
Fotó: Pinti Attila
A bukaresti egészségügyi minisztériumhoz és a megyei hatóságokhoz fordult segítségért Hargita megye mentőszolgálata, ahol szakemberhiány miatt februártól veszélybe kerülhet az ügyelet biztosítása – közölte az MTI az Agerpres hírügynökségre hivatkozva.
2023. január 17., 10:422023. január 17., 10:42
2023. január 17., 12:012023. január 17., 12:01
A Hargita megyei mentőszolgálatánál uralkodó állapotokat a megyei önkormányzat hétfő délutáni ülésén ismertette Péter Szilárd, a mentőszolgálat vezetője. A hírügynökség szerint elmondta, hogy
most jönne vissza gyermeknevelési szabadságról egy doktornő, aki eddig háziorvosként, egy azóta nyugdíjba vonult szakorvos irányítása alatt dolgozott a mentőszolgálatnál. A visszatérését megnehezíti egy új törvényi előírás, mely szerint a háziorvosoknak féléves tanfolyamot kell elvégezniük ahhoz, hogy mentőautón dolgozhassanak.
Péter Szilárd, a megyei mentőszolgálat vezetője
Fotó: Pinti Attila
A mentőszolgálat vezetősége ezért hétfőn levelet írt Alexandru Rafila romániai egészségügyi miniszternek, kérve: engedélyezze, hogy a doktornő a tanfolyam ideje alatt is dolgozhasson. Ezt azért nem tudta hamarabb elvégezni, mivel a járvány miatt szünetelt az oktatás.
A tárcavezetőnek címzett levélben a mentőszolgálat vezetése arra is kitért, hogy
Az Agerpres szerint Péter Szilárd rámutatott: nehéz évekre számítanak a mentőszolgálatnál, ahol az okozza a szakemberhiányt, hogy a képzett mentőorvosoknak a kórházak sürgősségi osztályain kell dolgozniuk. Elmondta,
Az önkormányzati ülésen Petres Sándor megyei kormánymegbízott is jelen volt, aki szerint mielőbb megoldást kell találni a székelyudvarhelyi doktornő problémájára. Hozzátette, hosszú távon is orvosolni kell a helyzetet, mivel az alapellátásban is nagy gondok vannak; öt éven belül a háziorvosok fele nyugdíjba megy.
Fotó: Pinti Attila
A hírügynökség szerint Borboly Csaba megyei tanácselnök úgy fogalmazott, hogy
és támogatásáról biztosította az intézményt. A megyei döntéshozó testület elvi beleegyezését adta, hogy támogatja a mentőszolgálat szaktárcához címzett beadványát. Ezt a bukaresti szenátus és a képviselőház illetékes szakbizottságaihoz is eljuttatják.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
1 hozzászólás