Vége a jóléti társadalomnak

Orbán: a nemzet megerősödése nem lehetőség, hanem szükségszerűség,
és be fog következni. Tekintse meg galériánkat!

Orbán Viktor meglepően pontos volt: kis túlzással meg lehet kockáztatni azt, hogy a magyar miniszterelnök és Tőkés László EP-alelnök közös előadása volt a közel egyhetes eseményfolyam egyetlen olyan programpontja, ahol a programfüzetben leírt időpont és a valóság kényes harmóniában állt.

„A szabadegyetem időpontja már az év elején bekerül a naptáramba. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül: sokunknak szüksége van az életben olyan szilárd pontokra, ahol megbízható találkozóhelyek jöhetnek létre. A szabadegyetem mindig különleges alkalom a Magyarországról érkezettek számára, itt rendszeresen a nemzet jövőjéről szoktunk gondolkodni, ma sincs ez másképp” – e szavakkal köszöntötte a hallgatóságot Orbán Viktor, majd előadásában a világban történő korszakváltásról, illetve annak hatásairól beszélt.

Korszakváltás a világban

„A korszakváltás megértésekor a magyarok kiindulópontja az elmúlt száz esztendő értékelése. A magyarság ezt a centenáriumi időt természetellenes állapotban töltötte, semmi sem úgy alakult, ahogy szerette volna: a második világháborúig egy természetellenes államalakulatban éltünk, akárcsak a leszakított részek. A második világháború után megszállási diktatúra következett, majd kilencven után a globális piacok kora kezdődött, ami alatt Magyarország eladósodott, és a nemzet mint eszmény  zsugorodni kezdett. Az idősebbekben pedig az az érzés alakult ki, hogy folyamatos hátrálásban vagyunk. Innen érdemes ránézni arra a korszakváltásra, ami most zajlik a világban” – vonult végig pár mondat erejéig a Trianontól eltelt időszakon a miniszterelnök.

„Manapság az a kérdés, hogy a most véget érő régi világ helyén épülő új világban megváltozik-e a nemzet szerepe, illetve eljön-e a nemzetek ideje” – hangsúlyozta.

Egy év világgazdasági fejleményei

„Ha csak az utolsó találkozásunk óta eltelt egy esztendőre tekintünk vissza, láthatjuk, olyan ütemben zajlottak a változások, amely megalapozza annak a kijelentésnek a jogosságát, hogy a nyugati világ korszakváltáson megy keresztül: most azt látjuk, hogy az Európai Unió perifériáján lévő országok kezdenek leszakadni. Bajba került Írország, Portugália, Görögország. Közben Kína előretörése a világgazdaság szempontjából rendíthetetlen. Ezek a fejlemények egyetlen év alatt történtek, ezért nem túlzás azt állítani, hogy ezek a változások egy teljesen új világpolitikai és világgazdasági korszaknak a részét jelentik” – érvelt tovább Orbán Viktor.   

Az új korszakot az eladósodás és az államadósságok idézték elő, amelyek átbillenek azon a határon, amikor már mindenki számára nyilvánvaló – vélekedett a miniszterelnök –, hogy azokat nem lehet visszafizetni. „Nincs recept arra, hogy az államadósságokat, jelen esetben a görögöt hogyan lehetne visszafizetni. Ezen bajok miatt mára a világ elérkezett a jóléti fogyasztói társadalom végére. A kérdés az, hogy mi lesz ezután.”

Mit tudunk az új korszakról?

„Az államnak merőben új szerepe lesz a gazdaságban, az adósságot visszafizetni pedig csak állami eszközökkel lehet, mivel államadósságról van szó. Továbbá a munkaerőpiacról kiesett embereket vissza kell vezetni a munka világába, amit ugyancsak az állam tud megtenni. A gazdaságokat is át kell szervezni: a jóléti államok helyett munkaalapú rendszerekre lesz szükség Európában, ami csak állami szereppel valósulhat meg. Az állam szerepe megnő, amely csak akkor tudja betölteni ezt a szerepet, ha mögötte egy közösség áll. Ugyanakkor nagyon fontos tudni, hogy csak akkor lehetséges az új korszakban sikeres államokat felépíteni, ha az államok mögött erős nemzetek, öntudatos közösségek állnak” – húzta alá Magyarország miniszterelnöke.

Kialudt fáklyák

Magyarország, minden európai államot megelőzve, megtette a korszakváltás első lépéseit: a kétharmados választás, az új alkotmány és a szociális konzultációk mind azt jelentik, hogy a magyarok felismerték, csak egy önmagáért felelős közösség képes talpon maradni a következő évtizedekben. „Ezért van az, hogy Magyarország ma nem a görög úton jár, hanem egyfajta megújulás útján” – hangsúlyozta Orbán, hozzátéve, azért kellett saját maguknak megtalálni a kiutat a válságból, mert „kialudt azoknak a nyugati országoknak a fáklyája, akik segíteni tudnának a válságok megoldásában.”

Összenő a magyar nemzet

„Nem vagyunk túl a nehezén” – ismerte el Orbán, majd összefoglalta a korszakváltás legfontosabb, határon túliakra is érvényes következményeit.

„Ebben a korszakváltásos időszakban bekövetkezhet, ha jól csináljuk, be is következik, a magyar nemzet összenövése: ennek egyik formája a kettős állampolgárság megadása volt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács munkássága ennek a jele. A magyar és a romániai magyar gazdaság és szellemei élet összeillesztése épp most zajlik, a Mikó Imre-tervet össze fogjuk illeszteni a Széchenyi-tervvel” – ígérte meg előadása végén a miniszterelnök, elismervén, hogy „mindennek a megvalósítása nem lesz diadalmenet”.