Románia 400 millió eurót hívhat le az egészségügyi rendszer fejlesztésére, ebből 150 milliót megpályáztak három regionális kórház építésére – Kolozsváron, Iaşi-ban és Craiován –, de maradt még 250 millió euró, amire nem léteznek projektek – hívta fel a figyelmet Corina Creţu, a regionális politikáért felelős uniós biztos. Rámutatott, a keretből legalább 280 kórházat lehetne korszerűsíteni, a Krónika által megkérdezett székelyföldi kórházmenedzserek szerint azonban az uniós biztos által említett 250 millió euró tulajdonképpen semmire sem elég, rengeteg fejlesztési projektjük van, ám teljesen elhibázott a román kormány egészségügyi rendszert fejlesztő stratégiája.

Elhibázott fejlesztési koncepció

„Elsősorban arról kellene beszélni, hogy az európai uniós pályázatok kiírásával már két évet megkéstünk, ugyanakkor teljesen elhibázott a fejlesztési koncepció” – szögezte le a Krónikának András Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház menedzsere kifejtette, egészségügyi intézmények felújítására már nem is kellene költeni, inkább újakra lenne szükség, hiszen a hazai kórházak közel fele már 50 évnél régebbi. „Ötven év alatt millió patogén (kórokozó) baktérium befészkeli magát, azoktól nem lehet teljesen megszabadulni. Ugyanakkor ötven évvel ezelőtt teljesen mások voltak az eljárások, más technológiát használtak a belgyógyászatban, a sebészetben. Az akkor kialakított körülmények ma már teljesen elavultak. Most egészen más a hulladékgazdálkodás, légbefúvókat kellene beépíteni, automatizálni kellene az egész épületet” – részletezte az igazgató.

András Nagy Róbert szerint Nyugaton más rendeltetést keresnek a régi kórházépületeknek, és teljesen újakat építenek éppen ezekből a megfontolásokból, ám sajnálatos módon Romániában még mindig a felújításokra, a tatarozásra koncentrálnak. Az igazgató arra is rámutatott, hogy országos szinten a 250 millió euró elenyésző összeg, amikor egy digitális röntgengép vagy egy komputertomográf (CT) 80-100 ezer euróba kerül. A sepsiszentgyörgyi kórház alegységeinek tatarozására mintegy 30 millió lejre lenne szükség. Az egészségügyi minisztériumtól azt a választ kapták, hogy csak a már megkezdett beruházásokat folytatják, és azt tanácsolták, pályázzanak.

András Nagy Róbert elmondta, több fejlesztési tervük már évekkel ezelőtt elkészült, folyamatosan újabb és újabb projekteket készíttetnek, hogy amint kiírják a pályázatokat, készen álljanak a szükséges dokumentumokkal. A belgyógyászatnak otthont adó régi kórházépületet, a tüdőkórházat, a pszichiátria épületegyüttesét és a tüdőbetegek rendelőintézetét is korszerűsítenék, de ki szeretnék bővíteni a sürgősséget is. Hosszú távon azt tervezik, hogy a tüdőbeteg-gondozó és elfekvő helyett a kórház kertjében egy teljesen új épületet építenek.

Nincs hiány tervekből

Tervekből a csíkszeredai kórháznál sincs hiány. Demeter András kórházigazgató elmondta, legújabb pályázatuk 450 orvost és asszisztenst érint Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében, valamint Bukarestben. Képzéseket tartanának annak érdekében, hogy az orvosok a fejlődésükben veszélyeztetett csecsemők számára időben tudjanak komplex diagnosztikai és terápiás szolgáltatásokat nyújtani. Az igazgató emlékeztetett, hét éve működik alegységük, a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ, ahol az országban elsőként végeztek hasonló jellegű tevékenységet. A korai fejlesztéssel sok pénzt takaríthat meg az állam, sokkal kevesebbe kerül, mint utólag a sérült gyerekek, felnőttek ellátása.

Pályáznának ugyanakkor az épületeik energetikai rehabilitációjára, a jelenlegi infrastruktúrával a szükségleteik 70 százalékát tudják lefedni, de korszerűsítenék a vízellátást, a csatornázást, a világítást, automatizálnák a rendszereket. „Ez egy bonyolult és szép pályázat” – fogalmazott Demeter András. Más elképzeléseik is vannak az infrastruktúra fejlesztésére, bővítenék a sürgősséget, hozzáépítve a jelenlegi a részhez. Ugyanakkor egy helyre költöztetnék, a főépület köré összegyűjtenék a jelenleg négy helyen berendezett egységeiket, ehhez építkezni kell, de egy helyen hatékonyabban, és költségkímélőbben működhetnének – tette hozzá.