
A nagyobb üzletekben bevált módszer a bankkártyás fizetés, a vidéki boltokban azonban egyelőre ritkaság
Fotó: Barabás Ákos
Csak az 50 ezer euró fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító vállalkozásoknak teszik kötelezővé egy elfogadott törvénytervezet által, hogy lehetőséget biztosítsanak ügyfeleiknek a bankkártyás fizetésre. Bár a módosítással főként a vidéki kisüzleteknek szerettek volna kedvezni, a csíki illetékesek szerint a községekben egyáltalán nincs igény a modern fizetési eszközökre.
2018. július 08., 11:192018. július 08., 11:19
2018. július 08., 11:482018. július 08., 11:48
Ismét módosították azt a jogszabályt, amelyben a vállalkozásokat arra kötelezik, hogy biztosítsanak lehetőséget a bankkártyás fizetésre. Igaz, ezúttal a kisebb üzleteket kedvezően érinti a változás, hiszen eddig a 10 ezer eurónak megfelelő lej fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító boltoknak kellett lehetőséget biztosítaniuk a kártyás fizetésre, most azonban
A módosítást az indokolta, hogy főként a vidéki kis boltok működtetőinek nehézséget okozott a bankkártyás fizetéshez szükséges berendezések beszerzése. A csíki térségben a legtöbb vidéki kis boltban nem tudnak bankkártyával fizetni a vásárlók, az illetékesek szerint azonban nem is igen van igény erre.
Hamarosan érvénybe lép
Döntő házként fogadta el a képviselőház a 2002-ből származó 193-as számú sürgősségi kormányrendelet módosítására vonatkozó törvénytervezetet. A modern fizetési eszközökre vonatkozó jogszabályt egyébként már többször is módosították, kezdetben a 100 ezer eurós éves forgalom volt az a határérték, amelynél az üzleteknek kötelező módon lehetőséget kellett biztosítaniuk a kártyás fizetésre, ezt később 10 ezer euróra csökkentették. Az elfogadott újabb módosítás által – amely azt követően lép érvénybe, hogy Klaus Johannis államfő kihirdeti, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben – ismét változtattak a határértéken: azoknak a boltoknak kell kötelezően megteremteniük a bankkártyával való fizetés lehetőségét, amelyek 50 ezer eurónak megfelelő lej fölötti éves üzleti forgalmat bonyolítanak le.
Az előírások szerint továbbá a bankoknak a kereskedők kérésére legfeljebb harminc napon belül be kell szerelniük a bankkártyás fizetésre alkalmas berendezést. Fontos változás ugyanakkor az is, hogy a kötelezettség a nagykereskedelemben érdekelt vállalkozásokra is érvényes, míg korábban számukra nem volt kötelező a bankkártyás fizetési mód biztosítása.
A bankkártyás fizetési mód megteremtésének hiánya vidéken leginkább azzal magyarázható, hogy a lakók nem is igénylik azt – állítják a lapunk által megkérdezett csíki illetékesek.
– véli egy, Szépvízen, Csíkszentmiklóson és Csíkvacsárcsiban összesen hét kisboltot működtető vállalkozó. Hozzátette, mivel Szépvíz nagyon közel van Csíkszeredához, a fiatalabbak általában autóba ülnek, és a nagyobb áruházakban intézik el a bevásárlást. „A vidéki kisboltok az idősebb generációból élnek, a nyugdíjasok pedig csakis készpénzzel fizetnek. A jelenlegi helyzet azonban a jövőben változni fog, ugyanis a következő nemzedéknek már igénye lesz a bankkártyás fizetésre vidéken is” – emelte ki.
Egy csíkszentkirályi kisbolt tulajdonosa is megerősítette, hogy vidéken nincs igény a kártyás fizetésre, illetve egy másik problémára is rámutatott.
– hangsúlyozta a szentkirályi vállalkozó.
Más a helyzet városon: Csíkszeredában nagy igény van a kártyás fizetésre, és azokból a kisboltokból, ahol erre nincs lehetőség, gyakran átmennek a vásárlók olyan üzletekbe, ahol van – tudtuk meg az egyik Tudor lakótelepi kisbolt tulajdonosától. Mint mondta, a kisboltoknak „nem éri meg” a modern fizetési lehetőségek megteremtése, de lassan akkora igény van rá, hogy muszáj lesz mindenkinek bevezetnie, hiszen
Országos adatok
Egyre népszerűbbé válik a bankkártyás fizetés országos szinten, ám az internetes vásárlások esetében még mindig a készpénzes fizetési módot részesítik előnyben a romániaiak – derül ki a témában végzett kutatásokból. A Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint a romániai bankautomatákból kivett pénzösszeg az elmúlt években folyamatosan emelkedett: 2010-ben 20 milliárd, 2013-ban 106 milliárd, 2017-ben pedig már 173 milliárd lejt vettek ki az ügyfelek. Bár ezzel párhuzamosan a bankkártyás fizetés is egyre elterjedtebbé vált – az így elköltött összeg 2013-ban 24 milliárd lej, tavaly viszont már 63 milliárd lej volt –, a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a lakosság jelentős része a modern fizetési módok helyett kiveszi a bankkártyájáról a pénzt, és személyes tranzakciók során költi el azt.
Az internetes vásárlásokkal foglalkozó GpeC egy másik elemzése szerint tavaly az előző esztendőhöz képest jelentős mértékben nőtt az online vásárlások száma, az ügyfelek közel hárommilliárd eurót hagytak a webáruházakban. A vásárlások során azonban a többség (mintegy 85 százalék) készpénzben fizetett a kiszállításkor.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Súlyos informatikai hiba miatt kedd óta nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) informatikai rendszerei. Emiatt az e-Terra telekkönyvi alkalmazás sem érhető el, és várhatóan a hét végéig nem is lesz használható.
1957-ből származik a korábbi csíkszeredai melegrekord, ezt írta felül az elmúlt hónap harmincadik napja. Marosvásárhelyen pedig olyan meleg volt, mint az Osztrák–Magyar Monarchia idején.
Kánikulára vonatkozó figyelmeztetést, valamint viharriasztásokat is kiadott szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Székelyföldön légköri instabilitásra és jelentős mennyiségű csapadékra kell számítani a következő napokban.
Áprilishoz képest májusban 159 lejjel (2,7 százalékkal) 5684 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9483 lej volt, 257 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Egy csoport fiatal nemrég azzal szórakozott a sepsiszentgyörgyi állomási tónál, hogy éjszaka eloldozta a csónakokat és a vízibicikliket a stégtől, használta azokat, majd sorsukra hagyta őket. A polgármester szerint ennek következményei lesznek.
Építik a hulladékudvarokat Hargita megyében, ám több településen még nem tisztázott, hogy miként lehet szabályosan működtetni ezeket. A természetes személyek később meghatározott mennyiségben adhatnak majd le többféle hulladékot ingyenesen.
A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.
1 hozzászólás