Vidéken kevésbé, városon azonban nagy az igény a bankkártyás fizetési lehetőség iránt
Iszlai Katalin •
2018. július 08., 11:19
• utolsó módosítás: 2018. július 08., 11:48
Csak az 50 ezer euró fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító vállalkozásoknak teszik kötelezővé egy elfogadott törvénytervezet által, hogy lehetőséget biztosítsanak ügyfeleiknek a bankkártyás fizetésre. Bár a módosítással főként a vidéki kisüzleteknek szerettek volna kedvezni, a csíki illetékesek szerint a községekben egyáltalán nincs igény a modern fizetési eszközökre.
A nagyobb üzletekben bevált módszer a bankkártyás fizetés, a vidéki boltokban azonban egyelőre ritkaság • Fotó: Barabás Ákos
Ismét módosították azt a jogszabályt, amelyben a vállalkozásokat arra kötelezik, hogy biztosítsanak lehetőséget a bankkártyás fizetésre. Igaz, ezúttal a kisebb üzleteket kedvezően érinti a változás, hiszen eddig a 10 ezer eurónak megfelelő lej fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító boltoknak kellett lehetőséget biztosítaniuk a kártyás fizetésre, most azonban
a határértéket 50 ezer euróra emelték.
A módosítást az indokolta, hogy főként a vidéki kis boltok működtetőinek nehézséget okozott a bankkártyás fizetéshez szükséges berendezések beszerzése. A csíki térségben a legtöbb vidéki kis boltban nem tudnak bankkártyával fizetni a vásárlók, az illetékesek szerint azonban nem is igen van igény erre.
Hamarosan érvénybe lép
Döntő házként fogadta el a képviselőház a 2002-ből származó 193-as számú sürgősségi kormányrendelet módosítására vonatkozó törvénytervezetet. A modern fizetési eszközökre vonatkozó jogszabályt egyébként már többször is módosították, kezdetben a 100 ezer eurós éves forgalom volt az a határérték, amelynél az üzleteknek kötelező módon lehetőséget kellett biztosítaniuk a kártyás fizetésre, ezt később 10 ezer euróra csökkentették. Az elfogadott újabb módosítás által – amely azt követően lép érvénybe, hogy Klaus Johannis államfő kihirdeti, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben – ismét változtattak a határértéken: azoknak a boltoknak kell kötelezően megteremteniük a bankkártyával való fizetés lehetőségét, amelyek 50 ezer eurónak megfelelő lej fölötti éves üzleti forgalmat bonyolítanak le.
Az előírások szerint továbbá a bankoknak a kereskedők kérésére legfeljebb harminc napon belül be kell szerelniük a bankkártyás fizetésre alkalmas berendezést. Fontos változás ugyanakkor az is, hogy a kötelezettség a nagykereskedelemben érdekelt vállalkozásokra is érvényes, míg korábban számukra nem volt kötelező a bankkártyás fizetési mód biztosítása.
A bankkártyás fizetési mód megteremtésének hiánya vidéken leginkább azzal magyarázható, hogy a lakók nem is igénylik azt – állítják a lapunk által megkérdezett csíki illetékesek.
Falun nincs igény a modern fizetési módokra, mivel a székely ember nehezen változtat a szokásain, még mindig készpénzzel szeret fizetni. Ha lenne rá igény, már rég bevezettem volna ezt a lehetőséget az üzleteimben. Akad néha egy-egy átutazó, aki megkérdi, hogy lehet-e bankkártyával fizetni, ezért gondolkodom azon, hogy a legforgalmasabb helyen lévő boltba beszerzem a kártyás fizetéshez szükséges eszközöket, a többibe azonban nem, mert egyszerűen nincs értelme
– véli egy, Szépvízen, Csíkszentmiklóson és Csíkvacsárcsiban összesen hét kisboltot működtető vállalkozó. Hozzátette, mivel Szépvíz nagyon közel van Csíkszeredához, a fiatalabbak általában autóba ülnek, és a nagyobb áruházakban intézik el a bevásárlást. „A vidéki kisboltok az idősebb generációból élnek, a nyugdíjasok pedig csakis készpénzzel fizetnek. A jelenlegi helyzet azonban a jövőben változni fog, ugyanis a következő nemzedéknek már igénye lesz a bankkártyás fizetésre vidéken is” – emelte ki.
Egy csíkszentkirályi kisbolt tulajdonosa is megerősítette, hogy vidéken nincs igény a kártyás fizetésre, illetve egy másik problémára is rámutatott.
A könyvelés szempontjából a kisboltoknak nagy megterhelést jelentene ez az újítás, hiszen mi bankon keresztül nem fizetünk, nem állunk semmilyen kapcsolatban a pénzintézetekkel, ezért folyamatosan kellene utazni, a bankból kivenni a pénzt, és azt megint levásárolni. Ez a könyvelést nagyon megbonyolítja, és rengeteg plusz munkát jelent. Ennek ellenére a legtöbben nem is ezért nem vezetik be, hanem mert egyszerűen nincs rá igény
– hangsúlyozta a szentkirályi vállalkozó.
Más a helyzet városon: Csíkszeredában nagy igény van a kártyás fizetésre, és azokból a kisboltokból, ahol erre nincs lehetőség, gyakran átmennek a vásárlók olyan üzletekbe, ahol van – tudtuk meg az egyik Tudor lakótelepi kisbolt tulajdonosától. Mint mondta, a kisboltoknak „nem éri meg” a modern fizetési lehetőségek megteremtése, de lassan akkora igény van rá, hogy muszáj lesz mindenkinek bevezetnie, hiszen
gyakran már nem is tartanak készpénzt maguknál a városlakók.
Országos adatok
Egyre népszerűbbé válik a bankkártyás fizetés országos szinten, ám az internetes vásárlások esetében még mindig a készpénzes fizetési módot részesítik előnyben a romániaiak – derül ki a témában végzett kutatásokból. A Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint a romániai bankautomatákból kivett pénzösszeg az elmúlt években folyamatosan emelkedett: 2010-ben 20 milliárd, 2013-ban 106 milliárd, 2017-ben pedig már 173 milliárd lejt vettek ki az ügyfelek. Bár ezzel párhuzamosan a bankkártyás fizetés is egyre elterjedtebbé vált – az így elköltött összeg 2013-ban 24 milliárd lej, tavaly viszont már 63 milliárd lej volt –, a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a lakosság jelentős része a modern fizetési módok helyett kiveszi a bankkártyájáról a pénzt, és személyes tranzakciók során költi el azt.
Az internetes vásárlásokkal foglalkozó GpeC egy másik elemzése szerint tavaly az előző esztendőhöz képest jelentős mértékben nőtt az online vásárlások száma, az ügyfelek közel hárommilliárd eurót hagytak a webáruházakban. A vásárlások során azonban a többség (mintegy 85 százalék) készpénzben fizetett a kiszállításkor.
