr lovas ügyességi verseny 19 benevezett versenyzője közül, legjobbnak a csíkszeredai Abos Zsolt bizonyult, őt követte a szintén csíkszeredai Keresztes Mátyás és Lajos Sándor.

Az egyik legszórakoztatóbb lovaglást a csibai Szőcs Arnoldtól és lovától láthattuk. A 10 éves fiú pónilovával nevezett a versenyre, amiről egy barátjától hallott. Kérdésünkre, hogy mióta lovagol, zavartan azt válaszolta, nem tudja pontosan megmondani, olyan régen kezdte el. A lovat otthon a ház körüli munkák elvégzésére használják, szekérbe fogják, olykor fát is húzatnak vele. A versenyre alaposan felkészültek, naponta több alkalommal is gyakoroltak: ugrattak és a patakba való járást is többször kipróbálták. Arnold a lovaglás közben nagyon jól érezte magát, nem zavarta az sem, hogy egy-egy átugratni való szalmabála elérte a lova hasát.

Szabó Zsófia második alkalommal vett részt az ügyességi versenyen. Tavaly az alpolgármester javaslatára próbálta ki, hogy milyen versenyszerűen lovagolni, akkor nagyon megtetszett neki, így egyértelmű volt számára, hogy idén is nevez. Elmondása szerint neki azért lehetett könnyebb dolga az idén első alkalommal résztvevő versenyzőkhöz képest, mert ő már ismerte a pályát. Az ügyességi verseny mellett lóháton szokott részt venni az Ezer Székely Leány Napján és a csicsói határkerülésen is. A lovasával összeszokott lónak mégis nehézséget okozott a szűk helyeken való átkelés, emellett zavarta az állatot a lobogók mozgása.

Mosolyt csalt a nézők arcára, ahogyan a csicsói Szőcs Róbert lovával és annak csikójával – amely mindenhová követte anyját – teljesítette az ügyességi versenyt. Ráadásul Szőcs nyereg nélkül lovagolt, mivel szerinte így könnyebben megy a ló. Első alkalommal vett részt a versenyen a mezőgazdaságban használt lovával. 

Az ügyességi versenyt a lovagolni még nem tudó gyermekek pónilóvezető versenye követte, amelyen tíz versenyző mérte össze tehetségét. A nap záróeseményeként lovas vágtát tekinthettek meg az érdeklődők, amelyen tizenhárom lovas próbált gyorsabb lenni társainál.