
Megtépázta az erdőket a múlt szerdai szél
Fotó: Gergely Imre
Gyergyó térségben a legnagyobb kárt Újfalu, Szárhegy, Ditró és Bélbor községek erdeiben okozták az utóbbi időben tomboló szélviharok, de az érintett területeket kezelő erdészetek szerint a kár nem számottevő. Vaslábtól nem messze, Csík-magasán viszont messziről is jól látható a széldöntés nyoma.
2017. július 19., 20:182017. július 19., 20:18
2017. július 19., 20:192017. július 19., 20:19
Az egyik kárfelmérést még be sem fejezték, láthattak neki a következőnek – tudtuk meg a Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatalnál, illetve a Magánerdészeti Hivatalnál érdeklődve. Néhány napnyi különbséggel két szélvihar is tombolt a térségben, helyenként szemmel látható nyomot hagyva az erdőkben, más részeken szórványosan rombolt. A kárfelmérések még zajlanak, de azt már tudni lehet, hogy melyek a legjobban érintett területek.
„Főként az újfalvi és a ditrói erdőkben tarolt a múlt heti szélvihar és Tekerőpatakon is döntött ki fákat. Összesen mintegy 5 hektárnyi a masszív széltörés és van szórványos széldöntés is” – mondta el lapunknak Bajcsi István, a Gyergyószentmiklósi Magánerdészet vezetője. Mintegy 8–10 ezer köbméternyire becsüli az erdészet területén kidöntött famennyiséget. Hozzáteszi, a szórványos széltörés felleltározásához még idő kell, mert végig kell járni a területeket. A magánerdészet Gyergyószentmiklóson, Tekerőpatakon, Újfaluban és Ditróban adminisztrál erdőrészeket, összesen 23 ezer hektáron.
– mondja Bajcsi. Hozzáteszi: „Közelebbről még nagyobb széldöntés várható.” Megfigyelésre alapozza állítását, mint magyarázza, ciklikusan tombolnak vidékünkön a nagyobb erejű szélviharok. „Nagy széldöntés ezen a vidéken 1965-ben, 1978-ban, 1995-ben, 2004-ben volt, és figyelembe véve a ciklikusságot, most ismét várható” – mondja az erdészeti vezető, hozzátéve, az említett nagy széldöntésekben egyszerre több százezer köbméter fa károsodott.
Az utóbbi két alkalommal tomboló szél főként orotvai erdőkben pusztított nagy erőkkel, de szemmel látható a vihar nyoma a Súgó-barlang környékén is, a Tekerőpataki Közbirtokosság területén, ahol 1000–2000 köbméternyire becsülik a kidöntött fa mennyiségét. A Kilyénfalvi Közbirtokosságot is érintette a természeti csapás, de ezen a településen főként magántulajdonban lévő erdőrészeken döntött ki fákat a szél – tudtuk meg.
Az orotvai erdőrészben a múlt heti és az azelőtti szélvihar is jelentős károkat okozott
Fotó: Gál-Pál László
„Az erdészet megállapítja, hogy mennyi, szél által kidöntött fa van a területen, az értékesítés a tulajdonos dolga. Ami biztos, hogy
– mondja Bajcsi István. Hozzáteszi, mindenkinek érdeke, hogy újra erdősítve legyen a területe, de az már nem a tulajdonosoktól és nem is az erdészetektől függ, hogy milyen gyorsan tudják elszállítani, értékesíteni az erdőből a kidőlt fát, és ez függővé teszi az újratelepítés idejét. „Borzasztó nagy a bürokrácia. Miután az erdészet felméri a kárt, kiszáll az illetékes felügyelőség, leellenőrzi. Természeti csapás esetén az üzemtervtől el kell térni, az üzemterv-módosításhoz az erdészeti minisztérium jóváhagyása szükséges, és ott nehézkesen mennek a dolgok, így az értékesítésig még sok idő eltelik. Ha sokáig marad az erdőben a kidöntött fa, a tulajdonosnak minőségi kárt okoz, illetve bogártámadás veszélye léphet fel” – részletezi Bajcsi.
A Csomafalva, Alfalu, Remete, Szárhegy, Maroshévíz, Bélbor és Borszék erdeit, illetve Tölgyesen egy bizonyos erdőrészt adminisztráló Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal sem tartja jelentősnek a vihar okozta károkat. Melles Előd erdészeti vezetőtől megtudtuk, a bélbori részen a legszámottevőbb, mintegy 20 ezer köbméternyi, Szárhegyen, a güdüci részen 17 ezer köbméternyi, a remetei erdőkben pedig 1000 köbméternyi a szél által kidöntött fa mennyisége.
Ennek a területnek csak egy kis részét kezeli a Gyergyószentmiklósi Magánerdészet, egyetlen tulajdonossal vannak szerződéses viszonyban, akinek erdejében 1,8 hektárnyi a széldöntéses terület – tudtuk meg. A felcsíki tulajdonosok területeiről a gyergyói erdészeteknek nincsenek további adataik.
Hideg időre, erős szélre és vegyes csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki hétfőn a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely Székelyföld térségét is érinti.
Gördülékenyen zajlik a levélszavazatok átvétele a Csíkszeredai Főkonzulátuson, ahol a választókat hosszabbított nyitvatartással, személyes segítséggel és rugalmas megoldásokkal is segítik, hogy mindenki érvényesen és határidőn belül adhassa le voksát.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
Erdőcsinádon, de más Maros-menti településen is húsvét szombatján szalaggal díszített fenyőágak kerülnek a lányos házak kerítéseire. De nemcsak kedveskednek a fiatalok, huncutságból éjszaka elviszik a kapukat, az udvaron levő mozdítható tárgyakat.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
szóljon hozzá!