Hirdetés
Hirdetés

Vidéken kevésbé, városon azonban nagy az igény a bankkártyás fizetési lehetőség iránt

A nagyobb üzletekben bevált módszer a bankkártyás fizetés, a vidéki boltokban azonban egyelőre ritkaság •  Fotó: Barabás Ákos

A nagyobb üzletekben bevált módszer a bankkártyás fizetés, a vidéki boltokban azonban egyelőre ritkaság

Fotó: Barabás Ákos

Csak az 50 ezer euró fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító vállalkozásoknak teszik kötelezővé egy elfogadott törvénytervezet által, hogy lehetőséget biztosítsanak ügyfeleiknek a bankkártyás fizetésre. Bár a módosítással főként a vidéki kisüzleteknek szerettek volna kedvezni, a csíki illetékesek szerint a községekben egyáltalán nincs igény a modern fizetési eszközökre.

Iszlai Katalin

2018. július 08., 11:192018. július 08., 11:19

2018. július 08., 11:482018. július 08., 11:48

Ismét módosították azt a jogszabályt, amelyben a vállalkozásokat arra kötelezik, hogy biztosítsanak lehetőséget a bankkártyás fizetésre. Igaz, ezúttal a kisebb üzleteket kedvezően érinti a változás, hiszen eddig a 10 ezer eurónak megfelelő lej fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító boltoknak kellett lehetőséget biztosítaniuk a kártyás fizetésre, most azonban

a határértéket 50 ezer euróra emelték.

A módosítást az indokolta, hogy főként a vidéki kis boltok működtetőinek nehézséget okozott a bankkártyás fizetéshez szükséges berendezések beszerzése. A csíki térségben a legtöbb vidéki kis boltban nem tudnak bankkártyával fizetni a vásárlók, az illetékesek szerint azonban nem is igen van igény erre.

Hirdetés

Hamarosan érvénybe lép

Döntő házként fogadta el a képviselőház a 2002-ből származó 193-as számú sürgősségi kormányrendelet módosítására vonatkozó törvénytervezetet. A modern fizetési eszközökre vonatkozó jogszabályt egyébként már többször is módosították, kezdetben a 100 ezer eurós éves forgalom volt az a határérték, amelynél az üzleteknek kötelező módon lehetőséget kellett biztosítaniuk a kártyás fizetésre, ezt később 10 ezer euróra csökkentették. Az elfogadott újabb módosítás által – amely azt követően lép érvénybe, hogy Klaus Johannis államfő kihirdeti, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben – ismét változtattak a határértéken: azoknak a boltoknak kell kötelezően megteremteniük a bankkártyával való fizetés lehetőségét, amelyek 50 ezer eurónak megfelelő lej fölötti éves üzleti forgalmat bonyolítanak le.

Az előírások szerint továbbá a bankoknak a kereskedők kérésére legfeljebb harminc napon belül be kell szerelniük a bankkártyás fizetésre alkalmas berendezést. Fontos változás ugyanakkor az is, hogy a kötelezettség a nagykereskedelemben érdekelt vállalkozásokra is érvényes, míg korábban számukra nem volt kötelező a bankkártyás fizetési mód biztosítása.

A bankkártyás fizetési mód megteremtésének hiánya vidéken leginkább azzal magyarázható, hogy a lakók nem is igénylik azt – állítják a lapunk által megkérdezett csíki illetékesek.

Idézet
Falun nincs igény a modern fizetési módokra, mivel a székely ember nehezen változtat a szokásain, még mindig készpénzzel szeret fizetni. Ha lenne rá igény, már rég bevezettem volna ezt a lehetőséget az üzleteimben. Akad néha egy-egy átutazó, aki megkérdi, hogy lehet-e bankkártyával fizetni, ezért gondolkodom azon, hogy a legforgalmasabb helyen lévő boltba beszerzem a kártyás fizetéshez szükséges eszközöket, a többibe azonban nem, mert egyszerűen nincs értelme

– véli egy, Szépvízen, Csíkszentmiklóson és Csíkvacsárcsiban összesen hét kisboltot működtető vállalkozó. Hozzátette, mivel Szépvíz nagyon közel van Csíkszeredához, a fiatalabbak általában autóba ülnek, és a nagyobb áruházakban intézik el a bevásárlást. „A vidéki kisboltok az idősebb generációból élnek, a nyugdíjasok pedig csakis készpénzzel fizetnek. A jelenlegi helyzet azonban a jövőben változni fog, ugyanis a következő nemzedéknek már igénye lesz a bankkártyás fizetésre vidéken is” – emelte ki.

Egy csíkszentkirályi kisbolt tulajdonosa is megerősítette, hogy vidéken nincs igény a kártyás fizetésre, illetve egy másik problémára is rámutatott.

Idézet
A könyvelés szempontjából a kisboltoknak nagy megterhelést jelentene ez az újítás, hiszen mi bankon keresztül nem fizetünk, nem állunk semmilyen kapcsolatban a pénzintézetekkel, ezért folyamatosan kellene utazni, a bankból kivenni a pénzt, és azt megint levásárolni. Ez a könyvelést nagyon megbonyolítja, és rengeteg plusz munkát jelent. Ennek ellenére a legtöbben nem is ezért nem vezetik be, hanem mert egyszerűen nincs rá igény

– hangsúlyozta a szentkirályi vállalkozó.

Más a helyzet városon: Csíkszeredában nagy igény van a kártyás fizetésre, és azokból a kisboltokból, ahol erre nincs lehetőség, gyakran átmennek a vásárlók olyan üzletekbe, ahol van – tudtuk meg az egyik Tudor lakótelepi kisbolt tulajdonosától. Mint mondta, a kisboltoknak „nem éri meg” a modern fizetési lehetőségek megteremtése, de lassan akkora igény van rá, hogy muszáj lesz mindenkinek bevezetnie, hiszen

gyakran már nem is tartanak készpénzt maguknál a városlakók.

Országos adatok

Egyre népszerűbbé válik a bankkártyás fizetés országos szinten, ám az internetes vásárlások esetében még mindig a készpénzes fizetési módot részesítik előnyben a romániaiak – derül ki a témában végzett kutatásokból. A Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint a romániai bankautomatákból kivett pénzösszeg az elmúlt években folyamatosan emelkedett: 2010-ben 20 milliárd, 2013-ban 106 milliárd, 2017-ben pedig már 173 milliárd lejt vettek ki az ügyfelek. Bár ezzel párhuzamosan a bankkártyás fizetés is egyre elterjedtebbé vált – az így elköltött összeg 2013-ban 24 milliárd lej, tavaly viszont már 63 milliárd lej volt –, a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a lakosság jelentős része a modern fizetési módok helyett kiveszi a bankkártyájáról a pénzt, és személyes tranzakciók során költi el azt.

Az internetes vásárlásokkal foglalkozó GpeC egy másik elemzése szerint tavaly az előző esztendőhöz képest jelentős mértékben nőtt az online vásárlások száma, az ügyfelek közel hárommilliárd eurót hagytak a webáruházakban. A vásárlások során azonban a többség (mintegy 85 százalék) készpénzben fizetett a kiszállításkor.

1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés